Nagyváradi látkép. A gyors ütemű infrastruktúrafejlesztés gazdaságilag egyre vonzóbbá teszi a partiumi várost
Fotó: Oradea.ro
Számos tanulmány, felmérés és kimutatás lát napvilágot a romániai megyék gazdasági teljesítményéről, jólétéről sokszor egymásnak ellentmondó adatokkal. Az ország három legfejlettebb városát – Bukarestet, Kolozsvárt és Temesvárt – szeretné utolérni a többi térség is, az ezt segítő mutatók azonban jórészt csak papíron szépítik meg a valóságot. Ugyanakkor az ország gazdasági fejlődése szoros összefüggésben áll az autópályák és a gyorsvasutak építésével. A jelenségről, gazdasági szigetekről Szilágyi Ferenc egyetemi oktatóval, a Partiumi Keresztény Egyetem Gazdaságtudományi Tanszékének dékánjával beszélgettünk.
2024. január 24., 19:032024. január 24., 19:03
– Különböző felmérések jelennek meg a romániai megyék fejlettségi szintjéről. Mennyire megbízható kimutatások ezek?
– Elöljáróban nyomatékosítanám, hogy szubjektíven érzékeljük egy-egy megye fejlettségét. Nem biztos, hogy amit érzékelünk, az mindig alátámasztható adatokkal. Pontosabban fogalmazva bármit alá lehet adatokkal támasztani, sőt ennek az ellenkezőjét is. Nagyon összetett jelenségről van szó, a fejlettségre nem létezik egyetlen objektív mérőszám. A szakemberek úgynevezett indikátorokat használnak, amelyek sokfélék lehetnek. Egyes mutatók a társadalomra, a gazdaságra vagy a jövedelmekre vonatkoznak, de önmagában egyik sem fejezi ki teljes mértékben a tulajdonképpeni fejlettséget. Ezekre a mérésekre nincs egységes globális szinten elfogadott módszertan. Különböző csoportok, kutatók eltérő módon számítják, és mindenki olyan elemet domborít ki, ami számára fontos.
– Egy friss felmérés szerint Bukarest után változatlanul Kolozs megye áll a második helyen, viszont meglepetésszerűen meglódult Szilágy megye a látványos fejlődésével. Mennyire reális ez az eredmény?
Néhány összehasonlító adat: ha a cégek aggregált forgalmának megyékre leosztott értékét nézzük, akkor Bihar megye gazdasági teljesítményének kétharmadát Nagyvárad adja. Ugyanakkor Nagyvárad gazdasági teljesítménye nagyobb, mint az egész Szatmár megyéjé. És ha tovább megyünk, Szatmárnémeti gazdasága egymagában nagyobb forgalmú, mint az egész Szilágy megyéé. Ha ezeket a mutatókat összevetjük, az jön ki, hogy a nagyvárosok gazdaságától függ a megye teljesítménye és egy régión belül minél nagyobb egy város, annál jobban teljesít.
Szilágyi Ferenc egyetemi oktató szerint csínján kell bánni a fejlettséget mutató adatokkal
– Ha a hazai össztermék (GDP) alapján hasonlítjuk össze a megyéket, illetve a településeket, ez közelebb visz a valós képhez?
– Ez az indikátor megyei szinten jól kiszámítható, azonban nem biztos, hogy a lakosság is érzékeli. Mondok egy példát: Ploiești-en a kőolajfinomító teljesítménye annyira meg tudja emelni a megye mutatóit, hogy papíron szépen fest, de a lakossági jövedelmekben ez nem biztos, hogy észrevehető.
Hasonló tévhithez vezethet a fogyasztás mérése, amelyet kulturális sajátosságok is befolyásolnak. Közismert tény, hogy a román lakosság nagyobb mértékben fogyaszt – akár arányaiban kisebb jövedelemből is –, mint például a magyar. Ezt a mérést a magyarországi média tavaly felfuttatta, hogy fogyasztás tekintetében Románia utolérte Magyarországot.
– Napjainkban sok romániai ember számára Kolozsvár egyféle Eldorádónak számít, ahol országos viszonylatban is jól lehet keresni, emiatt sokan idetelepednek. Valóságos a kincses város gazdaságáról kialakult pozitív kép?
– A keresetek összevetése is mérvadó lehet, csak mindig hozzá kell tenni, hogy a fogyasztói kosár sem ugyanaz Kolozsváron, mint Székelyföldön például. El lehet menni Nyugat-Európába is dolgozni, ahol a romániai munkavállaló sokkel többet keres, de a megélhetés költségei is többszörösek. Nem biztos tehát, hogy hosszútávon bármi pluszt hoz a konyhára. A keresetek mellett mindig ott vannak a kiadások is. Minél több mutatót kell figyelembe venni ahhoz, hogy releváns eredményt kapjunk.
