A bánffyhyunyadi magyar óvoda egy év kihagyás után, tavaly kezdte meg működését
Fotó: Rostás Szabolcs
Továbbra is érdeklődés övezi a román szülők részéről a tavaly megnyílt bánffyhunyadi magyar óvodát, ahol 40 aprósággal indult el az új tanév. Török Ferenc, a Kolozs megyei tanintézet igazgatója a Krónikának kiemelte, egy pillanatig sem zárkóztak el attól, hogy román nemzetiségű vagy vegyes házasságból származó gyerekeket is fogadjanak, viszont amellett kiállnak, hogy magyar tannyelvű kisdedóvót működtetnek.
2024. október 21., 14:022024. október 21., 14:02
Megnövekedett létszámmal indult a második tanév a magyar állami támogatásból két éve megépült, ám a városi önkormányzat román többségének ellenállása miatt csak tavaly szeptemberben megnyílt bánffyhunyadi óvodában. A református egyház által magánintézményként működtetett kisdedóvóban tavaly 32, idén pedig már 40 kisgyerek kezdte meg az óvodáséletet. Török Ferenc, a Kolozs megyei tanintézet igazgatója a Krónika érdeklődésére elmondta,
„Mi nem zárkóztunk el egy pillanatig sem attól, hogy román nemzetiségű gyerekeket is fogadjunk, az egyetlen dolog, amiért kiállunk, és természetesen ezt mindeniknek elmondjuk, hogy magyar tannyelvű óvodát működtetünk. Ez nem azt jelenti, hogy nem szólunk románul a gyerekekhez, amíg nem tanulnak meg magyarul” – magyarázta az egykori megyei főtanfelügyelő-helyettes, a közelmúltig földrajz szakos tanfelügyelőként is tevékenykedő igazgató.
Török Ferenc szerint Isten segítéségével sikerült megnyitniuk, működtetniük a kisdedóvót
Fotó: Kiss Gábor
Arra a kérdésünkre, hogy a román szülők főként a nyelvtanulás vagy a jobb körülmények miatt íratják gyerekeiket a Kolozs megyei magánóvodába, Török Ferenc azt válaszolta, ezt nehéz lenne egyértelműen kijelenti, valószínűleg mindkét szempontot figyelembe veszik. „Szerintem elsősorban a felvilágosult, európai gondolkodású román családok vették fontolóra ezt a választást.
A gyerekek pedig lehetnek reformátusok, katolikusok, ortodoxok, vagy akármilyen más vallásúak, illetve anyanyelvűek” – hangsúlyozta a bánffyhunyadi református egyházközség gondnokaként is tevékenykedő oktatási szakember. Hozzátette, a magyar és román anyanyelvű gyerekek nagyon jól kijönnek egymással, a probléma a felnőttek – a politikusok és a „haszonleső emberek” – között van.
A korszerű létesítménybe magyar és román anyanyelvű gyerekeket is beírattak
Fotó: Rostás Szabolcs
Mint arról korábban beszámoltunk, Kalotaszeg 8000 lélekszámú (ebből mintegy 1800-an magyarok) központjában azt követően robbant ki magyarellenes hangulatkeltés, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi szervezete megvétózta, hogy csak magyar tannyelvű óvoda és bölcsőde működjön az új épületben, és azt a feltételt szabta a tanintézet önkormányzati finanszírozásának támogatásához, hogy zárják be a város két másik – régi épületben működő – óvodáját, és a gyermekeket költöztessék át a magyar állami támogatásból épített intézménybe. Miután a városi képviselő-testület 2022 nyarán elutasította az óvoda önkormányzati kezelésbe vételét és működtetését, a református egyház tavaly úgy döntött, hogy magánóvodaként működteti az intézményt.
A hosszú programos óvodában 40 aprósággal indult az új tanév
Fotó: Rostás Szabolcs
Török Ferenc örömmel osztotta meg lapunkkal, hogy bár a püspökség továbbra is segíti őket,
„Az akkreditációt csak három év után kérhetjük, de volt egy kibúvó a törvényben, amit kihasználtunk, az oktatási minisztérium is nyitott volt erre, így előbb megkaptuk az állami finanszírozást” – magyarázta az intézményvezető, arra utalva, hogy a romániai normatív támogatási rendszer alapján állami finanszírozásra jogosult minden olyan akkreditált, engedéllyel rendelkező oktatási intézmény, amely nem kér tandíjat a gyermekektől.
A bánffyhunyadi magyar óvoda igazgatójától azt is megkérdeztük, hogyan tekintenek a jövőbe. „Istenbe vetett bizalommal.
Már az is rendkívüli, hogy az akkreditálás előtt megkaptuk az állami támogatást. Az embereknek meg kellett érteniük, hogy a nevelésben a pénznek kell követnie a gyermeket” – fogalmazott Török Ferenc.
Egy év kihagyás után, a református egyház tanintézeteként megkezdte működését a magyar állami támogatásból tavaly felépült, ám a városi önkormányzat román többségének ellenállása miatt zárva maradt óvoda Bánffyhunyadon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!