Erdély minden részéből érkeztek résztvevők a szovátai gazdafórumra
Fotó: Pelsőczy Csaba/Agrárminisztérium
Szovátán tartotta ötödik találkozóját a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fóruma. A csütörtöki rendezvényre Erdély minden részéből meghívták a gazdaszervezetek képviselőit, mezőgazdasági szakembereket és a magyarországi társszervezeteket. A magyar kormányt Nagy István agrárminiszter képviselte. A népes gazdafórum a magyar uniós elnökségre való készülődés jegyében megfogalmazta a román és az uniós agrárpolitikával kapcsolatos elvárásait. Becze István főszervezővel, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökével beszélgettünk.
2024. március 22., 21:142024. március 22., 21:14
2024. március 23., 06:422024. március 23., 06:42
– Melyik gazdaszervezetek képviselői hivatalosak a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumára?
– Ahhoz, hogy egy gazdaszervezet részt vehessen a fórumon, képviselője együttműködési nyilatkozatot kell aláírjon a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületével, onnantól fogva szeretettel várjuk rendezvényeinkre. Az első egyeztető fórumot 2018-ban szerveztük meg a zágoni Mikes-kúriában, Háromszéken, azóta évi rendszerességgel összehívjuk a gazdaszervezetek képviselőit. Idén kivételes alkalom volt, mert
Sok polgármester, parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakember is eljött. A magyar kormányt Nagy István mezőgazdasági miniszter képviselte.
– Stratégiaalkotó szerepe van, ahol bemutatjuk az évi cselekvési tervünket, illetve a fórum keretében a mezőgazdaság minden ágazatát átfogó nyolc szekcióülésen a gazdák képviselői szakemberekkel közösen átbeszélik a legfontosabb teendőket: mire kell odafigyelni, min kell változtatni ahhoz, hogy a gazdaszervezet és a falugazdászhálózat jól működjön.
Nagy István agrárminiszter az erdélyi magyar gazdák érdekeit is képviseli Brüsszelben
Fotó: Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
– Mitől volt rendkívüli a Szovátán megtartott idei találkozó?
– A szovátai fórum kiemelt jelentőségét az adta, hogy felkérés érkezett a budapesti Agrárminisztérium részéről. A magyar szaktárca tudni akarja, hogy az erdélyi gazdák részéről milyen módosító javaslatok érkeznek a közös uniós agrárpolitikával (KAP) kapcsolatban, amit az uniós magyar elnökség képviselni fog az év második felében, Brüsszelben.
Arra kerestük a választ, hogy a követelések közül miben illetékesek a bukaresti, illetve az európai uniós hatóságok. Az idei fórumnak kiemelt jelentőséget adott, hogy Romániában többrendbeli választások elé nézünk. Fontos, hogy a Brüsszelbe küldött erdélyi magyar EP-, valamint a Bukarestbe kerülő parlamenti képviselők és szenátorok olyan feladatlistát kapjanak, amit tág körben tárgyalt és elfogadott a romániai magyar gazdatársadalom.
– Mennyire különbözőek az Erdély-szerte élő gazdák elvárásai az uniós és a hazai agrárpolitikával szemben?
– Erdély egy országnyi terület, ezért sokszor nehéz egységes álláspontokat összehozni. Úgy érzem, ez csütörtökön, Szovátán mégis sikerült. A hegyvidéknek kicsit más az érdeke és a problémája, mint az alföldnek – más a Partiumnak és más a Székelyföldnek –, de azért vannak közös pontok, amiket sikeresen megtaláltunk. Az erdélyi gazdák számára (is) a legnagyobb probléma az Európai Unió által megkövetelt zöld átállás.
Mértékadó kimutatások szerint a mezőgazdasági termelés a klímaváltozás okai között mindössze két százalékkal szerepel. Az Európai Bizottság meg akarja szüntetni, le akarja építeni az állattenyésztést, és drasztikusan csökkentené a húsfogyasztást. Ez óriási érvágás lenne a székelyföldi gazdatársadalom számára.
Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke házigazdaként köszöntötte a résztvevőket
Fotó: Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
– Az idei gazdatüntetések mennyire bírták jobb belátásra az Unió vezetőit?
– A gazdamegmozdulások jól mutatják, hogy nagy a baj. Az európai döntéshozók valamilyen szinten visszakoznak, de továbbra is éberségre van szükség, nehéz időszak elé nézünk. Vincze Loránt EP-képviselő a találkozón úgy fogalmazott, hogy új mandátuma során a mezőgazdasági szakbizottságban szeretne tevékenykedni, így első kézből kapnánk információkat. Szoros együttműködés épült ki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK), ugyanakkor szövetségesünk a budapesti Agrárminisztérium.
– És mit várnak el a román kormánytól?
– A székelyföldi növénytermesztő és állattartó gazdák számára nagy kihívás a vadkár. Korábban ígéretet kaptuk, hogy megkönnyítik a kártésítési procedúrát, ezzel szemben bürokratikusabb lett, a gazdák számára nagyon megnehezítették az igénylést.
Javaslatcsomagon dolgozunk, ami szakterületenként tartalmazza a gazdák elvárásait.
A nyolc szekcióülés egyikében a kertészeti ágazatban dolgozók osztották meg tapasztalataikat
Fotó: Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
– A tanácskozáson szóba került a szövetkezés kérdése is. Erdélyben már észlelhető elmozdulás e téren, de még távol állunk a két világháború közötti szövetkezeti mozgalomtól. Miként lehet ide eljutni?
– A pozitív elmozdulás annak köszönhető, hogy több pályázati kiírás esetében plusz pontot hoz a szövetkezeti tagság. Ez önmagában azonban még nem jelent akkor felhajtó erőt, hogy látványos sikert érjünk el, ehhez a szövetkezetekre méretezett támogatáspolitika szükséges. Azt szeretnénk elérni, hogy a szövetkezetek ne ugyanolyan feltételek mellett jussanak finanszírozáshoz, mint a nagyüzemek.
Azt látjuk, hogy a működő tejszövetkezetek esetében nem csökkent olyan mértékben a tej felvásárlási ára, mint a nagyüzemekben. Ez azt mutatja, hogy a szövetkezetek jobban tudnak idomulni a piaci körülményekhez.
Kihívásokkal teli időszakot élünk, azonban jó hír, hogy nem vagyunk egyedül, számíthatunk egymásra – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter csütörtökön, Szovátán, az 5. Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 45 éves maroscsügedi férfi, aki egy gyulafehérvári szupermarketből egy üveg szeszes italt lopott, majd menekülés közben a bolt egyik alkalmazottját bántalmazta.
Zsarolás vádjával vettek őrizetbe egy Maros megyei fiatalembert, aki pénzt követelt és kapott egy balavásári férfitól azért, hogy ne gyújtsa fel a lakását.
Őrizetbe vette a rendőrség annak a temesvári óvodának az igazgatóját, ahol hétfő délelőtt az udvaron található dísztóban vízbe fulladt egy másfél éves gyermek.
Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.
Az aradi önkormányzat több tucat kerékpárlopási kísérlet miatt tett feljelentést a rendőrségen, miután az újonnan bevezetett közösségi kölcsönző rendszerből sorra tűntek el a kétkerekű járművek.
Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.
Elismerő bejegyzésben fejezte ki büszkeségét önkéntes kollégája iránt a Maros megyei hegyimentő szolgálat a vasárnapi gyerővásárhelyi buszbalesetet követően.
Egy férfit 30 napos előzetes letartóztatásba helyeztek Kolozsváron, miután megtámadott egy bangladesi vendégmunkást, akit az illető többször megütött egy fadarabbal. Az áldozat kómában fekszik a kórházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!