– Mi akadályozza a romániai megyék és régiók hangsúlyos fejlődését?
– A területi fejlődés tekintetében Romániának 10-15 éves lemaradása van a kelet-közép-európai országok gerincéhez képest. A lemaradás egyik oka abban keresendő, hogy a nagysebességű infrastruktúra fejlesztése sokkal későbbi fázisban következett be. Ahhoz, hogy a nagyvárosi fejlődési pólusok területileg összenőjenek, nagyon jó elérhetőséget kell közöttük kiépíteni.
Mivel ezek hiányoznak, szigetszerű térszerkezeti modell alakult ki Romániában. Igazából három nagyváros – Bukarest, Kolozsvár és Temesvár – vonzáskörzetében jöttek létre nagy gazdasági pólusok. Környékükön alakult ki egy-egy szélesebb övezet, amit centrumtérségeknek nevezünk.
A Kolozsvárral összenőtt Szászfenes látványa. A szakember szerint több mutatóban Bukarestet is megelőzi
Fotó: Forrás: a kezdeményezők
– Mekkora gazdasági felhajtóerőt jelent a környékbeli térségekre a három legerősebb romániai gazdasági centrum?
– Vannak gazdaságilag feltörekvő más települések is, de azok nem tartanak lépést a vezető három nagyváros teljesítményével. Ugyanakkor a legfejlettebb nagyvárosok centrumtérségei sem fednek le teljes régiókat. Minden régiónak vannak perifériái, mindenhol nagy fejlődésbeli különbségek mutathatók ki a nagyváros és a hozzá tartozó periféria között. De az biztos, hogy a nagyvárosok vagy a regionális pólusok húzzák maguk után a régiót.
– Az autópályahálózat fejlődésével a gazdasági szigetek összenőnek?
– Mivel Romániában is elkezdett fejlődni az infrastruktúra, megindult az az amőbásodási folyamat, ami Magyarországra már a kétezres években jellemző volt, mégpedig hogy a szigetek összenőnek. Győrtől vagy Hegyeshalomtól, a hármashatártól folytonos fejlett övezet alakult ki Budapestig, és a dél, illetve kelet fele tartó autópálya mentén összenő Miskolc, Szeged, illetve Debrecen térsége is. Hasonló folyamat indult el Romániában is. Megfigyelhető, hogy Kolozsvártól Szászsebesen át Nagyszebenig egy nagyon erős gazdasági régió kezd kialakulni, ami idővel összenő Temesvár-Arad térségével, bár Hunyad egyelőre kisebb teljesítményt nyújt. A folyamat térszerkezetileg átalakítja Romániát.
– Debrecen környékén gyors tempóban épülnek újabb és újabb üzemek, miközben Nagyvárad is dinamikusan fejlődik. A két régió gazdaságilag sikertörténetté válhat?
– Itt egy határon átnyúló centrumövezet alakulhat ki. Gazdaságilag aszimmetrikus folyamat részesei leszünk. Az elmúlt időszakban ingázás szempontjából kétirányú mozgás volt tapasztalható az országhatár térségében.
akik az olcsó árak miatt kelet-magyarországi településeken vásároltak ingatlanokat, amit lakóhelyként használnak, és napközben Nagyváradon vagy a környékén dolgoznak. Debrecen és majd Szeged erőteljes fejlődésével ez az egyensúlyi állapot azonban középtávon felborulhat. Már most látható, hogy egyre többen ingáznak debreceni vállalatokhoz, ami bizonyos idősávokban torlódást és akár egy órás várakozási időt okoz a határátkelőknél.
– Temesvár számára milyen lehetőséget biztosít a Szerbia irányába tervezett autópálya?
– Temesvár az ország egyik legfontosabb fejlődési pólusa, tőle 40 kilométerre viszont ott áll egy erős határ, amelynek túloldalán hagyományosan Európa egyik leggazdagabb térsége fekszik. A szerb Bánságként emlegetett régió napjainkban elveszítette gazdasági lendületét a 20. század végi balkáni háborúk miatt. Nem rendelkezik jelentős városi pólussal, viszont kiváló adottságai vannak.
– Az erdélyi városok gazdasági fejlődése kapcsán azt tapasztaljuk, hogy ez fokozott mértékben együtt jár az asszimilációval: a többségi lakosság soraiból egyre több a betelepülő, miközben zsugorodik a magyarság részaránya. Az erdélyi magyarság jövője szempontjából hátrányos a gazdasági boom?
