A Kolozsvári Református Kollégiumot magyar állami támogatásból újították fel
Fotó: Makkay József
Minden eddiginél nagyobb összeggel, közel 90 millió euróval támogatja a kolozsvári önkormányzat a kincses város iskoláinak és óvodáinak a felújítását. A városi képviselő-testület döntésének „szépséghibája”, hogy az öt kolozsvári magyar iskola egyetlen bani támogatáshoz sem jutott hozzá a polgármesteri hivatal által megpályázott uniós forrásból, a hatályos törvények ugyanis nem teszik lehetővé, hogy egyházi tulajdonú iskolaépületek nagy volumenű munkálatokra állami vagy önkormányzati finanszírozást kapjanak. Egyházi, önkormányzati, parlamenti illetékesekkel jártuk körül a magyar iskolákat diszkrimináló döntések hátterét.
2023. május 19., 19:482023. május 19., 19:48
2023. május 19., 20:092023. május 19., 20:09
A kolozsvári képviselő-testület e heti ülésén az országos helyreállítási tervből megpályázott, és önkormányzati forrásokból kiegészített rekord nagyságú összeget, 89 millió eurót osztottak szét a tanácsosok 32 iskola és óvoda között felújítási és hőszigetelési munkálatokra. A hatalmas pénzhez jutott kincses városi oktatási intézmények közül azonban hiányoznak a belvárosi magyar iskolák. A polgármesteri hivatal szerint ennek az az oka, hogy a magyar iskolák épületei egyházi tulajdonban vannak, amelyek felújítását a helyi önkormányzat nem finanszírozhatja.
De nem minden magyar iskola van ilyen szerencsés helyzetben. Több helyen önerőből kell a felújításokat elvégezni ott, ahol a munkálatok hosszú évekig, vagy akár évtizedekig elhúzódhatnak. Ez utóbbi kategóriába tartozik az unitárius egyház több erdélyi oktatási intézménye – közöttük a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium –, amelynek impozáns belvárosi épületében csupán a nyílászárók hőszigetelő ablakokra történő cseréje akkora összegre rúg, amit egyházi büdzséből nem tudnak kicserélni.
Dácz Tibor, az Unitárius Egyház gazdasági tanácsosa szerint egy olyan hosszú távú, szerződésben rögzített együttműködést szerettek volna ajánlani a helyi önkormányzatnak, amely lehetővé tenné, hogy a polgármesteri hivatal strukturális felújítást is finanszírozhasson a magyar iskolában. „A polgármesteri hivatalnak is érdeke volna, hogy anyagilag támogassa a nyílászárók cseréjét, mert a hatályos rendelkezések szerint a helyi önkotmányzat fizeti minden iskola rezsiköltségét – beleértve a fűtési számlákat is –, ami téli időszakban nagy összegre rúg. Ez csak megfelelő hőszigeteléssel csökkenthető. Műemlék épületről lévén szó, esetünkben a nyílászárók cseréje jöhetne számításba” – fogalmazott a Krónikának Dácz Tibor.
A Kolozsvári Református Kollégium folyosója. A polgármesteri hivataltól kapott pénz kisebb javításokra elegendő
Fotó: Makkay József
Az unitárius egyház gazdasági szakembere szerint abból a kevés pénzből, amit az egyház kurrens javításokra kap a polgármesteri hivataltól, évente két-három ablakot lehetne kicserélni a több százból. Másrészt
Az unitárius egyház az Országos Beruházási Társaságnál (CNI) próbálkozik székelykeresztúri iskolájának felújításával. Dácz Tibor szerint Erdélyben a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot sikerült európai uniós pályázatból úgy felújítani, hogy az Erdélyi Református Egyházkerülettel vállalt partnertséget Nagyenyed polgármesteri hivatala. Hasonló konstrukciókra azonban Emil Boc polgármester nem volt hajlandó a kolozsvári magyar iskolák esetében.
A Kolozsvári Református Kollégium szerencsésebb helyzetben van, mert 5-6 éve sikerült magyar kormányzati forrásból elnyert pályázat révén teljesen felújítani a Farkas utcai iskolaépületet. A nagy összegű magyar állami beruházást nem lehetett volna mással pótolni, mert sem román, sem uniós forrás nem állt rendelkezésre a hosszas pereskedés után visszaszolgáltatott és leromlott, lelakott állapotban levő épület rehabilitációjára.
A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium épülete. Önerőből próbálják elvégezni a legsürgetőbb javításokat
Fotó: Jakab Mónika
Török-Gyurkó Zoltán, a kollégium igazgatója a kolozsvári polgármesteri hivatallal fenntartott kapcsolatról portálunknak úgy fogalmazott, hogy minden évben elküldik a helyi önkormányzatnak az állagmegőrző javításokat tartalmazó listát, amiből a hivatal néhány tételt kiválaszt, és annak ellenértékét átutalja a református egyház tulajdonában levő oktatási intézménynek.
Ezt tudomásul vesszük azzal együtt, hogy a törvényes keret ma nem teszi lehetővé, hogy egyházi tulajdonú iskolaépületek hasonló elbírálás alá essenek” – nyilatkozta a Krónikának a kolozsvári magyar iskola vezetője. Török szerint nagyon vigyáznak a magyar állami beruházással felújított iskola állagára, így a prioritáslista alapján kijönnek abból a pénzből, amit évente kapnak iskolajavításra a kolozsvári polgármesteri hivataltól.
Megkérdeztük Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármesterét, Oláh Emesét is az Emil Boc vezette helyi önkormányzat pénzosztási „modelljéről”, amiből a magyar iskolák jóval soványabban részesülnek, mint a román oktatási intézmények. Oláh Emese szerint a támogatott iskolák és óvodák között vannak magyar tagozatos oktatási intézmények is, az viszont tény, hogy az öt nagy belvárosi magyar iskola nem kapott, nem kaphatott finanszírozást az országos helyreállítási tervből.
„Az általános karbantartási munkálatokra minden iskola kap pénzt a polgármesteri hivataltól, de
Ezt törvény szabályozza, amely minden helyi önkormányzatra érvényes” – fogalmazott portálunknak Kolozsvár magyar alpolgármestere.
A kincses város öt magyar iskolája közül a Báthory István Elméleti Líceum két épületét fogja felújítani a polgármesteri hivatal. A finanszírozási szerződés elkészítéséhez várják a teljes felújítási munkálatok megvalósíthatósági tanulmányát. Oláh Emese szerint tisztában vannak az egyházi tulajdonú magyar iskolák gondjaival, ezért az RMDSZ pár hete törvénykezdeményezést nyújtott be az egyházak finanszírozásának megváltoztatása érdekében.
Kolozsvár alpolgármestere, Oláh Emese szerint az RMDSZ tisztában van a magyar iskolák nehéz helyzetével
„Jelenleg a román állam számára nem kötelező, de finanszírozhatja a felekezeti oktatást biztosító iskolák felújítását. A törvény szerint olyan tanintézményekben, ahol egyházi tulajdonú épületben világi oktatás folyik, nem jár támogatás strukturális munkálatokra” – mutatott rá a kolozsvári elöljáró. A törvénymódosítással ki szeretnék iktatni ezeket a megkötéseket.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője a Krónikának elmondta, hogy
így valamennyi iskola egyforma eséllyel juthatna felújítási forrásokhoz.
Kérdésünkre, hogy az RMDSZ által beterjesztett törvénytervezetből mikor lesz elfogadott, kihirdetett jogszabály, Csoma Botond annyit mondott: amikor sikerül többségi támogatást találni a kezdeményezés mögé a román kormánypártok részéről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás