
Virágkocsik a Szent László téren. A Debreceni Virágkarnevál „főszereplői” hagyományosan Nagyváradon is bemutatkoznak
Fotó: Alexandru Nițescu
A két és fél évtizedes hagyomány jegyében megérkezett Nagyváradra Debrecenből négy, a híres Virágkarneválon augusztus 20-án „fellépő” virágkocsik közül a magyar államalapítás ünnepére időzített Magyar Kultúra Napjai elnevezésű rendezvény részeként.
2025. augusztus 21., 14:202025. augusztus 21., 14:20
2025. augusztus 21., 14:482025. augusztus 21., 14:48
Nagyvárad és Debrecen testvérvárosként immár szintén hagyományosan közös kocsit állít ki, amely idén a Tükrünk a világ felé: hagyomány és megújulás névre hallgat, és a szecesszió szellemiségét és esztétikáját idézi. Emellett
valamint a Magyar Posta virágkocsija is, amelynek neve Az életciklus biztos pontja, és a négy évszakot ábrázolja egy mitológiai jelenetben, amelyben Héliosz isten is szerepel. A Napról a Holdra nevű kocsi pedig egy művészi kompozíció, amely a tűz, a föld, a levegő és a fény elemeinek játékával illusztrálja a természet örök ritmusát.
Fotó: Alexandru Nițescu
Ezt követően, pénteken Hegyközcsatáron, Szentjobbon, Micskén, Margittán, Székelyhídon és Érmihályfalván is meg lehet majd tekinteni őket, majd Érsemjénen keresztül térnek vissza Debrecenbe.
Fotó: Alexandru Nițescu
Minden településen nagyjából 15–20 percig állnak majd, egy rövid kulturális program kíséretében, kivéve Margittát, ahol két órán át lehet őket megtekinteni.
amelyen egy református, egy római katolikus és egy unitárius pap száz kenyeret szentelt meg, amelyeket az idén betakarított búzából sütöttek.
Fotó: Alexandru Nițescu
Fotó: Alexandru Nițescu
A több száz fős közönség néptánc-előadásnak is tapsolhatott, amelyet a biharkeresztesi Szarkaláb együttes adott elő.
Fotó: Alexandru Nițescu
amelyet a nagyváradi Sunshine Dance mutat be, de fellép a debreceni a Diamond Fitness Se, az R&B Dance Hip Hop tánciskola és a Lesz Dance Tánc és Sport Egyesület is.
Hét és nyolc óra között a nagyváradi Szigligeti Színház a Tündérkert Bartók útjain című előadást mutatja be a Szent László téren,
A két napig tartó ünnep idején a Szent László téren zajlik az Érmellék ízei és Termékei Vásár.
Az őstermelők és kézművesek széles választékban kínálnak gyümölcsöket, zöldségeket, sajtokat, borokat, mézet vagy mézeskalácsot, valamint fa tárgyakat, szappanokat, kézzel készített ékszereket, ruhákat, kerámiákat és még sok minden mást.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
szóljon hozzá!