Újjáélesztett ANI-törvény

Amint arról korábban többször is beszámoltunk, Monica Macovei igazságügyi miniszter a tisztségviselők vagyonának és az esetleges összeférhetetlenségi esetek feltárására szándékozott létrehozni a feddhetetlenségi ügynökséget, a kormány által beterjesztett változatot azonban a képviselőházban az RMDSZ és az ellenzék honatyáinak javaslatára jelentősen módosították. Az így elfogadott jogszabályt számos civil szervezet és a romániai sajtó is bírálta, kifogásolva, hogy az ügynökség hatáskörét leszűkítették, így az felesleges intézménnyé válhat. Az Európai Unió által is követelt jogszabály heves politikai vitákat váltott ki: Monica Macovei előbb az RMDSZ-es politikusokat vádolta azzal, hogy félnek vagyonuk ellenőrzésétől, nemrég pedig Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfő szemére vetette, hogy késlelteti a jogszabály elfogadását.
A szenátus jogi bizottságának csütörtöki ülésén azonban a törvény több cikkelyének módosítására bólintottak rá a honatyák, így a jogszabály közelebb áll a kormány által eredetileg előterjesztett változathoz. Ezek közül a leglényegesebb, hogy az ügynökség a tisztségviselők vagyonszerzését is ellenőrizheti mandátumuk idején, illetve a mandátumuk lejárta utáni öt évben. Amint Eckstein-Kovács Pétertől, a szenátus jogi bizottságának elnökétől megtudtuk, a szenátus által elfogadott változat sem írja elő, hogy az ügynökségnek az összeférhetetlenségi eseteket is vizsgálnia kell. A Krónikának nyilatkozva az RMDSZ szenátora elmondta: a törvény általános koncepciója szerint az ügynökség ellenőrző testületként működik, nem pedig döntéshozó szervként. Ez azt jelenti, hogy a testület által bemutatott bizonyítékok alapján az ügyészség emelhet vádat a gyanúsított tisztségviselő ellen. További módosítás, hogy a képviselőházban elfogadott verzióval ellentétben az ANI által végzett ellenőrzés dokumentumai nem minden esetben titkosak: a vádemelés alapjául szolgáló dokumentumot például nyilvánosságra hozzák. Függőben marad viszont az a cikkely, miszerint az ANI felügyelői banki információkhoz is hozzájuthatnak. A jogszabály rögzíti, hogy milyen esetekben indíthat vizsgálatot a feddhetetlenségi ügynökség. Így a testület elkezdheti az ellenőrzést a sajtóban megjelent információk alapján vagy pedig írásos feljelentés alapján miután előbb a feljelentő kilétét ellenőrzi. Névtelen feljelentés esetén azonban az ANI nem kezdi el az ellenőrzést.
A jogi bizottságban elfogadott módosítások többségét valamennyi parlamenti párt támogatta. Mint azt Eckstein-Kovács Pétertől megtudtuk, ennek oka, hogy a képviselőházi szavazást követően több konzultáció is zajlott a kormány és a parlamenti pártok között.