Kincses egyik ügyfelének, a mezõcsávási Nagy Bélának azért utasította el a Ciprian Dobre Maros megyei prefektus által vezetett földosztó bizottság a visszaigénylési kérését, mert bizonyos okiratokat nem fordíttatott le magyarról román nyelvre. „Nem értem, a prefektus miként értelmezheti a közigazgatásban az anyanyelvhasználatra feljogosító rendelkezéseket, ha a magyar nyelvû okiratokat csak akkor fogadja el, ha azokat elõzõleg az ügyfél románra fordíttatja. Ilyen alapon teljesen mindegy, hogy milyen nyelvû beadvánnyal és iratokkal fordul az állampolgár a prefektúrához, mert ott az okiratok lefordítását kérik. Hol a különbség a törvény értelmében használható magyar anyanyelv és a kínai között?\" – méltatlankodott Kincses. Szerinte annál is inkább érthetetlen a kormányhivatalnok fellépése, mivel egy magyar személyazonosságival be lehet utazni Európát, Marosvásárhelyen viszont annak a lefordítását követelik. „Európában mindenütt megértik, hogy mit tartalmaz a személyi, csak nálunk kell külön, románul is leírni, hogy melyik a név, melyik a születési dátum és melyik az okirat száma\" – tette hozzá a jogász. A Marossárpatak határában lévõ 2,5 hektár erdõjére igényt tartó Nagy Béla ügyét hétfõn tárgyalja a segesvári bíróság. A négy, magyar nyelvû okirattal kapcsolatosan Ciprian Dobre prefektus a bíróságnak címzett beadványában rámutat, hogy „Románia hivatalos nyelve a román\". A továbbiakban a fõispán beismeri, hogy „a 2001/215-ös törvény értelmében a kisebbségek használhatják az anyanyelvüket is a közhatóságokkal folytatott levelezésükben, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell lefordíttatniuk román nyelvre a bemutatott okirataikat\". Nagy Béla lapunknak elmondta, hogy az ügy pikantériája az, hogy õ már rég lefordíttatta román nyelvre a négy okiratot, át is adta a marossárpataki önkormányzat illetékeseinek, akiknél azonban az iratok elkallódtak. Többszöri próbálkozás ellenére lapunknak nem sikerült elérnie Dobrét, aki már korábban megtiltotta, hogy a prefektúra ügyeirõl beosztottjai nyilatkozzanak. A hivatal ugyanakkor szóvivõvel sem rendelkezik.
Kormányválság, bizonytalan mandátum és sürgető agrárdöntések – ilyen körülmények között vette át az agrártárca irányítását Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Interjúnkban a legfontosabb teendőkről faggattuk a politikust.
Idén várhatóan lezárul a Brassó–Fogaras autópálya tervezése, ezt követően pedig kiírhatják a versenytárgyalást az 50 kilométeres szakasz kivitelezésére.
Az Animawings román légitársaság bejelentette, hogy Bécsbe és Frankfurtba is indít járatokat a kincses városból – közölte kedden a Kolozs Megyei Tanács.
Kilép az RMDSZ parlamenti frakciójából Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, az alakulat szerint ugyanis kevés kivétellel szinte semmi nem valósult meg a 2024-ben kötött megállapodásból.
Székelyföld érdeke az, hogy legyen hangja Budapesten, legyen tekintélye Bukarestben, és legyen önbizalma itthon – szögezte le a magyarországi választásokat kiértékelő videóüzenetében Szakács-Paál István, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere.
Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.
Néhány napig tart, mégis tömegeket vonz a mezőzáhi bazsarózsa virágzása. A mezőségi település határa ilyenkor megtelik élettel, a dombon magasodó Ugron-kastély pedig fesztiválhelyszínné válik. A mezőzáhi rezervátumban és a kastélyban jártunk.
Egy 32 éves szebeni férfi brutálisan bántalmazta élettársát, majd felgyújtotta a házat – a nő életét a gyors beavatkozás mentette meg.
Több tucat kisvállalkozás szűnt meg 2025-ben Parajdon és a környező településeken a turizmus, a vendéglátás és az utcai kereskedelem területén, miután tavaly májusban a Korond-patak vize elárasztotta a sóbányát.
Új romániai magyar politikai alakulat létrehozását harangozta be az április 12-ei országgyűlési választáson győztes Tisza Párt legismertebb erdélyi aktivistája.