Gyomaendrődi zarándokok
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Magyarországért és a magyar nemzetért mondott fohászok mellett a békéért imádkoztak hívek ezrei kedd délelőtt a máriaradnai kegytemplomban, Magyarok Nagyasszonya ünnepén. Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, a szentmise főcelebránsa homíliájában azt mondta – utalva a szomszédunkban dúló háborúra és az egyre jobban elmélyülő közel-keleti konfliktusra –, hogy a legnagyobb győzelmet nem fegyverrel a kezünkben, hanem Krisztussal és a boldogságos Szűzanyával érhetjük el.
2024. október 08., 18:252024. október 08., 18:25
2024. október 09., 08:372024. október 09., 08:37
Arad és Temes megye több településéről, továbbá a Dél-Alföldről és a Vajdaságból érkeztek zarándokok Magyarok Nagyasszonya ünnepén az ősi búcsújáróhelyre. Az Aradtól 35 kilométerre keletre, a Maros völgyében fekvő Máriaradnát idén már csaknem 180 ezren keresték fel, ugyanis a temesvári egyházmegye által szervezett 16 zarándoklat mellett kora tavasztól késő őszig egymást váltják a csoportos és egyéni búcsújárók a kegytemplomnál és a hozzá tartozó egykori Ferences rendháznál.
A kisbazilika oltárában őrzött 17. századi Mária-képnek csodatevő erőt tulajdonítanak a hívek, nem véletlen tehát, hogy sokan keresik fel a kegyhelyet, fohászkodni, erőt meríteni, lelki megnyugvást keresni.
Böjte Csaba: a legnagyobb győzelmet nem fegyverrel, hanem a Szűzanyával érhetjük el
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„A mai szentmisében a békéért szeretnék imádkozni leginkább. Nem egyik, vagy másik fél mellett döntöttünk, hanem a Magyarok Nagyasszonya, a béke királynője mellett. Ezért gyűltünk össze, mert hiszünk az áldott békében, hogy jó testvérekként, szeretetben vagyunk képesek élni itt a földön” – mondta köszöntőjében Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, a szentmise főcelebránsa.
Megtöltötték a templomot a hívek
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) ünnep eredete kapcsán felelevenítette, hogy az államalapító Szent István király önmagát, családját, koronáját és népét a Szűzanyának ajánlotta fel. „Mindannyiunkat neki ajánlotta fel. Tehát te is egy fogadalmi ajándék vagy. Döbbenetes, nem? És te tudatosan megújíthatod ezt a felajánlást” – szólt a hívekhez immár a szentbeszédben Csaba testvér.
A békéért tartott szentmisében olyan emberekről beszélt a szerzetes, akik
Emlékeztetett: Szent István király nemcsak Szűz Máriának, hanem Szent Mártonnak is felajánlotta népét, védőszentjének választotta, „csatába, ország ügyeinek intézésére Szent Márton zászlajával ment.” A néhai római hadvezér, Márton, egy a frankok elleni csata előtt azt mondta a császárnak, hogy
A csata elmaradt, Márton pedig feladta a katonai karrierjét, letelepedett a frankok között, sőt a frank nép védőszenje lett. „Ő alapította Európában talán az első szerzetes közösséget, amit a Szűzanya tiszteletére szentelt fel. Szent Márton az életét a Szűzanya által Jézus Krisztusnak adta, és az ő sírja felett állították meg a mórokat az általa megtérített frank lovagok” – magyarázta.
Böjte Csaba szerint Assisi Szent Ferencről is kevesen tudják, katona volt, „elindult fegyverrel a kezében a Szentföldre, hogy felszabadítsa, de útközben megszólította az Úr”. Márton Áron néhai erdélyi püspök is katona volt, azután, hogy leérettségizett, három napra rá elvitték az olasz frontra, ott harcolt mint közkatona. „1916 után áthozták Erdélybe, részt vett Erdély megtisztításában, után visszavitték az olasz frontra, több mint négyszer megsebesült. Brassóban várbörtönbe is került. Mi lehetett ennek az embernek a lelkében? Hány bajtársát láthatta meghalni fegyverrel a kezében, mennyi vér, mennyi szomorúság, fájdalom! Utána elment Csíksomlyóra, letérdelt Mária lábához, és ő is önmagát a Szűzanyának, s rajta keresztül a Jóistennek ajánlotta. És ma már tudjuk, mekkora ajándék volt az ő élete” – fogalmazott Csaba testvér.
Máriaénekeket énekeltek a hívek a szentmise előtt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A ferences szerzetes a dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett gyermekotthon-hálózat tevékenységével példázta, hogy a kezdeti években megannyi nehézségbe, akadályoztatásba, állami túlkapásba ütköztek, de ma már elismerik a munkáját, támogatják, őt magát pedig Déva díszpolgárává is avatták. Minden hátráltatáskor a Szűzanya támogatását kérte, és lám, céljaik, terveik teljesültek – mondta.
