Hárommillió magyar diplomata

Németh Zsolt úgy vélte, ami hosszú évtizedeken át hátránynak számított, abból most előnyt is lehet kovácsolni. Az államtitkár arról is beszélt, hogy Magyarországnak húsz éven át nem sikerült egyensúlyba hoznia a szomszédságpolitikáját a nemzetpolitikájával. A kinyilvánított egyensúly rendre elbillent egyik vagy másik irányba. Most azonban jó esély mutatkozik az egyensúly megteremtésére. Az államtitkár elmondta, a nemzeti jövőkép pontos felvázolása eloszlathatja a szomszédos országok gyanakvását, ugyanakkor reményt és cselekvési vágyat ébreszthet a határon túli magyarságban.

Egyenrangú felek partnersége

A nemzeti együttműködés alapjaként az államtitkár a határon túli nemzetrészek és az anyaország egyenrangúságát jelölte meg. Kitért azonban arra is, hogy a határon túli magyarok és országaik között a különböző autonómiaformák biztosíthatják az egyenjogúságot. Németh Zsolt európai összefüggéseket is felvázolt. Úgy vélte, ha sikerül egy szerves Közép-Európát létrehozni, az olyan fejlődést generálhat a térségben, amilyen egykor a monarchia korát jellemezte. E fejlődéshez azonban jelentős infrastrukturális fejlesztések szükségesek nemcsak az autópályák, gyorsvasútvonalak területén, hanem kistérségi viszonylatban is.

„Mit sem ér Románia csatlakozása a Schengeni övezethez, ha nem épülnek újra a határ két oldalán fekvő településeket összekötő utak” – állapította meg az államtitkár. A közép-európai fejlődés egyik forrásaként azt a Duna-stratégiát jelölte meg, melyet várhatóan a jövő év elején a magyar elnökség idején fogad el az Európai Unió. Megjegyezte, a stratégia uniós többletforrásokat biztosít a térségnek nemcsak gazdasági, hanem kulturális területen is. Arra a kérdésre, hogy Erdély hogyan kapcsolódik a Dunához, azzal válaszolt, hogy a Duna vízgyűjtő területébe tartozik. Elmondta ugyanakkor, a 2011-es magyar EU-elnökségnek elsősorban az Unió szempontjából kell eredményesnek lennie. Az ez idő alatt szerzett tekintély emelheti ugyanis Magyarországot az EU nyugati tagállamainak az elismertségi szintjére.

Célhoz igazított struktúra

Az új magyarországi kormánystruktúrában a nemzetpolitika magasabb szintre került, mint a korábbi Fidesz-kormány idején volt. Erről már Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár beszélt, amikor a nemzeti együttműködés rendszerének az intézményi kereteit mutatta be. Elmondta, a mostani struktúrában az egykori Határon Túli Magyarok Hivatalának a nemzetpolitikai államtitkárság felel meg, amely egyenrangú az oktatási vagy művelődési államtitkársággal, sőt, még helyzeti előnyt is biztosít számára az, hogy a nemzetpolitikai miniszterelnök-helyettesnek, Semjén Zsoltnak van alárendelve. Emellett azonban létrehozták a nemzetpolitikai tárcaközi bizottságot is, amelyik valamennyi területre kiterjeszti a nemzetpolitikai szempontokat. Ennek első ülésére 23 államtitkár jelentkezett be.

A kormány szeptemberben szeretné újra összehívni a Magyar Állandó Értekezletet, amelynek működése szünetelt a szocialista kormányzás idején, de a baloldal idején életre hívott Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumát is működtetni kívánja, tette hozzá.