2010. szeptember 07., 08:282010. szeptember 07., 08:28
Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter az előző kormány által bevezetett tanügyi reformokkal magyarázza az idei gyenge érettségieredményeket. „Véleményem szerint az általunk javasolt új oktatási törvénytervezet kiküszöböli az eddigi hiányosságokat, és jövőre egy korrekt, botrányoktól és csúsztatásoktól mentes vizsgát lehet szervezni az új jogszabály révén” – magyarázta a tárcavezető. Király András oktatásügyi államtitkár szerint a tanügyi rendszerrel és a diákok hozzáállásával is nagy bajok vannak.
„Egyértelmű, hogy sokat kér a tananyag, túl zsúfoltak az órarendek, ugyanakkor azt is észre kell vennünk már, hogy túl sok osztályt indítanak a középiskolákban, ezeket a helyeket pedig valahogy be kell tölteni. A beiskolázási számok lehetetlenné teszik az egészséges versenyhelyzetet: ma gyakorlatilag az nem jár középiskolába, aki nem akar – fogalmazott a Krónikának az államtitkár. – A diákok viszonyulásával is gondok vannak: sokan közülük azt hiszik, ha valahogyan elvégzik a középiskolát, akkor jár nekik egy érettségi diploma is. Úgy gondolom, ha vissza akarjuk adni az iskolák tekintélyét, a minőségi oktatás megszervezésének stratégiáján kell gondolkodnunk. Az új oktatási törvénytervezet – amennyiben életbe lép – csak akkor fog javítani a jelenlegi helyzeten, ha a rendszer ki tudja küszöbölni hiányosságait.”
Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora szerint az idei érettségieredmények nem tükrözik a valóságot, mivel a vizsga nem volt megfelelőképpen megszervezve. „Sem a diákok, sem a tanárok nincsenek megfelelőképpen ösztönözve – ez a legnagyobb hiányossága a jelenlegi rendszernek. Nem azzal van a gond, hogy a jegyek rosszak, hanem azzal, hogy elégtelen a diákok felkészültsége” – nyilatkozta a Realitatea hírtelevíziónak Andrei Marga.
A Hargita megyei érettségibizottság titkára, Hodgyai László nem emlékszik, hogy valaha is 50 százalék alatt lett volna a sikeresen vizsgázók aránya a megyében. A nyári, nem túl biztató eredmények után 966-an jelentkeztek idén az őszi érettségi vizsgákra, ebből 930-an jelentek meg. Kiderült: mindössze 429 diák érte el a 6-os átlagjegyet, ez kevesebb, mint a vizsgára jelentkezők fele, azaz 46 százalék.
Legtöbben románból és matematikából voltak sikertelenek. Kovászna megyében 618 beiratkozó diákból 582-en jelentek meg a vizsgákon, s a résztvevők alig 40,89 százaléka (238 diák) vizsgázott le. A román nyelv és irodalom vizsgán 136-an buktak meg, matematikából 152-en, magyar nyelvből 15-en teljesítettek rosszul – tudtuk meg Farkas Csaba főtanfelügyelő-helyettestől.
Maros megyében a diákok alig 53 százaléka érettségizett sikeresen – ez a legrosszabb arány, amit az elmúlt években mértek a megyében, közölte Dumitru Matei főtanfelügyelő. Itt 1322 diákból 584 tanuló nem ért el hatos átlagot, s a sikeresen érettségizők közül is legtöbben (318 vizsgázó) 7-es alatti általánost ért el.
A pótérettségizők kevesebb mint felének sikerült diplomát szereznie Bihar megyében is. Az őszi vizsgaidőszakban 1291 maturandus jelentkezett érettségire, ám közülük összesen 566-nak sikerült ezúttal átmenőjegyet szereznie. A vizsgázók közül egyetlen diák ért el kilencesen felüli átlagot, 13 pedig nyolcas és kilences között teljesített, 384-en hatos és hetes közötti átlagot értek el. Az Arad megyei tanfelügyelőség valamivel jobb adatokat közölt: itt a résztvevők 59 százaléka pótérettségizett sikeresen – ez az arány 25 százalékkal kisebb a nyári végeredménynél. A megyében 788 diák vizsgázott, 293-an nem érték el a diplomaszerzéshez szükséges átlagot.
Az idei pótérettségi eredményei elmaradnak a korábbi évek színvonalától Szilágy megyében is. A diákok gyengén teljesítettek: a vizsgán megjelent 553 tanulóból 222-en kapták meg az átmenőosztályzatot, ami azt jelenti, hogy az összes vizsgázó csupán 43 százaléka van túl sikeres vizsgán.
Az 1085 Beszterce-Naszód megyei pótérettségiző közül csupán 255-en örülhettek az eredmények kifüggesztése után: a sikeresen vizsgázók aránya itt 23,5 százalék.
Kolozs megyében a fellebbezések előtti eredmények alapján a résztvevők alig 20 százaléka érettségizett sikeresen. Az őszi megmérettetésen 2504 diák vett részt, közülük csupán 444-en kaphatnak diplomát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Huszadik éve lépi át a magyar–román határt a Debreceni Virágkarnevál négy kocsija, melyek augusztus 21–22-én Nagyváradon, a dél-bihari szórvány több településén és Nagyszalontán lesznek láthatók.
Jó hír a Székelyföldön élők számára is: újabb járatokkal bővül a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér külföldi járatainak a száma.
Tizenegy évvel ezelőtt még emberéletet mentett az a férfi, aki kedden este halálra gázolt két embert Brassóban.
Két személy életét vesztette kedd este, miután egy személygépkocsi járdán tartózkodó gyalogosokba hajtott Brassóban – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Radu Miruță a Kolozsvár és Nagyvárad közötti vasútvonal felújítására irányuló beruházással kapcsolatban kijelentette: tárgyalások folynak az EB képviselőivel arról, hogy egyes szakaszokon egy ideig dízelmozdonyok közlekedjenek villamosmozdonyok helyett.
Nem tükrözik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontját Toró T. Tibornak a Tusványosról tett kijelentései – közölte kedden Tőkés László.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségi platformot, hogy távolítson el az „Ambulanța Neagră” vagy „Salvarea Neagră” (fekete mentőautó) témával kapcsolatos 90 videót az online közegből.
Befogtak egy anyamedvét és két bocsot kedd hajnalban Brassóban. Az állatokat a zernyesti Libearty medvemenhelyre szállították – közölte a brassói polgármesteri hivatal.
Közel hatszáz programmal várja a közönséget augusztus 16. és 23. között a 17. Kolozsvári Magyar Napok. Az idei, minden eddiginél gazdagabb programkínálat komoly anyagi kihívások elé állítja a szervezőket.
Újabb sárga, vagyis elsőfokú hőségiasztást adott ki Románia több mint felére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés szerda reggelig érvényes.
Látogatottsági adatok