1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére engedélyezte Magyarország részére Magyarok Nagyasszonya ünnepét. Az ünnepet először október második vasárnapján tartották, majd X. Piusz pápa áttette október 8-ra. A II. vatikáni zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re módosította az időpontot, de 1984-től ismét október 8-án tartják.
Harmadik alkalommal szerveztek Szegedről gyalogos zarándoklatot Máriaradnára, a Magyarok Nagyasszonya napjára. A tízfős csoport október 2-án indult el, és Makó, Nagylak, Arad, Angyalkút és Lippa érintésével jutott el Máriaradnára; a mintegy száz kilométeres táv végére 14-en lettek, ugyanis voltak, akik útközben csatlakoztak hozzájuk. „A legfiatalabb résztvevő egy 19 éves aradi zarándok volt” – mondta Tóth János, a gyalogos zarándoklat szervezője érdeklődésünkre.
Szegedi gyalogos zarándokok, balról a második Tóth János
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Azt kértem zarándoktársaimtól, hogy családjainkért ajánljuk fel ezt a zarándoklatot. Úgy látom, hogy a legnagyobb gond a családokban van. Ha a családjaink erősek lesznek, akkor a nemzetünk is az lesz. II. János Pál pápától olvastam, de Kalkuttai Teréz Anyának is az volt a gondolata, hogy a naponta együtt imádkozó család együtt is marad. Olyanoktól hallottam, akiknek ezt valamikor mondtam, és arról számoltak be, hogy elkezdték, és csodákat művel velük. Kérem a cserkészeinket és a szüleiket, hogy naponta legalább egy fohász erejéig üljenek le. Egy perc, de aztán az egy percből öt perc lesz, és elindul valami a családban” – mondta meggyőződve.
Kóberes zarándokszekér a templom tövében
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Autóbuszos zarándokok is részt vettek a szentmisén. Roncsek Imre Gyomaendrődről másodszor járt Máriaradnán, viszont a nagyszentmiklósi Gáll Annamária elmondta, hogy ahányszor úton vannak errefelé, mindig felkeresik a kegytemplomot. A bácskai Doroszlóról érkezett Novák Viktória először volt Radnán, de mint mondta, lenyűgözte a kegytemplom, és lelkileg feltöltődve indulnak vissza Szerbiába. A szegedi gyalogos zarándokokat egy kóberes szekeret idéző lovaskocsi kísérte, amellyel kedd délután átmentek Lippára, és Tóth János kérte a híveket, hogy akik tehetik, tartsanak a procsesszióval.
Keresztúti ájtatosság
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az ünnepi szentmisét követően a paptestvérek és a hívek végig járták a templom mögötti Kálváriadombon a keresztutat.
Az ősi magyar Mária-kegyhelyek egyike Máriaradna. Évente 16 hivatalos zarándoklatot tartanak a búcsújáróhelyen, hívek ezrei fohászkodnak a kegytemplom oltárában lévő Mária-képnél, amelynek csodatevő erőt tulajdonítanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elismerő bejegyzésben fejezte ki büszkeségét önkéntes kollégája iránt a Maros megyei hegyimentő szolgálat a vasárnapi gyerővásárhelyi buszbalesetet követően.
Egy férfit 30 napos előzetes letartóztatásba helyeztek Kolozsváron, miután megtámadott egy bangladesi vendégmunkást, akit az illető többször megütött egy fadarabbal. Az áldozat kómában fekszik a kórházban.
Hétfő reggel közúti balesetben lelte halálát egy 22 éves szatmárnémeti sofőr, aki átsodródva a szemközti forgalmi sávba, a Bihar megyei Nagybáród településen frontálisan ütközött egy szabályosan közlekedő haszongépjárművel.
Tűz ütött ki hétfő reggel a szászsebesi Kronospan feldolgozó üzemnél, többen megsérültek. A lángok eloltásában a környező megyék tűzoltói is részt vesznek.
Az útviszonyokhoz képest túl nagy sebességgel vette be a kanyart a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen vasárnap délután felborult busz sofőrje, ez okozta a balesetet – közölte a rendőrség.
Felborult egy autóbusz vasárnap délután a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen – közölte a katasztrófavédelem.
Narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.
Eredetiséggel semmiképpen sem vádolható az az ötlet, hogy a csíksomlyói nyereg szakrális helyszínén, a pünkösdi búcsúknak otthont adó hegyek között adják elő a legismertebb magyar rockoperát.
Minden hétvégén nagyszabású kulturális és gasztronómiai eseménynek, a Krumplifesztiválnak ad otthontt idén augusztus 30. és november 2. között a Szeben megyei Feleken található Brukenthal-kastély.
Sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több megyéjére a várható zivatarok miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!