Kelemen Hunor 12 éve irányítja az RMDSZ-t
Fotó: Rostás Szabolcs
Egyedül pályázik a szövetségi elnöki tisztségre az alakulat áprilisi tisztújító kongresszusán az RMDSZ-t tizenkét éve irányító Kelemen Hunor, akinek ezúttal sem kell tartania a versenytárstól. Leghamarabb tehát a 2027-es tisztújításon kerülhet szóba az esetleges váltás a szövetség élén.
2023. március 29., 13:362023. március 29., 13:36
2023. március 29., 14:122023. március 29., 14:12
Balázs Attila, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerdán a Krónikának elmondta, a március 28-án, kedden éjfélkor lejárt határidőig egyetlen jelölési dossziét nyújtottak be a szövetségi elnöki posztra, a Kelemen Hunorét. Az alakulat április 28-29-én tartja 16. kongresszusát Temesváron. Az ügyvezető elnök kérdésünkre elmondta,
Az újabb, immár negyedik mandátum megszerzése érdekében a jelölési dossziéját kedden iktató Kelemen Hunor arról beszélt, hogy ebben az évtizedben, amikor „példátlan fejlesztési lehetőségek” állnak Románia rendelkezésére, az RMDSZ-nek és vezetőinek többet, jobban, okosabban kell dolgozni a közösségért, azért, hogy Románia leggyorsabban fejlődő régiójává tegyék Erdélyt. „2011 óta kongresszusról kongresszusra jelöljük ki a teendőket, célt adva ezzel a munkának és a romániai magyar nemzeti közösségnek. Az RMDSZ nélkül nem lehet sikeres országot építeni, ma jobb magyarként élni Romániában, mint az elmúlt 40 évben bármikor” – posztolta közösségi oldalán a politikus.
A Nagyváradon tartott nagygyűlésen hárman indultak, közülük az akkor a művelődési miniszteri tárcát irányító Kelemen az 538 leadott szavazatból 371 voksot kapott, Eckstein-Kovács Péter szenátort 118, míg Olosz Gergely képviselőt 47 küldött támogatta. (Kelemen ellenjelöltjei közül azóta Eckstein kilépett az RMDSZ-ből, Olosz pedig Magyarországra távozott, miután korrupcióért letöltendő szabadságvesztést kapott).
Négy évvel később már nem akadt kihívója Kelemen Hunornak, a 2015 áprilisában Kolozsvárt tartott, 12. tisztújító kongresszuson az 585 érvényes voksból tíz ellenszavazat mellett szavaztak ismét bizalmat a szövetségi elnöknek. És nem pályázta meg az RMDSZ-elnöki posztot más rajta kívül a legutóbbi, 2019 februárjában – ugyancsak a kincses városban rendezett – tiszújításon sem, amelyen Kelemen Hunor szintén egyedül indult a tisztségért, és 728 szavazatot kapott a leadott 757-ből. Korábban egyébként sokáig Markó Bélának sem akadt kihívója az RMDSZ-ben.
Fotó: Rostás Szabolcs
Amikor a Krónika idén febuárban megkérdezte az RMDSZ elnökét, megpályázik-e egy újabb, negyedik mandátumot idén áprilisban, Kelemen még nem kívánt válaszolni, mondván, döntéséről először a saját politikai közösségét fogja tájékoztatni, és utána a nyilvánosságot. Ebből sokan arra következtettek, hogy az 55 éves politikus esetleg már nem akar újabb négy évet a szövetség élén eltölteni, inkább átadná a stafétát másnak; mindez egybeesett azzal, hogy Kelemen bejelentette, a jövő évi romániai államfőválasztáson nem ő lesz a szövetség jelöltje.
Továbbra is szeretne megmaradni az RMDSZ szövetségi elnöki tisztségében Kelemen Hunor a szervezet áprilisi tisztújító kongresszusa után – ilyen értelmű bejelentést tett pénteken közösségi oldalán.
A kérdés azonban az, hogy ki lehet Kelemen lehetséges utódja az RMDSZ-ben, amikor az elmúlt évtizedben senki nem kívánt indulni az elnöki posztért vele szemben. A potenciális jelöltek között emlegetik Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, az alakulat egyik legbefolyásosabb – és egyik legismertebb – székelyföldi politikusát, aki az RMDSZ államelnökjelöltje is lehet 2024-ben. Az esélyesek között tartják még számon Cseke Attilát, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökét, aki elsősorban fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszterként tett szert számottevő népszerűségre a szövetség polgármesterei, önkormányzati vezetői körében az országos helyreállítási terv (PNRR) és az Anghel Saligny településfejlesztési program keretében folyósított támogatások miatt.
Március 10-én aztán Kelemen Hunor bejelentette, továbbra is szeretne megmaradni az RMDSZ szövetségi elnöki tisztségében az áprilisi tisztújító kongresszus után, tehát az utódlás kérdése egyelőre nem aktuális. Leghamarabb a következő, 2027-ben esedékes tisztújításon válhat azzá, ha a jelenlegi elnök esetleg már valóban nem vállal újabb mandétumot. Azt pedig most még korai megjósolni, hogy négy év múlva ki vagy kik erősödnek meg annyira az RMDSZ-ben, hogy eséllyel pályázzanak az elnöki tisztségre.
Jogállamról akkor lehet beszélni, amikor a bírósági ítéletet betartják, ez igaz az úzvölgyi katonatemető esetében is: végre kell hajtatni a döntést – szögezte le a betonkeresztek eltávolításáról született ítéletről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!