Koalíció az RMDSZ-ben?

A hétvégén az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke, Tõkés László európai parlamenti képviselõ és munkatársai elõbb Szász Jenõvel, majd Markó Bélával tárgyaltak arról, hogy milyen formában mûködhetne együtt a két alakulat az idén esedékes törvényhozási, valamint a jövõ évi európai parlamenti választásokat illetõen.

A szombati, marosvásárhelyi Tõkés–Markó-találkozó után a két politikus a sajtónak elmondta: mindenekelõtt kiértékelték a helyhatósági választások eredményeit. Kiderült, hogy ezek megítélésében nincs egyetértés a két politikus között. Míg az RMDSZ azt hangoztatja, 85 százalékos eredményt könyvelhet el a romániai magyarság viszonylatában, Tõkés László úgy látja, a statisztika sokszor megtévesztõ. „Ha együtt tekintjük az európai parlamenti választásokat és a helyhatósági választásokat, akkor nyilvánvaló, hogy Székelyföldön árnyalt a kép – részletezte Tõkés. – Én egyéni jelöltként 50–60 százalékot szereztem, a Magyar Polgári Párt pedig 35 százalékot. Ha azt is elemezzük, milyen mértékû volt a távolmaradás, milyen mérvû volt az átszavazás, akkor láthatjuk, hogy a 85-15 százalék leegyszerûsített értelmezés.”

Markó Béla kiválónak ítélte az általa vezetett alakulat választási eredményeit, mégis úgy látta, keresni kell az összefogás lehetõségét az elkövetkezõ idõszakban az RMDSZ-en kívüli csoportosulással is.

Markó úgy vélte, az erdélyi magyar politikusoknak két cél érdekében kellene összefogniuk. „Egyrészt Erdély modernizációja érdekében, mely a magyaroknak és románoknak egyaránt fontos. Másrészt az autonómia érdekében – magyarázta Markó. – Az RMDSZ ezért belsõ koalíciót ajánl fel az MPP-nek.” Amint Markó részletezte, ez azt jelenthetné, hogy a két politikai szervezet az RMDSZ színe alatt, de a maga arculatának, identitásának a megõrzésével venne részt a választásokon.

„Sajnos az RMDSZ és az MPP álláspontja kizárja egymást” – jelentette ki Tõkés László. Hozzátette, szükség volna a tárgyalások folytatására. „Jó volna, ha nemcsak a választások elõtt kerülne sor párbeszédre, ha az autonómia kérdésérõl választások elõtt és választások után mindig párbeszédet tudnánk folytatni, és az ügyet nem hagynánk lankadni” – tette hozzá Tõkés.

Bizakodó közvetítõk

Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke – aki mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel folytatott tárgyaláson részt vett – valószínûnek tartotta, hogy a július 15. és 20. között Tusnádfürdõn zajló Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében folytatódhat a párbeszéd. „Azok a rendszerek képesek szembenézni a kihívásokkal, amelyek meg tudnak újulni – magyarázta a politikus. – El kell gondolkoznunk az erdélyi magyar politika szerkezeti megújításán is, habár ez mindig csak a választásokkor kerül szóba.” Szilágyi fontosnak tartotta, hogy mindkét fél úgy látja, az erdélyi magyarságnak mennyiségileg és minõségileg is erõs parlamenti képviseletre van szüksége. „Meg kell nézni, hogy a törvény lehetõséget ad-e az összefogás technikai megvalósítására – ecsetelte. – Ha van politikai akarat, már csak a technikai részleteket kell megoldani.”

Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselõje az EMNT alelnökeként vett részt az egyeztetésen. Õ úgy vélte, érdemes foglalkozni az RMDSZ belsõ koalícióra vonatkozó javaslatával. „Eddig csak azt hallottuk, hogy az RMDSZ-bõl kiszakadt, kilépett, eltávolított közéleti emberek térjenek vissza a szövetségbe, és gyakoroljanak önkritikát, mert az RMDSZ-en kívül nincs élet. Ez azért más ajánlat – értelmezte a képviselõ. – Azt gondolom, a következõ napokban egyrészt jobban meg kell vizsgálni a választási törvény adta lehetõségeket. A két elképzelésbõl pedig össze kell gyúrni a megoldást.” 

Kelemen Hunor igent vár az MPP-tõl

„Azt gondolom, hogy ha valaki a javaslatunkra értelmes és jóindulatú választ ad, azt kell mondania, hogy Igen” – magyarázta a Krónikának Kelemen Hunor. Az RMDSZ ügyvezetõ elnöke úgy vélte, jó hangulatú, konstruktív légkörben zajlott az EMNT vezetõivel folytatott marosvásárhelyi tárgyalás, ez azonban nem jelentette azt, hogy mindenben egyetértettek volna. „Olyan megoldást javasoltunk, ami szerintünk mûködõképes, és lehetõvé teszi, hogy egyik fél se tagadja meg az arcát, a programját, a cselekvési tervét. Ez a belsõ koalíció” – magyarázta az ügyvezetõ elnök. Hozzátette, egy belsõ egyezségnek lenne az eredménye, hogy a jelöltállítás során miként osztozkodnak.

Szász Jenõ: fából vaskarika

Fából vaskarikának tartja az RMDSZ belsõ koalícióra vonatkozó javaslatát Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt elnöke. Szász a Krónikának elmondta, ha olyan koalíciót ajánlanak, amely az RMDSZ-en belül jönne létre, azt már nem lehet koalíciónak nevezni. Érvelése szerint nem lehet észérvet felhozni az ellen, hogy RMDSZ az MPP-vel szövetségben vegyen részt a választásokon. A választási törvény ugyan alapesetben nyolcszázalékos küszöb teljesítését írja elõ a pártszövetségeknek, de bevezeti az alternatív küszöb fogalmát is, amely az MPP-elnök értelmezésében egyaránt vonatkozik a pártokra és a pártszövetségekre. Eszerint az a politikai párt vagy pártszövetség, amelyiknek három szenátorjelöltje, és hat képviselõjelöltje mandátumot szerez, mindenképpen bejut a parlamentbe. Szász biztos benne, hogy az RMDSZ–MPP-szövetség csak Hargita és Kovászna megyében is képes túllépni az alternatív küszöböt. Az MPP-elnök hasznosnak tartotta Tõkés László közvetítését, és úgy vélte, a közvetlen RMDSZ–MPP-tárgyalásoknak is hamarosan elérkezik az ideje. Véleménye szerint nem az MPP-n múlik, hogy a közvetlen tárgyalásokra még várni kell. Meglátása szerint az RMDSZ azért ódzkodik ettõl, mert úgy érzi, a tárgyalással is növelné az MPP legitimitását.

Máthé Éva, Gazda Árpád