Bihar megye: még nem tudni, kinek a feladata az ivóvíztisztítás

Bihardiószeg község ivóvízhálózatában kis mennyiségű arzént mutatott ki a legutóbbi ellenőrzés. Bacsó László Endre polgármester (képünkön) szerint a hatóság eddig is minden évben mintát vett a vízből, és eddig semmi gond nem volt, idén azonban egy új európai uniós rendelkezés értelmében a víz arzéntartalmát is mérni kell.

Megtudtuk, Bihardiószeg három kútból kapja az ivóvizet, ezek közül az egyiket alig két éve, 2008-ban avatták fel. A polgármesternek pedig a legkevésbé sem volna ínyére, hogy ezt, vagy valamelyik másikat lezárassa, hiszen ezt a legutóbbit is éppen azért fúrták, hogy a 6600-as lélekszámú község minden lakójához eljusson az ivóvíz. „Állandóan figyelmeztetnek a közegészségügyiek, de jó volna, ha segítenének is, ha már rámutattak, baj van az ivóvízzel” – mondta lapunk megkeresésére Bihardiószeg polgármestere.

Hibaelhárítás – miből és hogyan?

Az elöljárót nem lepte meg, hogy arzén került a vezetékekbe, hiszen jól tudja, a környéken évtizedekkel ezelőtt végzett olajkitermelési próbafúrás során sok szennyeződés került a föld felsőbb rétegeibe, és a megyének ezen a részén több település ivóvize is szennyeződött.

„Először is azt kellene kideríteni, hogy a három kút közül pontosan melyik vizében legnagyobb a szennyezés, és ha valóban komoly a veszély, le is lehet azt zárni. A gond csak az, hogy a jelen gazdasági helyzetben nincs miből újat építeni. Hogyan várják el tőlünk, hogy pénzt áldozzunk erre, amikor nemrég csökkentették a költségvetést?” – teszi fel a kérdést a polgármester.

Bacsó szerint a többi, hasonló gonddal küszködő településsel közös pályázat révén kellene pénzt szerezzen a célra. A polgármester közölte továbbá, a közegészségügyi hatóságtól elvárná, hogy legalább műszaki segítséget nyújtson, vagy útbaigazítást adjon.

A hatóság orvosokból, nem pedig vízügyi szakemberekből áll – szögezte le érdeklődésünkre Dorel Ţîrţ, az intézmény szóvivője.

Mint mondta, véleménye szerint az önkormányzatnak magának kell kitalálnia, hogyan tisztíttatja ki a rendszert.

A szakemberek szerint az arzén olyan ivóvízszennyező anyag, amelyről több független vizsgálat is kimutatta, hogy a határérték feletti szennyezettség növeli a bőr- és tüdőrák, nagyobb koncentrációknál pedig még a hólyag- és veserák kialakulásának kockázatát.

Rémhír és rémes valóság

Nyár elején Nagyszalontán terjedt el az a hír, hogy a város ártézi kútjainak vize ihatatlan – mesélte lapunknak C. Patócs Júlia, a helyi napilap főszerkesztője. Mivel a dél-bihari város lakosságát innen látják el, kisebb pánik tört ki a településen, de az ellenőrzések során kiderült:

Nagyszalontán semmilyen mérgező anyag nincs sem a vezetékes, sem az ártézi vízben. Rosszabb a helyzet Magyarcsékén, ahol az ártézi kút vizében a megengedett ammóniaérték 18-szorosát mutatták ki, ezért alkalmatlan a fogyasztásra. Az önkormányzat azonban egyelőre még nem áldozott arra, hogy erről tájékoztassa a helybelieket.