Erdély minden részéből érkeztek résztvevők a szovátai gazdafórumra
Fotó: Pelsőczy Csaba/Agrárminisztérium
Szovátán tartotta ötödik találkozóját a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fóruma. A csütörtöki rendezvényre Erdély minden részéből meghívták a gazdaszervezetek képviselőit, mezőgazdasági szakembereket és a magyarországi társszervezeteket. A magyar kormányt Nagy István agrárminiszter képviselte. A népes gazdafórum a magyar uniós elnökségre való készülődés jegyében megfogalmazta a román és az uniós agrárpolitikával kapcsolatos elvárásait. Becze István főszervezővel, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökével beszélgettünk.
2024. március 22., 21:142024. március 22., 21:14
2024. március 23., 06:422024. március 23., 06:42
– Melyik gazdaszervezetek képviselői hivatalosak a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumára?
– Ahhoz, hogy egy gazdaszervezet részt vehessen a fórumon, képviselője együttműködési nyilatkozatot kell aláírjon a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületével, onnantól fogva szeretettel várjuk rendezvényeinkre. Az első egyeztető fórumot 2018-ban szerveztük meg a zágoni Mikes-kúriában, Háromszéken, azóta évi rendszerességgel összehívjuk a gazdaszervezetek képviselőit. Idén kivételes alkalom volt, mert
Sok polgármester, parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakember is eljött. A magyar kormányt Nagy István mezőgazdasági miniszter képviselte.
– Stratégiaalkotó szerepe van, ahol bemutatjuk az évi cselekvési tervünket, illetve a fórum keretében a mezőgazdaság minden ágazatát átfogó nyolc szekcióülésen a gazdák képviselői szakemberekkel közösen átbeszélik a legfontosabb teendőket: mire kell odafigyelni, min kell változtatni ahhoz, hogy a gazdaszervezet és a falugazdászhálózat jól működjön.
Nagy István agrárminiszter az erdélyi magyar gazdák érdekeit is képviseli Brüsszelben
Fotó: Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
– Mitől volt rendkívüli a Szovátán megtartott idei találkozó?
– A szovátai fórum kiemelt jelentőségét az adta, hogy felkérés érkezett a budapesti Agrárminisztérium részéről. A magyar szaktárca tudni akarja, hogy az erdélyi gazdák részéről milyen módosító javaslatok érkeznek a közös uniós agrárpolitikával (KAP) kapcsolatban, amit az uniós magyar elnökség képviselni fog az év második felében, Brüsszelben.
Arra kerestük a választ, hogy a követelések közül miben illetékesek a bukaresti, illetve az európai uniós hatóságok. Az idei fórumnak kiemelt jelentőséget adott, hogy Romániában többrendbeli választások elé nézünk. Fontos, hogy a Brüsszelbe küldött erdélyi magyar EP-, valamint a Bukarestbe kerülő parlamenti képviselők és szenátorok olyan feladatlistát kapjanak, amit tág körben tárgyalt és elfogadott a romániai magyar gazdatársadalom.
– Mennyire különbözőek az Erdély-szerte élő gazdák elvárásai az uniós és a hazai agrárpolitikával szemben?
– Erdély egy országnyi terület, ezért sokszor nehéz egységes álláspontokat összehozni. Úgy érzem, ez csütörtökön, Szovátán mégis sikerült. A hegyvidéknek kicsit más az érdeke és a problémája, mint az alföldnek – más a Partiumnak és más a Székelyföldnek –, de azért vannak közös pontok, amiket sikeresen megtaláltunk. Az erdélyi gazdák számára (is) a legnagyobb probléma az Európai Unió által megkövetelt zöld átállás.
Mértékadó kimutatások szerint a mezőgazdasági termelés a klímaváltozás okai között mindössze két százalékkal szerepel. Az Európai Bizottság meg akarja szüntetni, le akarja építeni az állattenyésztést, és drasztikusan csökkentené a húsfogyasztást. Ez óriási érvágás lenne a székelyföldi gazdatársadalom számára.
Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke házigazdaként köszöntötte a résztvevőket
Fotó: Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
– Az idei gazdatüntetések mennyire bírták jobb belátásra az Unió vezetőit?
– A gazdamegmozdulások jól mutatják, hogy nagy a baj. Az európai döntéshozók valamilyen szinten visszakoznak, de továbbra is éberségre van szükség, nehéz időszak elé nézünk. Vincze Loránt EP-képviselő a találkozón úgy fogalmazott, hogy új mandátuma során a mezőgazdasági szakbizottságban szeretne tevékenykedni, így első kézből kapnánk információkat. Szoros együttműködés épült ki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK), ugyanakkor szövetségesünk a budapesti Agrárminisztérium.
– És mit várnak el a román kormánytól?
– A székelyföldi növénytermesztő és állattartó gazdák számára nagy kihívás a vadkár. Korábban ígéretet kaptuk, hogy megkönnyítik a kártésítési procedúrát, ezzel szemben bürokratikusabb lett, a gazdák számára nagyon megnehezítették az igénylést.
Javaslatcsomagon dolgozunk, ami szakterületenként tartalmazza a gazdák elvárásait.
A nyolc szekcióülés egyikében a kertészeti ágazatban dolgozók osztották meg tapasztalataikat
Fotó: Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
– A tanácskozáson szóba került a szövetkezés kérdése is. Erdélyben már észlelhető elmozdulás e téren, de még távol állunk a két világháború közötti szövetkezeti mozgalomtól. Miként lehet ide eljutni?
– A pozitív elmozdulás annak köszönhető, hogy több pályázati kiírás esetében plusz pontot hoz a szövetkezeti tagság. Ez önmagában azonban még nem jelent akkor felhajtó erőt, hogy látványos sikert érjünk el, ehhez a szövetkezetekre méretezett támogatáspolitika szükséges. Azt szeretnénk elérni, hogy a szövetkezetek ne ugyanolyan feltételek mellett jussanak finanszírozáshoz, mint a nagyüzemek.
Azt látjuk, hogy a működő tejszövetkezetek esetében nem csökkent olyan mértékben a tej felvásárlási ára, mint a nagyüzemekben. Ez azt mutatja, hogy a szövetkezetek jobban tudnak idomulni a piaci körülményekhez.
Kihívásokkal teli időszakot élünk, azonban jó hír, hogy nem vagyunk egyedül, számíthatunk egymásra – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter csütörtökön, Szovátán, az 5. Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!