Elűznék a szatmári varjakat

A szárnyasok jelenlétére, a sűrűn hulló madárürülékre az elmúlt években igen sokan panaszkodtak, különösképp, hogy az egyik varjúkolónia épp a város legnagyobb játszótere fölött fészkel a Kossuth-kertben, ahol egyébként a Partiumi Magyar Napokat, illetve a családi hétvégéket is tartják.

Bár az önkormányzat rendszeresen próbálkozott korábban a telep felszámolásával, eredményeket mindeddig nem sikerült elérniük, ráadásul a természetvédők is vehemensen tiltakoztak az alkalmazott módszerek ellen, véleményük szerint ugyanis a lövöldözés, illetve a fészkek ismételt leverése révén elüldözik a varjakkal együtt költő ritka és védett madarakat is.

„Régóta zavar engem is a jelenség, most viszont, hogy bejutottam a tanácsba, lehetőségem nyílt arra, hogy tegyek valamit ez ellen – nyilatkozta lapunknak Butka Gergely önkormányzati képviselő, aki párbeszédet kezdeményezett a polgármesteri hivatal, a hatóságok és természetvédők között egy, mindenki számára elfogadható megoldás kidolgozása céljából. – Több városban, például Jászberényben, Győrben, illetve Botoşani-ban is eredménnyel használják az általam javasolt módszert, ami abból áll, hogy a varjak által használt vészjelzéseket, illetve a haldokló állatok által kiadott hangokat játszanak le a telepen, ami arra készteti a madarakat, hogy elhagyják a veszélyesnek ítélt területet.”

Hozzátette: a hangokat kibocsátó készüléket gyártó cég garanciát vállal arra, hogy más madárfajok egyedeit nem űzi el a vészjelzés, mely az emberek számára szokványos károgásként hangzik.

Butka Gergely kifejtette, előbb felszerelnek egy lejátszót próbaképpen az István téri parkba, ahol szintén sok a varjú, és ha beválik a módszer, vásárolnak belőle a Kossuth-kertbe is. A kisebb teljesítményű készülékek 450, a nagyobbak 700 eurós áron szerezhetők be, hozzáadottérték-adó nélkül. Az eddigi becslések szerint három lejátszó – egy kisebb és két nagyobb – meghozná a várt eredményt.

A korábbi varjútelep-likvidáló akciók során tiltakozó Erdélyi Kárpát-Egyesület sem tartja rossznak az elképzelést. „Most is azt várjuk el, hogy az alkalmazott módszer fajspecifikus legyen, ne zavarja a varjútelepeken költő ritka madarakat – mondta el lapunknak Márk-Nagy János, a civil szervezet ügyvezető igazgatója. – Az állatok ugyan nem valószínű, hogy teljesen eltűnnek, de lehetséges, hogy átköltöznek a parknak egy olyan részére, ahol nem járnak annyian, így kevesebb bosszúságot okoznak majd.”

A varjak kapcsán egyébként az is felmerült, hogy azért telepedtek be a parkokba, mivel felszámolták természetes élőhelyeiket. Békéssy Erzsébet, a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője emiatt javasolta, hogy telepítsenek erdősávot a város köré, ami – mindamellett, hogy fészkelőhelyként szolgálhat – a tervezett körgyűrű mentére ültetve védi majd a települést a portól és a zajtól is.