Az épülő élményfürdő a hó nélkül maradt sípálya aljában Kovászna városában
Fotó: Gazda Árpád
Még legkevesebb egy évet várni kell a csobbanásra az épülő kovásznai élményfürdőben – tudtuk meg Gyerő József polgármestertől. A Krónika annak kapcsán kereste az elöljárót, hogy 2024 őszén lejárt az a határidő, amelyet a finanszírozás megítélésekor, 2022 júniusában jelentettek be az élményfürdő megépítésére, az építőtelep láttán azonban még távolinak látszik az átadás.
2025. február 27., 07:592025. február 27., 07:59
2025. február 27., 09:482025. február 27., 09:48
A kovásznai Piliske-hegy lábánál egyelőre csak szánkópálya, korcsolyapálya vonzza a látogatókat. A Lőrincz Zsigmond sípálya a kedvezőtlen időjárás miatt nem működött az idei télen, az élményfürdő félkész épületei pedig kiemelkednek a környezetükből, de szemmel láthatóan várni kell még a csobbanásra. Gyerő József polgármester a Krónikának elmondta: a létesítményt a bukaresti Fejlesztési Minisztérium építteti.
Állami beruházás lévén azonban az építkezés finanszírozása mindig a költségvetés függvénye. Könnyen megtörténhet, hogy homokszem csúszik a gépezetbe, és megtorpan az építkezés.
Gyerő József polgármester szerint sok minden késleltette az élményfürdő munkálatait
Fotó: Gazda Árpád
A háromszéki város önkormányzata már készül a létesítmény beüzemelésére. Egy cég bejegyzését tervezi, amelyik a fürdő működtetésével foglalkozik majd. Készülnek a személyzet verbuválására is. Amint a polgármester lapunknak elmondta: a működéshez szükséges jóváhagyások beszerzése is időigényes feladat lesz, és ennek is csak az után kezdhetnek neki, miután átvették az épületet.
„A legoptimistább forgatókönyv szerint is legalább egy évre van még szükség, míg az élményfürdő megnyithatja a kapuit a látogatók előtt. De tesszük a dolgunkat, hogy minél előbb nyithassunk” – jelentette ki Gyerő József polgármester. Hozzátette: egy sor probléma megoldása az önkormányzatra hárul, ezeken dolgoznak.
Gyerő József polgármester a Krónikának elmondta: szeretnének kikapcsolódási lehetőségeket is biztosítani a Kovásznára látogatók számára
Fotó: Gyerő József facebook oldala
A létesítmény vízellátásán is javítaniuk kell, pumpálóállomást hoznak létre, és víztartályokat helyeznek el a létesítmény fölött a tartalék víz tárolására. Arra is készülnek emellett, hogy felvezessék az épületbe az ásványvizet és a mofettát.
„Képben van” a nagyszalontai Toldi élményfürdő építője, amely eddig tartja a határidőket, így a csaknem 30 millió eurós beruházás jövő nyárra megvalósulhat.
„Ebben az épületben nem lesz kezelőbázis, de élményt szeretnénk szerezni az ide látogatóknak azzal, hogy bemutatjuk számukra: mi az, hogy borvízfürdő, és mi az, hogy mofetta. Ezért hat borvízfürdős kádat és egy mofettagödröt is tervezünk az épületbe” – jelentette ki az elöljáró. Kérdésünkre elmondta, ha Kovásznán leásnak, szinte bárhol borvízfeltörést, széndioxid-feltörést találnak, de éppen itt, ahol az élményfürdő épül, nem találtak forrást, és gázfeltörést sem. Ezért máshonnan kell vezetéken idehozni a helyi gyógyvizet és gyógyító gázokat.
Kovászna, a szegény nyugdíjasok fürdővárosa
Fotó: Gazda Árpád
A polgármester elmondta: sok minden késleltette a munkálatokat. Régészeti feltárást kellett végezni a területen, sokat kellett módosítani az eredeti terven, hogy az épület földrengésbiztos legyen, de úgy tűnik, hogy a kivitelező, a Kész Románia Kft. jól halad a feladattal, és jó minőségű munkát végez.
Gyerő József azt is megemlítette: az önkormányzat három hektáros telkéből két hektáron épül az élményfürdő, és azt tervezik, hogy a fennmaradó területrészt magánberuházónak adják át, hogy az szállodát építsen, amit zárt folyosóval kötnek majd össze a fürdővel.
