2012. április 02., 11:202012. április 02., 11:20
A magyar határtól induló első, 66 kilométeres szakaszból a tervek szerint idén 17 kilométert kell átadnia a Bechtelnek, a többit pedig jövőre.
Azok a szakaszok, amelyeknek az építéséről az amerikai cég lemondott, részévé váltak a transzeurópai közlekedési hálózatnak, röviden a TEN-T-nek, ami azt jelenti, hogy 2014-től kohéziós alapokból lehet finanszírozni azok megépítését - magyarázta a szaktárca vezetője.
Románia ugyanis március közepén az Európai Unió támogatását kérte az Erdélyt Moldvával összekötő Nagyvárad-Jászvásár gyorsforgalmú közlekedési folyosó kiépítéséhez. Ennek első szakasza, a Nagyvárad-Marosvásárhely útvonal, az úgynevezett észak-erdélyi autópálya-projekt része, amelyhez ezáltal európai támogatást is fel lehet majd használni. A második szakasz a Marosvásárhely-Jászvásár útvonal, amelynek szintén kijelölték már a nyomvonalát: ez a Gyergyói-medencénél szelné át a Kárpátokat. A miniszter kifejezte meggyőződését, hogy a tervek 2014-ig elkészülnek, így a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban teljes egészében megépülhet a kelet-nyugati autópálya.
A Nagyvárad-Marosvásárhely-Brassó vonalon haladó, 415 kilométeres észak-erdélyi autópálya megépítésére a román állam 2003-ban kötött szerződést az amerikai Bechtel céggel. Ennek a sztrádának eddig csak a Kolozsvárt elkerülő, 52 kilométeres szakaszát adták át a forgalomnak. A közlekedési tárca tavaly újratárgyalta a szerződést: a Bechtel lemondott azokról a szakaszokról, ahol el sem kezdte a munkát, és az eredetileg kialkudott árnál lényegesen olcsóbban fejezi be a Bors-Berettyószéplak szakaszt.
Sajtóértesülések szerint az eredeti, előnytelen szerződés alapján a kötbérek és késedelmi kamatok miatt a román államnak már 20 millió eurójába került volna az észak-erdélyi autópálya minden egyes kilométere.
Romániában jelenleg szakaszonként folyik az autópálya-építés a dél-erdélyi útvonalon, a 4-es páneurópai folyosó nyomvonalán, a Nagylak és Arad, Temesvár és Lugos, Déva és Szászváros közötti szakaszokon. Az Ungureanu-kormány az őszi parlamenti választásokig 200 kilométernyi új autópályát akar felavatni. Az európai támogatással épülő dél-erdélyi autópályát a tervek szerint jövő áprilisig kellene a magyar határtól Nagyszebenig befejezni. Ebből eddig az Arad-Temesvár szakaszt adták át a forgalomnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átmeneti szakértői kormányt látna szívesen saját, ügyvivő kabinetje utódjaként Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Összefogást javasol Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az előre hozott választás kikényszerítése és Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében.
Nem fogadjuk el, hogy nekünk vagy bárki másnak parancsra adott csókkal kelljen bizonyítania, hogy szereti az országát – így reagált az RMDSZ az AUR törvénytervezetére.
A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni.
Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába és nem vezényel katonákat a frontvonalra – szögezte le szerdán a román elnöki hivatal.
A Román Hírszerző Szolgálat keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről, azonban az intézmény nem válaszolt hivatalosan a jelzésre.
Látogatottsági adatok