Antal Péter polgármester, Nagy István díszpolgár és Miodrag Stanoiov alpolgármester
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Pedagógusi, közösségszervezői és a szellemi örökség védelme terén kifejtett tevékenysége elismeréseként díszpolgári címmel tüntették ki Pécskán Nagy István nyugalmazott fizikatanárt, volt alpolgármestert, míg tudományos kutatói munkájáért Pécskai gyökerek-díjat adományoztak dr. Kovács Gábor vegyésznek, egyetemi adjunktusnak. Az Arad megyei település képviselőtestületének vasárnapi ünnepi ülésén több kitüntetést is átadtak abból az alkalomból, hogy Pécskát húsz éve emelték városi rangra.
2024. május 20., 13:522024. május 20., 13:52
2025. január 08., 17:182025. január 08., 17:18
Szerdától vasárnapig tartott az idei Pécskai Városnapok elnevezésű szórakoztató rendezvénysorozat, amely a városi rangra emelés 20. évfordulója jegyében zajlott. 2004 áprilisában kormányhatározat erősítette meg a helyi népszavazás eredményét; a referendummal a helyiek – és a közigazgatásilag Pécskához tartozó Tornya, Szederhát és Óbodrog lakosai – kinyilvánították szándékukat, hogy az Aradtól húsz kilométerre nyugatra fekvő nagyközség visszakapja közigazgatási rangját. (Pécska mezőváros volt az 1830-as évektől 1920-ig, aztán a trianoni békediktátummal Romániához csatolt települést községgé nyilvánították, s az is maradt több mint nyolcvan évig, holott Arad megye második legjelentősebb települése volt.) A városnapokon pénteken tartották az úgynevezett „magyar napot”, amikor is a magyarokról, illetve a magyaroknak szóló programok voltak túlsúlyban – a csúcspontot az idén ötven éves EDDA koncertje jelentette, a magyar rockzene emblematikus együttesének fellépésre zsúfolásig megtelt a főtér.
Vasárnap tartotta díszülését a városi képviselőtestület, amelyen – szokás szerint – kitüntetéseket adtak át. Az önkormányzat a település hírnevének öregbítéséért, a kulturális vagy a hitélet gazdagításáért, illetve erősítéséért, továbbá a helyi szellemi, természeti és épített örökség ápolásáért végzett tevékenységet ismeri el az emlékplakettekkel és díszoklevelekkel – magyarázta Antal Péter pécskai polgármester.
„Mérnök szerettem volna lenni, de aztán a tanári pályán kötöttem ki. Örülök neki, mert szerettem tanítani, s talán a gyerekek egy része is szeretett engem, pedig nehéz tantárgyat tanítottam – nyilatkozta a díjátadó és a köszönőbeszéd után, amikor arról kérdeztük, hogy sokrétű tevékenysége közül mi a fontosabb számára. – Nem rangsorolok semmit, végzem éppen azt a dolgot, ami szembejön. Kitalálom, végig viszem, s amikor megvan, jön a másik ötlet, a másik munka.”
Dr. Kovács Gábor a Pécskai gyökerek díjjal
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nagy István az 1989-es rendszerváltás után alapítója volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi szervezetének, amelynek színeiben 1992-től 2004-ig három ciklusban töltött be alpolgármesteri tisztséget, majd még egy mandátumot viselt helyi tanácsosként. A közügyektől nem fordult el, de 2008-ban abbahagyta a politizálást, mert „rájöttem, hogy a politika nem nekem való, ez a fajta politika pedig végképp nem”.
Digitalizálta többek között a Márki Sándor-féle Arad vármegye és Arad szabad királyi város Monographiáját, több könyv és monográfia szerkesztője, szerzője, vagy társszerzője. Az általa alapított Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnökeként ápolja Pécska jeles szülötteinek emlékét, szobor- és emléktáblaállításokat kezdeményezett, az ő indítványára alakították ki a római katolikus temetőben az ott nyugvó második világháborús magyar honvédek síremlékét, a kápolna falán pedig a néhai pécskai pedagógusok neveit tartalmazó emléktáblát helyezett el egy éve.
– mondta az elhivatottságáról.
A nap másik magyar kitüntetettje a pécskai születésű dr. Kovács Gábor vegyész, tudományos kutató, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kara kertészmérnöki tanszékének adjunktusa volt. Ő a Pécskai gyökerek-díjat vette át meghatottan, hogy ilyen fiatalon – még nincs negyven éves – elismerte eddigi tevékenységét az önkormányzat.
