Halálba menekülnek a háromszékiek

Ebben az évben jelentősen növekedett az öngyilkosságok és az öngyilkossági kísérletek száma Kovászna megyében. A megyei közegészségügyi igazgatóság statisztikai adatai szerint 2007-ben 47 háromszéki vetett véget önkezével az életének, 2008-ban 57 eset került be a nyilvántartásba, míg az elmúlt évben ismét 47-en választották a halált.

Ebben az évben viszont fél év alatt 52-re ugrott az öngyilkossági kísérletek száma – csak júliusban 19-en kíséreltek meg véget vetni az életüknek – s közülük számos végzetes kimenetelű volt. A legutóbbi végzetes kísérlet ezen a héten történt, egy 35 éves, egyedül élő férfi ugrott ki nyolcadik emeleti tömbházlakása ablakán. Néhány nappal korábban egy másik személy felakasztotta magát, de a szakemberek szerint a többség gyógyszer-túladagolással próbálkozik.

Lazar Klaudia, a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság egészségnevelési osztályának szakembere szerint az öngyilkosságok száma jóval meghaladta a közúti balesetek áldozatainak számát, hiszen Háromszéken a közutakon évente átlag tízen veszítik életüket. Lazar Klaudia felhívta a figyelmet, hogy a mentális probléma társadalmi kirekesztés és megbélyegzés forrása, ráadásul a mentális betegségek óriási gazdasági költséget is jelentenek: egyes becslések szerint ez az Európai Unió bruttó hazai termékének (GDP) 3-4 százalékát is eléri. Neuropszichiátriai zavarok következménye a fogyatékosságok egyharmada, a kórházi ellátási költségek 15 százalékát, a gyógyszerköltségek közel egynegyedét emésztik fel, a szociális munkásoknak mintegy felét veszik igénybe ezeknek a betegeknek az ellátására.

Csökkenő tendencia Hargita megyében

Hargita megyében valamelyest csökkenő tendenciát mutat az öngyilkosságok és az öngyilkossági kísérletek száma, mondta el a Krónikának Veress Albert csíkszeredai pszichiáter. „Válságos időkben kevesebben menekülnek a halálba, ilyenkor mindenki mozgósítja a tartalékait és beveti minden küzdőképességét. Amikor a nehézségek elmúlnak, és már nincs amiért küzdeni, akkor omlanak össze az emberek, akkor növekszik meg az öngyilkosságok és a depressziós betegek száma is” – magyarázta a szakember. Annak ellenére, hogy Hargita megyében az elmúlt időszakban csökkent az öngyilkosságok száma, még mindig az országos élmezőnyben van a szomorú statisztikában. Veress Albert elmondta, amióta a vonatkozó statisztikai adatokat követi, vagyis az elmúlt közel húsz évben, Kovászna, Hargita és Bihar megye váltakozva, de mindig az országos elsők között szerepel ebben a tekintetben. Az egészségügyi világszervezet (WHO) adatai szerint a legtöbb öngyilkosság Litvániában, Oroszországban és Németországban történik, de Magyarország is hosszú évekig vezette a listát, és még mindig az élbolyban van.

Depressziós a magyar

A pszichiáter kifejtette, a statisztikai adatok ellenére nem mondható, hogy a magyar öngyilkos nép, mert ez azt feltételezné, hogy az öngyilkosságra való hajlam öröklődik, ez pedig nem igaz. Veress Albert szerint inkább az mondható el, hogy a magyarok depresszióra hajlamosak, s az erre való hajlam öröklődik, és az öngyilkosságok kétharmadánál az utólagos pszichológiai elemzés során kimutatható, hogy az áldozat depresszióban szenvedett.

A szakember elmondta, Hargita megyében az elmúlt húsz évben évente átlag 30–40 önkezű halál jutott százezer lakosra. Háromszéken átlag 35 öngyilkosság jut százezer lakosra, míg az országos átlag 17. Tehát Kovászna és Hargita megyében az öngyilkossági ráta az országos átlag kétszerese, és megegyezik a magyarországi átlaggal, mutatott rá a szakember. Az öngyilkosságok kiváltó okai az évtizedek alatt sokat változtak. A múlt század elején még igen gyakori volt a szerelmi bánat, a vagyon elherdálása, a „becsületbeli ügy”. Azóta megváltozott a morális-érzelmi értékrend. Jelenleg az öngyilkosság leggyakoribb okai az interperszonális konfliktusok, a világ elleni düh, protestálás, illetve a mentális betegségek, az alkoholizmus és a személyiségzavarok.