Gyomaendrődi zarándokok
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Magyarországért és a magyar nemzetért mondott fohászok mellett a békéért imádkoztak hívek ezrei kedd délelőtt a máriaradnai kegytemplomban, Magyarok Nagyasszonya ünnepén. Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, a szentmise főcelebránsa homíliájában azt mondta – utalva a szomszédunkban dúló háborúra és az egyre jobban elmélyülő közel-keleti konfliktusra –, hogy a legnagyobb győzelmet nem fegyverrel a kezünkben, hanem Krisztussal és a boldogságos Szűzanyával érhetjük el.
2024. október 08., 18:252024. október 08., 18:25
2024. október 09., 08:372024. október 09., 08:37
Arad és Temes megye több településéről, továbbá a Dél-Alföldről és a Vajdaságból érkeztek zarándokok Magyarok Nagyasszonya ünnepén az ősi búcsújáróhelyre. Az Aradtól 35 kilométerre keletre, a Maros völgyében fekvő Máriaradnát idén már csaknem 180 ezren keresték fel, ugyanis a temesvári egyházmegye által szervezett 16 zarándoklat mellett kora tavasztól késő őszig egymást váltják a csoportos és egyéni búcsújárók a kegytemplomnál és a hozzá tartozó egykori Ferences rendháznál.
A kisbazilika oltárában őrzött 17. századi Mária-képnek csodatevő erőt tulajdonítanak a hívek, nem véletlen tehát, hogy sokan keresik fel a kegyhelyet, fohászkodni, erőt meríteni, lelki megnyugvást keresni.
Böjte Csaba: a legnagyobb győzelmet nem fegyverrel, hanem a Szűzanyával érhetjük el
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„A mai szentmisében a békéért szeretnék imádkozni leginkább. Nem egyik, vagy másik fél mellett döntöttünk, hanem a Magyarok Nagyasszonya, a béke királynője mellett. Ezért gyűltünk össze, mert hiszünk az áldott békében, hogy jó testvérekként, szeretetben vagyunk képesek élni itt a földön” – mondta köszöntőjében Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, a szentmise főcelebránsa.
Megtöltötték a templomot a hívek
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) ünnep eredete kapcsán felelevenítette, hogy az államalapító Szent István király önmagát, családját, koronáját és népét a Szűzanyának ajánlotta fel. „Mindannyiunkat neki ajánlotta fel. Tehát te is egy fogadalmi ajándék vagy. Döbbenetes, nem? És te tudatosan megújíthatod ezt a felajánlást” – szólt a hívekhez immár a szentbeszédben Csaba testvér.
A békéért tartott szentmisében olyan emberekről beszélt a szerzetes, akik
Emlékeztetett: Szent István király nemcsak Szűz Máriának, hanem Szent Mártonnak is felajánlotta népét, védőszentjének választotta, „csatába, ország ügyeinek intézésére Szent Márton zászlajával ment.” A néhai római hadvezér, Márton, egy a frankok elleni csata előtt azt mondta a császárnak, hogy
A csata elmaradt, Márton pedig feladta a katonai karrierjét, letelepedett a frankok között, sőt a frank nép védőszenje lett. „Ő alapította Európában talán az első szerzetes közösséget, amit a Szűzanya tiszteletére szentelt fel. Szent Márton az életét a Szűzanya által Jézus Krisztusnak adta, és az ő sírja felett állították meg a mórokat az általa megtérített frank lovagok” – magyarázta.
Böjte Csaba szerint Assisi Szent Ferencről is kevesen tudják, katona volt, „elindult fegyverrel a kezében a Szentföldre, hogy felszabadítsa, de útközben megszólította az Úr”. Márton Áron néhai erdélyi püspök is katona volt, azután, hogy leérettségizett, három napra rá elvitték az olasz frontra, ott harcolt mint közkatona. „1916 után áthozták Erdélybe, részt vett Erdély megtisztításában, után visszavitték az olasz frontra, több mint négyszer megsebesült. Brassóban várbörtönbe is került. Mi lehetett ennek az embernek a lelkében? Hány bajtársát láthatta meghalni fegyverrel a kezében, mennyi vér, mennyi szomorúság, fájdalom! Utána elment Csíksomlyóra, letérdelt Mária lábához, és ő is önmagát a Szűzanyának, s rajta keresztül a Jóistennek ajánlotta. És ma már tudjuk, mekkora ajándék volt az ő élete” – fogalmazott Csaba testvér.