Kérdésünkre, hogy van-e neve az élményfürdőnek, a polgármester elmondta: az volt a kérésük a megvalósíthatósági tanulmányt készítő bukaresti cég felé, hogy az épület jelenítse meg azokat az elemeket, amelyeket Kovászna képvisel a gyógyászat szempontjából. Ezért az épület három egymás mellé-alá-fölé rakott tömbből tevődik össze. Egyikük a földet, másikuk a vizet, harmadikuk a levegőt jeleníti meg. A megvalósíthatósági tanulmány készítői az elemek angol megnevezéseinek a kezdőbetűiből az EWÁ-t (earth-föld, water-víz, air-levegő) javasolták névnek. Logót is készítettek a javaslatukhoz, de mindezt a helyi tanácsnak is meg kell vitatnia és el kell fogadnia.
Három évtizedes épületroncs az üdülőváros központjában
Fotó: Gazda Árpád
Gyerő József polgármester egy korábbi nyilatkozatában azt a célt fogalmazta meg, hogy ne csak a nyugdíjasok fürdőhelye legyen a város, akik az egészségbiztosítási pénztár által támogatott kezelőjegyekkel érkeznek a szív- és érrendszeri betegségeik kezelésére a városba.
Próbálják megszólítani a fiatalabb, jobb anyagi lehetőségekkel rendelkező korosztályt is, és a téli idényre is vonzóvá akarják tenni a várost a turisták számára.
Ezt a célt szolgálta a sípálya létesítése is. Elmondta azonban, hogy a 610-800 méter közötti tengerszint fölötti magasságban létrehozott sípályát az utóbbi két télen nem tudták beüzemelni a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt. Hozzátette: a globális felmelegedést Kovásznán is érzik. Így korcsolyapályát létesítettek a hegy tövében, és bobpálya létesítéséhez próbálnak pénzt pályázni. Ennek az előtanulmányait is elkészítették. Épp a napokban nyertek meg egy olyan EU-s pályázatot, melynek része egy kilátó megépítése a sípálya tetején, és az odavezető út kialakítása.
Kovásznán a téli idényre is vonzóvá akarják tenni a várost a turisták számára
Fotó: Gazda Árpád
„Az a turista, aki nem gyógykezelésre érkezik Kovásznára, valamit szeretne itt csinálni. Ezért keressük a módját annak, hogy kikapcsolódási lehetőségeket biztosítsunk számára” – jegyezte meg a polgármester. Kérdésünkre, hogy mi lesz a sorsa annak az épületroncsnak, amelyik immár több évtizede éktelenkedik a város központjában, Gyerő József nem tudott biztató fejleményekről beszámolni. Felidézte, az 1977-es földrengésben megrongálódott, és azután lebontott városi kultúrház helyén az 1990-es években a Kovászna Megyei Tanács kezdett új kultúrházat építeni. Amikor azonban látta, hogy nem lesznek pénzforrásai a befejezéshez, az épület vázszerkezetét átadta a városnak, amelynek szintén meghaladta a lehetőségeit az építkezés finanszírozása.
A bukaresti cég azonban csődbe ment, és a csődbiztos 10-15 évig kereste azt a beruházót, amelyik befektetési lehetőséget lát az épületroncsban. Végül egy izraeli vállalkozó vásárolta meg a leromlott félkész épületroncsot. Ez a vállalkozó is szállodát képzelt el a városközpontban. Újraterveztette az épületet, és elkészíttette a részleges városrendezési tervet az átalakításhoz, de beköszöntött a Covid, majd jött az izraeli háború, így ő is leállt a tervei megvalósításával.
„Azt tudjuk tenni, hogy 500 százalékos adót rovunk ki az épületre, és várjuk, hogy a tulajdonos lépjen valamit” – magyarázta a Krónikának Gyerő József, Kovászna polgármestere.
Nyertesnek ítélték meg a Szilágy megyei Cigányi község élményfürdő-építési projektjét, amely tízmillió eurós európai uniós támogatásra számíthat.
Egymást próbálják túllicitálni a hatóságok Máramarosban, ahol élményfürdő-építési „versenybe” fogtak a Felsőbányán, illetve a megyeszékhelyen létesítendő akvapark terveivel. Hasonló összegből szintén új, termálvizes élményfürdő létesülhet Belényesen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Az aradi önkormányzat elküldte a Krónika számára a kiszáradt zöldtetős buszmegálló ügyében rendelt laboratóriumi vizsgálatról készült jelentést, és e szerint helyes volt a kivitelező cég gyanúja: gyomirtóval kevert vegyszer miatt száradt ki a varjúháj.
A Hargita megyei önkormányzat javaslata szerint a sóbánya hiányában a parajdi wellness-központnak kell a helyi szállásadókkal együttműködve a turizmus élére állni, ezért belépőjegyek vásárlásával támogatja a létesítményt.
Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!