Erdély minden részéből érkeztek résztvevők a szovátai gazdafórumra
Fotó: Pelsőczy Csaba/Agrárminisztérium
Szovátán tartotta ötödik találkozóját a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fóruma. A csütörtöki rendezvényre Erdély minden részéből meghívták a gazdaszervezetek képviselőit, mezőgazdasági szakembereket és a magyarországi társszervezeteket. A magyar kormányt Nagy István agrárminiszter képviselte. A népes gazdafórum a magyar uniós elnökségre való készülődés jegyében megfogalmazta a román és az uniós agrárpolitikával kapcsolatos elvárásait. Becze István főszervezővel, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökével beszélgettünk.
2024. március 22., 21:142024. március 22., 21:14
2024. március 23., 06:422024. március 23., 06:42
– Melyik gazdaszervezetek képviselői hivatalosak a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumára?
– Ahhoz, hogy egy gazdaszervezet részt vehessen a fórumon, képviselője együttműködési nyilatkozatot kell aláírjon a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületével, onnantól fogva szeretettel várjuk rendezvényeinkre. Az első egyeztető fórumot 2018-ban szerveztük meg a zágoni Mikes-kúriában, Háromszéken, azóta évi rendszerességgel összehívjuk a gazdaszervezetek képviselőit. Idén kivételes alkalom volt, mert
Sok polgármester, parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakember is eljött. A magyar kormányt Nagy István mezőgazdasági miniszter képviselte.
– Stratégiaalkotó szerepe van, ahol bemutatjuk az évi cselekvési tervünket, illetve a fórum keretében a mezőgazdaság minden ágazatát átfogó nyolc szekcióülésen a gazdák képviselői szakemberekkel közösen átbeszélik a legfontosabb teendőket: mire kell odafigyelni, min kell változtatni ahhoz, hogy a gazdaszervezet és a falugazdászhálózat jól működjön.
Nagy István agrárminiszter az erdélyi magyar gazdák érdekeit is képviseli Brüsszelben
Fotó: Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
– Mitől volt rendkívüli a Szovátán megtartott idei találkozó?
– A szovátai fórum kiemelt jelentőségét az adta, hogy felkérés érkezett a budapesti Agrárminisztérium részéről. A magyar szaktárca tudni akarja, hogy az erdélyi gazdák részéről milyen módosító javaslatok érkeznek a közös uniós agrárpolitikával (KAP) kapcsolatban, amit az uniós magyar elnökség képviselni fog az év második felében, Brüsszelben.
Arra kerestük a választ, hogy a követelések közül miben illetékesek a bukaresti, illetve az európai uniós hatóságok. Az idei fórumnak kiemelt jelentőséget adott, hogy Romániában többrendbeli választások elé nézünk. Fontos, hogy a Brüsszelbe küldött erdélyi magyar EP-, valamint a Bukarestbe kerülő parlamenti képviselők és szenátorok olyan feladatlistát kapjanak, amit tág körben tárgyalt és elfogadott a romániai magyar gazdatársadalom.
– Mennyire különbözőek az Erdély-szerte élő gazdák elvárásai az uniós és a hazai agrárpolitikával szemben?
– Erdély egy országnyi terület, ezért sokszor nehéz egységes álláspontokat összehozni. Úgy érzem, ez csütörtökön, Szovátán mégis sikerült. A hegyvidéknek kicsit más az érdeke és a problémája, mint az alföldnek – más a Partiumnak és más a Székelyföldnek –, de azért vannak közös pontok, amiket sikeresen megtaláltunk. Az erdélyi gazdák számára (is) a legnagyobb probléma az Európai Unió által megkövetelt zöld átállás.
Mértékadó kimutatások szerint a mezőgazdasági termelés a klímaváltozás okai között mindössze két százalékkal szerepel. Az Európai Bizottság meg akarja szüntetni, le akarja építeni az állattenyésztést, és drasztikusan csökkentené a húsfogyasztást. Ez óriási érvágás lenne a székelyföldi gazdatársadalom számára.
Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke házigazdaként köszöntötte a résztvevőket
Fotó: Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
– Az idei gazdatüntetések mennyire bírták jobb belátásra az Unió vezetőit?
– A gazdamegmozdulások jól mutatják, hogy nagy a baj. Az európai döntéshozók valamilyen szinten visszakoznak, de továbbra is éberségre van szükség, nehéz időszak elé nézünk. Vincze Loránt EP-képviselő a találkozón úgy fogalmazott, hogy új mandátuma során a mezőgazdasági szakbizottságban szeretne tevékenykedni, így első kézből kapnánk információkat. Szoros együttműködés épült ki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK), ugyanakkor szövetségesünk a budapesti Agrárminisztérium.
– És mit várnak el a román kormánytól?
– A székelyföldi növénytermesztő és állattartó gazdák számára nagy kihívás a vadkár. Korábban ígéretet kaptuk, hogy megkönnyítik a kártésítési procedúrát, ezzel szemben bürokratikusabb lett, a gazdák számára nagyon megnehezítették az igénylést.
Javaslatcsomagon dolgozunk, ami szakterületenként tartalmazza a gazdák elvárásait.
A nyolc szekcióülés egyikében a kertészeti ágazatban dolgozók osztották meg tapasztalataikat
Fotó: Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
– A tanácskozáson szóba került a szövetkezés kérdése is. Erdélyben már észlelhető elmozdulás e téren, de még távol állunk a két világháború közötti szövetkezeti mozgalomtól. Miként lehet ide eljutni?
– A pozitív elmozdulás annak köszönhető, hogy több pályázati kiírás esetében plusz pontot hoz a szövetkezeti tagság. Ez önmagában azonban még nem jelent akkor felhajtó erőt, hogy látványos sikert érjünk el, ehhez a szövetkezetekre méretezett támogatáspolitika szükséges. Azt szeretnénk elérni, hogy a szövetkezetek ne ugyanolyan feltételek mellett jussanak finanszírozáshoz, mint a nagyüzemek.
Azt látjuk, hogy a működő tejszövetkezetek esetében nem csökkent olyan mértékben a tej felvásárlási ára, mint a nagyüzemekben. Ez azt mutatja, hogy a szövetkezetek jobban tudnak idomulni a piaci körülményekhez.
Kihívásokkal teli időszakot élünk, azonban jó hír, hogy nem vagyunk egyedül, számíthatunk egymásra – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter csütörtökön, Szovátán, az 5. Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!