A DNA-ra bíznák ismét az ügyészek és bírák korrupciós ügyeinek kivizsgálását
Fotó: DNA/Facebook
A romániai ügyészek többsége szerint indokolt visszautalni a bírák és ügyészek korrupciós bűncselekményeinek kivizsgálását a korrupcióellenes ügyészség (DNA) hatáskörébe, mivel a feladattal jelenleg megbízott legfőbb ügyészségi „jelentős működési zavarokat mutat” – derül ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének szerdai tájékoztatásából.
2026. február 04., 21:572026. február 04., 21:57
A közlemény szerint az elmúlt időszakban az ügyészek közgyűlései több javaslatot is megfogalmaztak a büntető törvénykönyv, a büntetőeljárási törvénykönyv és az igazságügyi törvények módosítására. A konzultációk eredményeit összegző dokumentumokat a CSM ügyészi részlege továbbította az igazságügyi minisztériumnak és a parlament jogi bizottságainak – számolt be az Agerpres.
Eszerint a legtöbb hazai ügyész szükségesnek tartja, hogy ismét a DNA hatáskörébe tartozzon az igazságügyi szereplők korrupciós bűncselekményeinek kivizsgálása. Az ügyészek arra hivatkoznak, hogy a 2018 óta hatályos szabályozás – amelyik elvette ezt a hatáskört a DNA-tól – jelentősen rontotta a nyomozások hatékonyságát:
Álláspontjuk szerint az intézményi folyamatosság megszakítása, a kinevezési eljárások és a magas szintű korrupció elleni küzdelemre szakosodott szerv hiánya azt a benyomást kelti, hogy a bírák és ügyészek a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából eltérő, kedvezőbb elbírálás alá esnek, ami aláássa a bizalmat az igazságszolgáltatásban.
Az ügyészek hangsúlyozzák: a DNA rendelkezik mindazokkal a szakmai és logisztikai feltételekkel – tapasztalt, speciálisan kiválasztott ügyészekkel, rendőrségi nyomozói állománnyal és technikai eszközökkel –, amelyek nélkülözhetetlenek a bírói és ügyészi korrupció hatékony feltárásához.
Figyelmeztetnek arra is, hogy a jelenlegi rendszer fenntartása veszélyezteti a büntetőeljárások eredményességét, és végső soron
A CSM ügyészi részlege ezért azt javasolja, hogy a bírák és ügyészek bűncselekményeinek kivizsgálása – a bűncselekmény jellegének függvényében – kerüljön vissza a korrupcióellenes ügyészséghez (DNA) és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészséghez (DIICOT).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A miniszterelnök szerint a kormány kész megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok a törvényben rögzített minimális szintet alkalmazzák a helyi adók és illetékek megállapításakor, de az adómentesség megszüntetését fenntartják.
Robert Cazanciuc szerint, ha az intézkedés akadályozza a helyi közigazgatás működését, akkor mindenképpen felül kell vizsgálni, mert előfordulhat, hogy a várt költségvetési előnyök helyett károkat eredményez a drasztikus adóemelés.
A 15–16 év alatti gyermekek közösségi médiához való hozzáférésének korlátozása nem érhető el kizárólag intézkedésekkel és szabályozásokkal, nevelés is kell hozzá, és ebben az iskola és a család fontos szerepet játszik – vallja Kelemen Hunor.
Előre hozott választásokat követel George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A tanügyi alkalmazottak háromnegyede (74,7 százalék) készen áll részt venni egy általános sztrájkban, derül ki a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség január 14–31. között végzett közvélemény-kutatásából.
Újabb kudarcot szenvedett Nicușor Dan államfő az alkotmánybíróságon: a taláros testület szerdán elutasította alkotmányossági panaszát, amelyet az álpapok és -szerzetesek büntethetőségéről szóló törvény ellen nyújtott be.
Sem idén, sem jövőre nem lesz további adóemelés – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter az Antena 3 CNN kedd esti műsorában.
Az Ilie Bolojan vezette kormány „a társadalom ellenében kormányoz” – jelentette ki Natalia Intotero, a Bolojan vezette Nemzeti Liberális Párttal (PNL) koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője.
Az alkotmányt és az alkotmánybíróság korábbi vonatkozó ítéleteit is sérti az a sürgősségi rendelet, amely értelmében nem fizetik ki a betegszabadság első napját – jelentette ki Renate Weber, az állampolgári jogok biztosa.
Kelemen Hunor szerint a kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva az általa meghatározott határokon belül akár 50 százalékkal is csökkentenie kellene a helyi adókat és illetékeket, mert nem lehet a nép ellenében kormányozni
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!