A két magyar kitüntetett: dr. Kovács Gábor és Nagy István
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Több témában kutattam, az egyik az úgynevezett biocenzorok: ezek olyan mérőeszközök, amelyek a vércukorszint-mérőkben meghatározzák az ebben a betegségben küzdők vércukorszintjét. Ezenkívül félvezetőkkel, olyan anyagokkal foglalkozom, amelyek a fényre sötétedő ablakokban vagy lencsékben vannak. Ilyen anyagok előállítása, kutatása, fejlesztése, másrészt ezek az anyagok más környezetben akár víz tisztítására is alkalmasak, sőt még hidrogénfejlesztésre is, ami aztán üzemanyagként felhasználható” – magyarázta érdeklődésünkre a munkáját.
Rajta kívül Ștefan Damian román író, szerkesztő, műfordító kapott Pécskai gyökerek-díjat, míg a magyarul is beszélő Ana Ungureanu nemzetközi hírű karnagy és Claudia Lucica Florea Aradon élő zenepedagógus a Tiszteletbeli polgár-diplomát vehette át. Nagy Istvánt és dr. Kovács Gábort a pécskai RMDSZ terjesztette fel a kitüntetésekre, méltatásukat Tóth Brigitta helyi tanácsos olvasta fel a kétnyelvű ülésen.
Pécskán él Arad megye második legnagyobb számú magyar közössége: a legutóbbi népszámlálás szerint valamivel több mint 2300-an vallották magyarnak magukat, ez az ismert nemzetiségű lakosság 22 százaléka. A Maros-parti város többek között arról nevezetes, hogy ott született gróf Klebelsberg Kuno volt magyar vallásügyi és közoktatási miniszter, akinek szobra is áll a római katolikus templom kertjében. A múzeumalapító Ormós Zsigmond művészettörténeti író, Nagy Oszkár festő és Balla Ignác, A pécskai cigánysoron kezdetű műdal szerzője is Pécskán látta meg a napvilágot.
A központi parkban található az 1956-os emlékmű, amely a Szoboszlay Aladár néhai római katolikus pap nevével fémjelzett koncepciós per áldozatainak állít emléket. Impozáns a város gótikus stílusban, szilárd nyerstéglából épült római katolikus temploma, amelynek tornya 49 méterre magasodik a központ fölé, és a település határában található a Maros-ártér Natúrpark, amely Románia nyugati vidékének legfontosabb vizes élőhelye. A folyó partján épült látogatói központban kerékpárok kölcsönözhetők, a digitális múzeumban pedig a településtörténeten kívül az érdeklődőknek a gyakorlatban is bemutatják, hogyan sütik a pécskai kenyeret, amely 2023-ban európai oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék lett.
Pécska olyan híres szülöttekkel büszkélkedhet, mint Klebelsberg Kuno. Emlékét szobor, emléktábla és több helyi konferencia is megörökítette. Riportunkban megnézzük, hogy a híres felmenőkkel rendelkező magyarság hogyan boldogul a partiumi városkában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári rendőrök hétfőn hívást kaptak egy férfitól, aki azt közölte, hogy fel fogják robbantani a Kolozsvár Arénát.
Felújították az egyik legfontosabb erdélyi Petőfi-emlékhelynek számító székelykeresztúri Gyárfás-kúriát.
A Hargita megyei csendőrséghez május 22. és 25. között összesen 26 bejelentés érkezett olyan medvékről, amelyek lakott területek közelében bukkantak fel.
A medvék kóbor kutyákéhoz hasonló befogásában és sterilizálásában látja a nagyvadak jelentette probléma megoldását George Scripcaru, Brassó polgármestere.
Kolozs és Beszterce-Naszód megye több fontos közúti útvonalán katonai járművek és felszerelések haladnak át május 25-étől a LOGEX 26 katonai gyakorlatra való felkészülés keretében – figyelmeztet közleményében a román védelmi minisztérium.
A határrendészek és a hegyimentők megmentettek vasárnap egy ukrán fiatalembert, aki a Máramarosi-havasokon keresztül lépte át a határt, és bevallása szerint egy hétig bolyongott a hegyekben.
Sziklákat helyezett el az önkormányzat Temesvár utcáin, az év elején, emiatt a Környezetvédelmi Őrség jókora, 105 000 lejes bírságot rótt ki rá.
Medve látogatott egy hotelbe Brassópojábán – adta hírül a helyi sajtó.
Jól halad a Temesvár és Lugos közötti vasútvonal felújítása – jelentette be szombaton Horațiu Cosma közlekedési államtitkár.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!