Kincses egyik ügyfelének, a mezõcsávási Nagy Bélának azért utasította el a Ciprian Dobre Maros megyei prefektus által vezetett földosztó bizottság a visszaigénylési kérését, mert bizonyos okiratokat nem fordíttatott le magyarról román nyelvre. „Nem értem, a prefektus miként értelmezheti a közigazgatásban az anyanyelvhasználatra feljogosító rendelkezéseket, ha a magyar nyelvû okiratokat csak akkor fogadja el, ha azokat elõzõleg az ügyfél románra fordíttatja. Ilyen alapon teljesen mindegy, hogy milyen nyelvû beadvánnyal és iratokkal fordul az állampolgár a prefektúrához, mert ott az okiratok lefordítását kérik. Hol a különbség a törvény értelmében használható magyar anyanyelv és a kínai között?\" – méltatlankodott Kincses. Szerinte annál is inkább érthetetlen a kormányhivatalnok fellépése, mivel egy magyar személyazonosságival be lehet utazni Európát, Marosvásárhelyen viszont annak a lefordítását követelik. „Európában mindenütt megértik, hogy mit tartalmaz a személyi, csak nálunk kell külön, románul is leírni, hogy melyik a név, melyik a születési dátum és melyik az okirat száma\" – tette hozzá a jogász. A Marossárpatak határában lévõ 2,5 hektár erdõjére igényt tartó Nagy Béla ügyét hétfõn tárgyalja a segesvári bíróság. A négy, magyar nyelvû okirattal kapcsolatosan Ciprian Dobre prefektus a bíróságnak címzett beadványában rámutat, hogy „Románia hivatalos nyelve a román\". A továbbiakban a fõispán beismeri, hogy „a 2001/215-ös törvény értelmében a kisebbségek használhatják az anyanyelvüket is a közhatóságokkal folytatott levelezésükben, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell lefordíttatniuk román nyelvre a bemutatott okirataikat\". Nagy Béla lapunknak elmondta, hogy az ügy pikantériája az, hogy õ már rég lefordíttatta román nyelvre a négy okiratot, át is adta a marossárpataki önkormányzat illetékeseinek, akiknél azonban az iratok elkallódtak. Többszöri próbálkozás ellenére lapunknak nem sikerült elérnie Dobrét, aki már korábban megtiltotta, hogy a prefektúra ügyeirõl beosztottjai nyilatkozzanak. A hivatal ugyanakkor szóvivõvel sem rendelkezik.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.