
Fotó: Kraszna/Facebook
Újonnan épült, napköziotthonnal ellátott óvodát avattak fel szombaton a Szilágy megyei Krasznán, a létesítményben mintegy kétszáz gyermek kezdi az új tanévet szeptember 5-én.
2022. szeptember 03., 23:062022. szeptember 03., 23:06
2022. szeptember 04., 19:042022. szeptember 04., 19:04
Az oktatási intézmény a bukaresti fejlesztési minisztérium finanszírozásával épült meg két év alatt, a kivitelezési költség 10,3 millió lejbe került. Az avatóünnepségen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy fogalmazott, a szilágysági nagyközség számára a „világ közepe”, ezért mindig büszkeséggel, örömmel és hálával telik meg a szíve, amikor azt látja, hogy
„Ilyenkor mindig megnyugszom, mert, amíg kulturális és tanintézményeket adunk át a helyi magyar közösségnek, addig a jövőt építjük és biztosítjuk itthon” – hangoztatta a román kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus. Kelemen emlékeztetett arra, hogy Krasznán három évvel ezelőtt a református egyház avatott óvodát a magyar állam támogatásával.
Fotó: Kraszna/Facebook
„A krasznai közösség erős és építő közösség. Az egyik óvodát alig fejezte be, és már újba is kezdett. De az elmúlt időszakban épült itt játszótér, tűzoltóállomás, híd, volt itt csatornázási munka, új beruházás a kórházban, épp felújítják a falumúzeumot, és tervekből nincs hiány a következő időszakra sem” – jelentette ki a szövetségi elnök.
Fotó: Kraszna/Facebook
Kovács István polgármester, református lelkész a 13. Krasznai Napok keretében rendezett ünnepi óvodaavatáson azért is örömének adott hangot, hogy az intézmény a számos nehézség, az építőipari anyagok drágulása ellenére is megépülhetett. Szerinte óriási szükség van a napköziotthonos óvodára a településen, ahol gyermekek vannak, de sokáig nem rendelkeztek megfelelő létesítményekkel a nevelésükhöz.
A Zilahtól 19 kilométerre fekvő, 6500 lelkes, többségében magyarok lakta Kraszna-menti nagyközség új óvodájában nyolc csoport működik majd, amelyek közül három rövid, öt pedig hosszú program szerint.
Fotó: Kraszna/Facebook

Polgármesteri öltönyre cserélte a papi palástot Kovács István, Kraszna református lelkésze, akit elsöprő többséggel választottak a több mint hatezer lakosú szilágysági nagyközség élére a szeptemberi helyhatósági választáson.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre. Az ilyen seftelőknek bedőlő <a href="https://kronika.ro/erdelyi-hirek/hasznalt-butort-akart-eladni-elvettek
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
szóljon hozzá!