Nem kell a szakma

Kovászna megyében csupán a szakiskolai helyek egyharmadára van jelentkezõ, közölte Keresztély Irma fõtanfelügyelõ. Mint mondta, a következõ tanévre 52 gimnáziumi és 32 szakiskolai IX. osztályt hagytak jóvá. Az elsõ számítógépes elosztás után 49 elméleti osztály megalakult, csak a sepsiszentgyörgyi román mûvészeti osztályban, a kézdivásárhelyi teológia és a baróti matek–informatika osztályokban nem teltek be a helyek. De a VIII. osztályosok pótvizsgája után ez a három osztály is biztosan megalakul. A szakiskolai képzés esetében viszont pangás van, a tervezett 32 osztályból egyelõre csak 12 alakult meg. Keresztély Irma szerint évek óta körvonalazódik, és már jelenséggé vált, hogy a szülõk és a gyerekek elutasítják a szakmai képzés lehetõségét. Az a mentalitás az uralkodó, hogy a szakiskola másodrangú, és gimnáziumot kell végezni. A tanfelügyelõség a beiskolázási terv jóváhagyása elõtt a munkaerõ-ügynökséggel egyeztetett, így az oktatást a munkaerõpiac igényei alapján alakították. Hiába ajánlanak azonban olyan szakmát, amellyel a végzõsök biztos találnának állást, mindössze két-három gyerek jelentkezik ezekbe az osztályokba. A megyei fõtanfelügyelõ szerint ezt a trendet erõteljes marketingmunkával lehetne megállítani, az általános iskolákban dolgozó pedagógusoknak, a sajtónak kellene népszerûsítenie a mesterségeket, és helyreállítani a jó szakember megbecsülését. Kovászna megye az országos harmadik helyen áll a munkanélküliség szempontjából, mégis állandó a szakemberhiány. Kelemen Tibor, a megyei munkaerõ-elhelyezõ ügynökség igazgatója a Krónikának elmondta, folyamatosan keresik a képzett munkaerõt az építészetben, a fémmegmunkálásban, az elektronikában, a mezõgazdaságban és a turizmusban. Egyre kevesebb a szakember, nincs utánpótlás, és a meglevõk is elmennek külföldre vagy nyugdíjba. Mesterségek halhatnak ki, hisz szakmát „lopni” sincs kitõl. Szerinte azért népszerûtlenek a szakiskolák, mert rosszul fizetik a szakembereket.

Herman Rosner, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint átmeneti állapot, hogy nem fizetik megfelelõen a szakembereket. Rosner kifejtette, elõbb-utóbb hozzánk is begyûrûzik a nyugat-európai irányzat, hogy egy jó mesterember saját vállalkozást mûködtet, és többet keres, mint például egy köztisztviselõ. A jövõ szakembere magasan képzett, aki a számítógéphez, a marketinghez, és a könyveléshez is ért. Dicséretes, hogy minden gyerek gimnáziumot, egyetemet szeretne végezni, de meg kell érteniük, hogy a bankokban, közigazgatásban véges a helyek száma. Az egyetemet végzettek egy része kénytelen lesz utólag szakmát tanulni, ha nem akarja a munkanélküliek számát növelni, hangsúlyozta Rosner.