
Az igazgatói versenyvizsga első próbáján a jelöltek közel harmada nem érte el a továbbjutáshoz szükséges osztályzatot
Fotó: Lukácsi Lehel
A jelentkezők közel harmada nem jutott tovább az iskolaigazgatói versenyvizsga első próbáján Romániában. Egy kolozsvári magyar iskola igazgatója a feladatsoron kívül az elhúzódó vizsgafolyamatot és az intézményvezetők megbecsültségének hiányát is kifogásolja.
2026. október 15., 20:392026. október 15., 20:39
Több mint kétezer pedagógus számára ért véget már az első megmérettetésen az állami közoktatási intézmények igazgatói és aligazgatói tisztségeinek betöltésére kiírt versenyvizsga. Az oktatási minisztérium óvások előtti összesítése szerint az október 13-i képességfelmérőn megjelent 6684 jelölt közül 4615-en szerezték meg a továbbjutáshoz szükséges, legalább 6-os osztályzatot. A közzétett adatok szerint az országos átlagban elért 69 százalékos sikerességi arányt jelentősen felülmúlta Kovászna, Szilágy és Kolozs megye: mindhárom régióban 80 százalék felett teljesítettek a pedagógusok.
A felmérőn húsz feleletválasztós feladatot kellett megoldani hatvan perc alatt. A kérdések a szöveges, számszerű és logikai következtetési képességet mérték, elképzelt iskolai helyzeteken keresztül. A próba kizáró jellegű: az itt szerzett jegy nem számít bele a végső átlagba, a sikertelenül szereplők azonban nem folytathatják a versenyt.
A vizsgafolyamatról Facebook-bejegyzésében fogalmazott meg bírálatot Vörös Alpár, a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója. Mint felidézte, az elmúlt tizenkilenc évben háromszor vett részt igazgatói versenyvizsgán. Akkor is vállalta a megmérettetést, amikor frissen kinevezett vezetőként egy hónapon belül kellett felkészülnie, és az azt követően meghirdetett vizsgákon is megjelent, rendszerint jó eredménnyel.
A mostani eljárást ugyanakkor több szempontból is elfogadhatatlannak tartja. Úgy véli, az igazgatói bérezés nem tükrözi a tisztséggel járó felelősséget, ezért már a jelentkezők megtalálása is nehézséget okoz. Ezt tovább súlyosítja a több szakaszból álló, mintegy két hónapon át tartó vizsgafolyamat: a felkészülés és a megmérettetések idején a jelölteknek mindennapi intézményvezetői, illetve tanári feladataikat is el kell látniuk.
Az igazgató azt is kifogásolta, hogy miközben az iskolavezetőket újabb versenyvizsga elé állítják, a tanfelügyelői tisztségekre – bejegyzése szerint – 2017 óta nem hirdettek hasonló megmérettetést. Szerinte előbb ezen a szinten kellett volna elkezdeni a kiválasztási folyamatot. „Én is úgy érzem, hogy jelen helyzetben bojkottálni kell ezt a vizsgát, amely bonyolultságából és időtartamából adódóan megalázó az abban résztvevők számára” – fogalmazott Vörös Alpár.
Az igazgatói teendők ellátása mellett jelentős felkészülést kíván a több szakaszból álló versenyvizsga
Fotó: Pixabay
Az érdeklődés visszafogottságát az országos jelentkezési adatok is jelzik. A minisztérium közlése szerint 7819 vezetői tisztséget hirdettek meg, köztük 5309 igazgatói és 2510 aligazgatói állást, miközben 7053 jelentkezési dossziét nyújtottak be.
Vörös Alpár a bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az első próba után egyes erdélyi megyékben különösen nagy lett a különbség a betöltendő tisztségek és a versenyben maradó jelöltek száma között. Az általa ismertetett adatok szerint
Az Apáczai igazgatója szerint az eredmények a feladatok összeállításával kapcsolatban is kérdéseket vetnek fel. Meglátása szerint a minisztérium nem igazította megfelelően a mérőeszközt a megcélzott szakmai közeghez, és nem veszi kellően figyelembe az intézmények eltérő vezetői feladatait. „Nem lehet ugyanazt a mérőeszközt alkalmazni egy óvodai igazgatóval szemben, egy kis vidéki iskolánál és egy városi elitgimnázium esetében” – írta.
Együttérzését fejezte ki azokkal a kollégáival, akik hosszú éveken át odaadóan vezették intézményeiket, most azonban nem boldogultak a szerinte nehézkesen megfogalmazott, bonyolult logikai feladatokkal.
Vörös Alpár maga is megoldotta a feladatsort. Beszámolója szerint a korábbi vizsga kérdéseivel gyorsabban végzett, a mostani logikai feladatok jobban próbára tették, és nem biztos abban, hogy megismételte volna korábbi magas osztályzatát. Ugyanakkor azt is hozzátette: a 6-os átmenőjegy megszerzése szerinte nem kellene, hogy gondotot jelentsen egy nagyvárosi elitgimnázium pedagógusának.
Vörös Alpár a vizsga szakmai és emberi következményeire is kitért. Felvetette, hogyan hat a kudarc a hosszú ideje intézményt vezető pedagógusok önbecsülésére, és miként őrizhetik meg munkakedvüket a sikertelen megmérettetés után. „Lehet-e eredményes az oktatás motiválatlan vezetőkkel?” – tette fel a kérdést bejegyzése végén.
A meghirdetett igazgatói és aligazgatói állások száma már a vizsga előtt meghaladta a jelentkezőkét
Fotó: Freepik
Az első próbán továbbjutó jelöltek
A sikertelen vizsga ugyanakkor nem feltétlenül jelenti a vezetői feladatok ellátásának végét. A 2026/4155-ös miniszteri rendelettel elfogadott szabályzat 35. cikke szerint a betöltetlenül maradó tisztségekre a megyei főtanfelügyelő ideiglenes vezetőt nevezhet ki, legfeljebb a tanév végéig. Elsőbbséget élveznek azonban azok a pályázók, akik sikeresen vizsgáztak, de nem nyertek vezetői állást.

A Bihar megyei jelöltek 61 százaléka jutott tovább a kompetenciavizsgán. A magyar kisebbségi szervezet ajánlásával indulók valamivel jobban teljesítettek a megyei átlagnál, de az eredményeik lényegében hasonlóak.
Eljuttatta a Krónikának a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtökön a Tarr Zoltán miniszter vezette küldöttség négynapos erdélyi körútjának programját.
Hatósági felügyelet alatt van és a bíróság jóváhagyását várja az ügyészség által felajánlott vádalkura Kócza István, Érbogyoszló – tisztségéből felfüggesztett – polgármestere, aki nem tagadja bűnösségét, de kitart amellett, hogy csapdába csalták.
A kolozsvári metró továbbra is szerepel az európai finanszírozási tervekben, azonban a projekt felvétele a finanszírozási programba önmagában még nem garantálja, hogy minden szükséges összeg rendelkezésre is fog állni – figyelmeztetett Horațiu Cosma.
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
szóljon hozzá!