Nem ijedtek meg a magyarveszéllyel riogató bukaresti hangoktól a kolozsvári tiszteletbeli konzulok

A testülethez csatlakozó konzulok – Magyarország kolozsvári főkonzulja, továbbá Észtország, Litvánia, Olaszország, Kazahsztán, Nagy-Britannia, Mexikó, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország, Tunézia és Törökország tiszteletbeli képviselője – kötelezettséget vállaltak az 1963-ban elfogadott, a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi egyezmény előírásainak tiszteletben tartására, felvállalva a küldő országok népszerűsítését, érdekeinek képviseletét, a különböző népek közötti kapcsolatok elmélyítését. Az eseményről szóló rövid beszámolójában Magyarország kolozsvári főkonzulátusa is megemlítette, hogy ez a formátum nem újszerű, Temesváron is működik hasonló konzuli közösség.

„A magyar illiberális politika propagálása”

Bár nem bír jogi személyiséggel, a konzuli testületet már létrejötte előtt kikezdték. A szándéknyilatkozat aláírása előtt egy nappal a bukaresti Adevărul arról cikkezett, hogy a konzuli testület a kolozsvári magyar főkonzulátus kezdeményezésére jön létre, és nem más a célja, mint a magyar kormány illiberális politikájának „propagálása”.

Leplezetlen magyarellenes nekibuzdulásában az Adevărul belekeveri az Erdélyi Magyar Szövetségnek a népszámlálás kapcsán a „csendes genocídiumról” tett megállapítását, a régió államai között dúló hibrid háborút, de azt is, hogy a magyar miniszterelnök előrebocsátotta, megvétózza az EU-nak az orosz nukleáris energiára vonatkozó esetleges szankcióját. Meg nem nevezett politikai forrásokat idézve a román lap azt állítja: a konzuli testület „nagy problémája”, hogy alapító okiratának megfelelően Magyarország képviselője fogja irányítani, aki „a Fidesz politikáját fogja kifejezni”, mivel a konzuli csoport elnöki tisztségét a legnagyobb régiséggel rendelkező kolozsvári diplomáciai kirendeltség vezetője látja el, aki az egyedüli karrierdiplomata.

„Álhír, célzott támadás”

„Ez egy jókora fake news, hemzseg a hamis állításoktól, és tudom is, honnan ered” – reagált a bukaresti média hangulatkeltésére a Krónika megkeresésére az Észtország kolozsvári tiszteletbeli konzuli tisztségét egy éve betöltő Bianca Muntean. A Transilvania IT klaszter vezetője lapunknak leszögezte, nem igaz, hogy a konzuli testület létrejöttének ötlete a magyar főkonzulátustól ered, a kezdeményezés éppenséggel a részvevő tiszteletbeli konzuloktól származik.

Holott a kincses városi testület nem versengeni akar az országos szervezettel, nincs is jogilag bejegyezve, arról nem beszélve, hogy Temesváron tíz éve működik hasonló, a Béga-parti városban tevékenykedő tiszteletbeli konzulokat összefogó testület. „Ez a célzott támadás hűen rámutat arra, mennyire kicsik tudunk lenni. Mi azért döntöttünk a konzuli testület létrehozása mellett, hogy egyesítsük az erőinket, információt cseréljünk, mélyítsük a köztünk kialakult együttműködést. Egyikünk sem csak a saját érdekeit tartja szem előtt, teljesen konstruktívan állnak hozzá az együttműködéshez” – magyarázta lapunknak Észtország kolozsvári tiszteletbeli konzulja.

A Transilvania Digital Innovation Hub digitalizációs-innovációs központ menedzsere úgy vélekedett, a sajtóban megjelent rágalmak helyett arról érdemes beszélni, mit tanulhat Románia a balti államtól. És e téren bőven akadnak követendő gyakorlatok, hiszen Észtország Európa, sőt talán a világ egyik legjobban digitalizált országának számít, Európában átlagosan a balti államban jut a legtöbb startup (induló vállalkozás) 100 ezer lakosra, sőt az első észt unikornis (vagyis legalább egymilliárd dollárra értékelt startup vállalkozás) már azelőtt megszületett, hogy ezt a kifejezést elkezdték volna használni, amikor 2005-ben az eBay 2,6 milliárd dollárért felvásárolta a Skype-ot.

Legitim kereteken belül

Habár az észak-európai ország képviselője még nem csatlakozott a kolozsvári csoportosuláshoz, nem lát kivetnivalót a konzuli testület megalakulásában Mircea Hoțoleanu, Finnország tiszteletbeli konzulja sem. A Rofinntech cég vezetője megkeresésünkre elmondta, természetesen tisztában van a kezdeményezéssel, egyet is ért vele, állandó kapcsolatban van konzultársaival. „Cél az együttműködés, egymás segítése. És persze az a lényeg, hogy jobban megismertessük az általunk képviselt országot Kolozsváron, Erdélyben, illetve a régiót, Romániát Finnországban” – fejtette ki a korábban a Teraplast és az Emerson gyárakat irányító kolozsvári mérnök, kutató.

A bútoriparban utazó, Kolozsvárt 22 évvel ezelőtt letelepedett vállalkozó a Krónikának elmondta, a konzuli testület létrehozásának ötlete külső behatás nélkül, természetes módon született, szükségességéről már évekkel ezelőtt egyeztetett Gadola Istvánnal, Kazahsztán tiszteletbeli konzuljával, de aztán a koronavírus-járvány miatt a gyakorlatba ültetés megkésett.

„Mindez azt szolgálja, hogy közös hangunk legyen, elsősorban a kolozsvári közösség irányába, ugyanakkor segítsük az itt élő polgárainkat is, hiszen például Kolozsváron 200 olasz egyetemista tanul. Arra vártunk, hogy az előző magyar főkonzul (Mile Lajos – szerk megj.) távozása után az utódja foglalja el állomáshelyét, és akkor létrejöhet a konzuli csoport. Számunkra megtiszteltetés, hogy Magyarország főkonzulja látja el az elnöki teendőket, mi nagyon jól megértjük, barátnak tekintjük egymást” – magyarázta a Krónikának az olasz üzletember.