Fotó: Facebook / Egresi ciszterci kolostor és Árpád-kori temetkezőhely
Ugyan biztosat még nem lehet állítani, de az eddigi leletek és az előkerült épületmaradványok alapján nem kizárt, hogy II. András magyar király és felesége, Courtenay Jolánta sírját találták meg magyar és román régészek a Temes megyei Egresen. A leletek értéke azért is felbecsülhetetlen, mert Árpád-kori királysírokra Magyarországon is alig akad példa, értékelték a Krónikának a szakemberek.
2019. augusztus 28., 18:402019. augusztus 28., 18:40
2019. augusztus 29., 08:162019. augusztus 29., 08:16
Árpád-kori királysír alig került elő eddig a történelmi Magyarország területén, ezért is felbecsülhetetlen értékű az a lelet, melyet az idei régészeti feltárások során találtak magyar és román régészek a Temes megyei Egresen.
Később is megmaradt királyi pártfogásban, olyannyira, hogy ide temetkezett II. András magyar király (1176 körül – 1235) és második felesége, Courtenay Jolánta is – ismertette a Krónikával az ásatás jelentőségét telefonon Major Balázs, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Tanszékének igazgatója szerdán, a helyszínen tartott sajtótájékoztatót követően.
Egresen 2013 óta folyik régészeti feltárás román és magyar szakemberek részvételével, a temesvári Bánsági Múzeum és a magyarországi egyetem együttműködése révén.
biztosítva a lelőhelyet és a kollégákat, és magyar-román összefogással megindult a kutatás” – idézte fel lapunknak telefonon Major Balázs.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
2013-ban geofizikai mérésekkel sikerült megtalálni, hogy hol volt az elmúlt évszázadokban a földdel egyenlővé tett kolostor, és nagyjából a kiterjedését is meg tudták határozni. Később a Jolánta Kulturális Egyesület az Árpád-ház Program által biztosított pénzből megvásárolta a telket és egy házat is, így 2019-ben már nagy volumenű ásatás folyt a helyszínen román és magyar szakemberek, egyetemi hallgatók részvételével.
Major Balázs szerint a Temes megyei leletek értéke azért felbecsülhetetlen, mivel Magyarországon eddig egyetlen biztos Árpád-kori királysírt találtak, II. András szüleinek, III. Béla királynak és feleségének, Châtillon Ágnesnek a sírhelyét.
Politikacsinálásban is kőkeményen részt vettek a ciszter szerzetesek, és a késő Árpád-korban innen küldtek misszionáriusokat Kunföldre” – magyarázta a magyarországi szakember.
Fotó: Facebook / Egresi ciszterci kolostor és Árpád-kori temetkezőhely
Elmondta, a kolostor később is kiemelt királyi pártfogásban részesült, a királyi kincseket, a Szent Koronát is őrizték itt, majd Anjou uralkodó is felkereste. Végül a tatárjárás pusztította el, majd később az oszmán hódítás előszele is megcsapta, míg teljes eltűnt a föld színéről. Az 1700-1800-as években már téglabányaként használták, az utóbbi száz évben pedig már azt sem lehetett tudni, hogy hol volt a kolostor.
Ezt ellensúlyozták többéves munkájukkal a magyar és román régészek, akiknek az ásatások során már az első szezonban sikerült megtalálni a centrumnak a középpontját.
ami még a ciszterek érkezése előtt épült és volt használatban” – ismertette az eredményeket Major Balázs. Elmondta, egy tatárjáráskori tömegsír is előkerült még 2016-ban, illetve sok értékes lelet, mely mutatja, hogy milyen gazdag volt az a Magyarország, melyet letaroltak a hódítók.
Fotó: Facebook / Egresi ciszterci kolostor és Árpád-kori temetkezőhely
Az évek során közel 200 csontváz is felszínre került, mivel a késő középkorig intenzíven temetkeztek a kolostor templomában. 2016-ban pedig egy tumba, azaz egy téglából épített sírfülke alapozása, míg idén azzal átellenben, a templom másik oldalán egy másik.
Aki szerint a későbbi ásatásokkal ezt meg kell erősíteni, hiszen lehet, hogy a centrum más részéről is előkerülnek hasonló tumbaépítmények. Mint részletezte, sok érdekes építészeti töredék is van, egy részük márványból, ezek hozzátartozhattak a tumbák díszítéséhez. „De még tanulmányozni kell ahhoz, hogy erről egészen bizonyosat állíthassunk, vagy sokkal biztosabbat, mint amit most tudunk” – hangsúlyozta.
A leleteket megtisztították, fotódokumentálva lettek, a fontosabbak le is lettek rajzolva, és ezt követően bekerülnek a temesvári múzeumba, ahova a magyarországi szakemberek és el tudnak jönni, és tovább tanulmányozni őket.
– ismertette az igazgató. Ezek a vizsgálatok, a 3D-s modellek készítése Magyarországon folyik, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti intézetének a térinformatikai bázisán Esztergomban.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
„Ez egy nagyon fontos történelmi hely, amit szeretnénk bemutatni” – mondta a jövőbeli tervekről Major Balázs, aki szerint az ásatási bázison szeretnének egy kiállítást létrehozni, hogy aki Egresre látogat, az a romok kiásása nélkül is láthassa, hogy mit találtak eddig. „És közép-hosszú távú terv, hogy amennyiben elegendő építészeti maradvány kerül elő – és eddig eléggé biztató a helyzet –, akkor felszín feletti bemutatás is szóba kerülhet.
Román kollégája, Daniela Tănase, a temesvári Bánsági Múzeum vezető régésze a Krónikának elmondta: ők is hosszú távra terveznek, minél többet szeretnének ásni a helyszínen, hiszen eddig is számos értékes lelet került elő, nyílhegyek, fegyvertöredékek, korabeli ruházat részei. Ezek mindegyikét Temesváron restaurálják, hogy ne romoljon tovább az állapotuk, míg a csontvázakat a magyarországi szakemberek elemzik.
Fotó: Facebook / Egresi ciszterci kolostor és Árpád-kori temetkezőhely
Eközben az építészeti maradványokat geotextillel és földdel takarják be, hogy ne essen kár bennük.
– erősítette meg a magyar fél célkitűzését a román régésznő. Az egresi ciszterci kolostor feltárása egyébként az Árpád-ház Program keretében, a Bethlen Gábor Alap támogatásával zajlik, és az elemzés mellett jövőre, amint az időjárás ismét lehetővé teszi, az ásatások is folytatódnak. Ennek szükségességét támasztja alá, hogy
A magyar keresztes hadjáratot is vezető II. András királyt és második feleségét, a konstantinápolyi császárlány Courtenay Jolántát Egres monostorában temették el. „Tekintettel arra, hogy a történelem viharai következtében középkori királysírjaink többsége megsemmisült, az Árpád-házi virágkor egyik legnevesebb uralkodója temetkezési helyének feltárása a nemzeti emlékezet és a történettudat szempontjából is nagy jelentőséggel bír” – hangsúlyozzák a kutatás kezdeményezői.
Megjelölik a királysírokat és az egykori gótikus székesegyház helyét a nagyváradi vár fejedelmi palotájának udvarán, döntött az önkormányzat. Mihálka Nándor, a vármúzeum régésze a Krónikának elmondta: a valós feltárásra még évekig kell várni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!