Máriaénekeket énekeltek a hívek a szentmise előtt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A ferences szerzetes a dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett gyermekotthon-hálózat tevékenységével példázta, hogy a kezdeti években megannyi nehézségbe, akadályoztatásba, állami túlkapásba ütköztek, de ma már elismerik a munkáját, támogatják, őt magát pedig Déva díszpolgárává is avatták. Minden hátráltatáskor a Szűzanya támogatását kérte, és lám, céljaik, terveik teljesültek – mondta.
1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére engedélyezte Magyarország részére Magyarok Nagyasszonya ünnepét. Az ünnepet először október második vasárnapján tartották, majd X. Piusz pápa áttette október 8-ra. A II. vatikáni zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re módosította az időpontot, de 1984-től ismét október 8-án tartják.
Harmadik alkalommal szerveztek Szegedről gyalogos zarándoklatot Máriaradnára, a Magyarok Nagyasszonya napjára. A tízfős csoport október 2-án indult el, és Makó, Nagylak, Arad, Angyalkút és Lippa érintésével jutott el Máriaradnára; a mintegy száz kilométeres táv végére 14-en lettek, ugyanis voltak, akik útközben csatlakoztak hozzájuk. „A legfiatalabb résztvevő egy 19 éves aradi zarándok volt” – mondta Tóth János, a gyalogos zarándoklat szervezője érdeklődésünkre.
Szegedi gyalogos zarándokok, balról a második Tóth János
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Azt kértem zarándoktársaimtól, hogy családjainkért ajánljuk fel ezt a zarándoklatot. Úgy látom, hogy a legnagyobb gond a családokban van. Ha a családjaink erősek lesznek, akkor a nemzetünk is az lesz. II. János Pál pápától olvastam, de Kalkuttai Teréz Anyának is az volt a gondolata, hogy a naponta együtt imádkozó család együtt is marad. Olyanoktól hallottam, akiknek ezt valamikor mondtam, és arról számoltak be, hogy elkezdték, és csodákat művel velük. Kérem a cserkészeinket és a szüleiket, hogy naponta legalább egy fohász erejéig üljenek le. Egy perc, de aztán az egy percből öt perc lesz, és elindul valami a családban” – mondta meggyőződve.
Kóberes zarándokszekér a templom tövében
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Autóbuszos zarándokok is részt vettek a szentmisén. Roncsek Imre Gyomaendrődről másodszor járt Máriaradnán, viszont a nagyszentmiklósi Gáll Annamária elmondta, hogy ahányszor úton vannak errefelé, mindig felkeresik a kegytemplomot. A bácskai Doroszlóról érkezett Novák Viktória először volt Radnán, de mint mondta, lenyűgözte a kegytemplom, és lelkileg feltöltődve indulnak vissza Szerbiába. A szegedi gyalogos zarándokokat egy kóberes szekeret idéző lovaskocsi kísérte, amellyel kedd délután átmentek Lippára, és Tóth János kérte a híveket, hogy akik tehetik, tartsanak a procsesszióval.
Keresztúti ájtatosság
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az ünnepi szentmisét követően a paptestvérek és a hívek végig járták a templom mögötti Kálváriadombon a keresztutat.
Az ősi magyar Mária-kegyhelyek egyike Máriaradna. Évente 16 hivatalos zarándoklatot tartanak a búcsújáróhelyen, hívek ezrei fohászkodnak a kegytemplom oltárában lévő Mária-képnél, amelynek csodatevő erőt tulajdonítanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!