– Ha Kolozsvárt vesszük alapul, a kincses város olyan mértékben teljesít, hogy több indikátor terén Bukarestet is lekörözi. Gondoljunk az ingatlanpiaci árakra, vagy a szuburbanizációra, ami Szászfenesen történik. Akkora méretű elmozdulások ezek, amelyek arányaiban meghaladják Bukarest térségét. Magyar nemzetpolitikai szempontból azonban ez nem csak előnnyé, hanem hátránnyá is válhat. Nem jobb a helyzet Nagyvárad térségében sem, ahol a határ menti régióban – a Nagyvárad-Debrecen kettős mágneses erőtérben – magyar kisebbségiként kell pozicionáljuk magunkat.
– Debrecen elszívó hatása mennyire veszélyes a partiumi magyarság számára?
– A kettős mágnes szimbólumához térnék vissza. Amíg egyforma erősek, a köztük lévő „vasreszelék” a helyén marad. Ha bármelyik túlságosan felerősödik, az egyensúly felbomlik és vagy az elvándorlás, vagy az asszimiláció válik fenyegetővé. Ebben a versenyben Debrecen sikere valójában azzal a veszéllyel fenyeget, hogy kiszívja innen a magyarságot. Nagyvárad pedig már most is egy román többségű központ, és látjuk, hogy a magyarság arányaiban milyen ütemben épül le. Nagyvárad esetleges sikere ebben a városversenyben komoly asszimilációs generátor tud lenni. Számunkra egy döntetlen helyzet lenne a legjobb. Debrecennek erőssé kell válnia, de nem szabad egyeduralkodó legyen, mert akkor mindenki oda megy. A két város közötti egyensúly kialakulásában vagyunk érdekeltek. A gazdasági teljesítmények, de a közpolitikai célok is hosszú távon képesek megváltoztatni a helyzetet. Gondoljunk a magyar családtámogatási rendszerre, ami összességében sikeres nemzetpolitikai program. Határvidéken a magyar többségű falvakban a lakosság többsége kettős állampolgár. Az egyik helyen számos családtámogatási lehetőség van, a másik országban viszont alig van ilyen. A családalapítás előtt álló, nagyon sok fiatalt ez arra serkent, hogy áttelepüljön Magyarországra. Akár tíz kilométerrel odébb, a határ túloldalán élvezheti a bőkezű családtámogatási rendszert, amivel nálunk nem rendelkezik.
Mind a gazdasági fejlődésnek, mind a közpolitikáknak van tehát előnye és hátránya, lehetőséget és veszélyt egyaránt tartogat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brassói rendőrség szigorúan figyelemmel kíséri a fogyatékkal élők és gyermekes családok számára fenntartott parkolóhelyeket: aki jogtalanul elfoglalja ezeket a helyeket, drágán megfizeti az ingyenes parkolást.
Február 25. a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja, a magyar Országgyűlés 2000-ben fogadta el az erre vonatkozó határozatot.
Május végére befejeződnek a Tisza folyón átívelő új híd munkálatai, amely Máramarosszigetet köti majd össze a kárpátaljai Aknaszlatinához tartozó Tiszafejéregyházával – nyilatkozta az Agerpresnek Ukrajna infrastruktúra-fejlesztési ügynökségének vezetője.
Közel 500 iskola 8700 diákja kapja meg azt az ingyenes román nyelvű tesztgyűjteményt, amelyet az RMDSZ és a Communitas Alapítvány adott ki, hogy az általános iskolát befejezők számára a tanév végi románvizsgára való felkészülést segítsék.
Jakubinyi György nyugalmazott érseket nyolcvanadik születésnapja alkalmából szentmise keretében köszöntötték kedden a gyulafehérvári székesegyházban.
Idén csaknem 100 kilométernyi autópálya készül el az észak-erdélyi sztrádán – jelentette ki Horațiu Cosma szállításügyi államtitkár, túllicitálva minden korábbi várakozást.
Tűz ütött ki a hétfőről keddre virradó éjszaka egy pékségben a Hargita megyei Gyimesfelsőlok településen.
Új csalási módszerre hívja fel a figyelmet a Fehér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályának közleménye. Az álvevő csalók ezúttal a csomagküldő szolgáltatásokat vették célba.
Súlyos sérüléseket okoztak Nyárádtőn egy ház udvaráról elszabadult kutyák, amikor megtámadtak egy 13 éves fiút, aki az állatok tulajdonosának lakóháza mögötti területen, egy mezőn tartózkodott. Az incidens következtében a kiskorút kórházba szállították.
A következő két hétben a hegyvidék kivételével az ország nagy részén többnyire fagypont fölötti nappali hőmérsékleti értékek várhatók, csapadékra február utolsó napjaiban és március elején van kilátás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!