Washington: virágzik a román korrupció

A pénteken nyilvánosságra hozott dokumentumban Washington értékeli, hogy a szenátus hozzájárult a korrupcióval gyanúsított szociáldemokrata szenátor, Cătălin Voicu mentelmi jogának megvonásához, és hasonlóan minősíti a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács lépését is, miszerint ugyanígy járt el Florin Costiniu bíró ügyében.

Felrója ugyanakkor, hogy decemberben a képviselőház nem járult hozzá a volt ifjúsági és sportminiszter, Monica Iacob Ridzi ügyében a nyomozás kiterjesztéséhez. Szintén kifogásolják, hogy az alsóház Dan Păsat képviselő vizsgálati fogságba helyezését sem hagyta jóvá. „Az a tény, hogy a hatóságok továbbra sem reagálnak kellő hatékonysággal a korrupciós ügyekre, továbbra is heves bírálatokat gerjeszt a nyilvánosság, a politikum és a média részéről. A civil szervezetek és a sajtó továbbra is úgy vélik, hogy egyetlen nagy korrupciós ügyben sem született jogerős ítélet” – mutat rá a jelentés.
Megjegyzi ugyanakkor azt is, hogy mindennek ellenére az elmúlt évben jelentős mértékben nőtt a korrupciós ügyekben hozott ítéletek száma, hiszen egy szenátort, öt polgármestert, egy alpolgármestert, egy főügyészt és 22 rendőrt ítéltek el jogerősen a 2010-es esztendőben.

A jelentés kitér a rendőrségen belüli korrupcióra is. A washingtoni külügy illetékesei szerint ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a polgárok nem tisztelik a rendvédelmi szerveket. 
A jelentés kitér a romák helyzetére is. A szerzők szerint a cigányokkal kapcsolatos diszkriminatív sztereotípiák és nyelvezet továbbra is igen elterjedtek az országban.  A dokumentum szerzői mintegy 1,8–2,5 millió fősre teszik a romániai cigányság létszámát, szembeállítva ezt a hivatalos adatokkal, a 2002-es népszámlálás adatai szerint ugyanis a cigányok száma 550 ezer alatt van, és egy 2008-as kormányjelentés is csupán 1,2 millióról beszél. A civil szervezetek szerint az eltérés oka az, hogy számos roma nem vallotta be valódi etnikumát, vagy egyáltalán nem is rendelkezik személyi iratokkal.

A szerzők szerint a cigányok elleni diszkrimináció továbbra is jelentős aggodalomra ad okot, a roma közösség tagjai gyakorta panaszkodtak a rutinszerűvé vált rendőri erőszakra, ami verésekben és zaklatásban nyilvánul meg. Emellett a társadalomban is széles körben elterjedt a romákkal szembeni diszkrimináció. Egy tavaly februári külügyminisztériumi jelentésre hivatkozva megemlíti, hogy Teodor Baconschi külügyminiszter arról beszélt, hogy elsősorban a roma nemzetiségű közösségen belül számít fiziológiai, természetes jellegű problémának a bűnözés. A bírált politikusok sorából Traian Băsescu államfő sem marad ki, akit egy francia televíziós csatornának adott interjú miatt állítanak pellengérre. Ebben a Franciaországból hazaküldött cigányok ügyében arról beszélt, hogy a romániai romák gyakorta koldulni küldik a gyerekeiket Franciaországban, miközben ők lopni járnak. Kitérnek az egykori teniszcsillag, Ilie Năstase esetére is, amikor a volt sportoló arról beszélt, a cigányokat Hargita megyébe kellene telepíteni, hogy megváltoztassák az etnikai arányokat.

A jelentés – amellett, hogy bírálja az erőszakos kilakoltatásokat is – azt is megemlíti, hogy a civil szervezetek szerint a romák nem jutnak hozzá számos közszolgáltatáshoz, szegénységben élnek, nem élveznek egyenlő elbánást a munkaerő-felvételkor, a gyerekek kihullnak az oktatási rendszerből, nem férnek hozzá megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz, és folyamatosan diszkriminációt alkalmaznak velük szemben. A civil szervezetek bírálatként megfogalmazták, hogy a kormány 2010-ben sem volt képes hatékony romastratégiát megvalósítani.