Toleranciát kér Bukaresttől Martonyi János

Bukarestből való távozása előtt a külügyminiszter az MTI-nek elmondta: abban állapodtak meg a román féllel, hogy lehetőleg nem a sajtóban üzennek egymásnak, függetlenül attól, hogy bizonyos ügyekben az alapvető elvi álláspontok különböznek – például a székely zászló használata esetében. „Az a fajta retorika, amit itt az utóbbi hetekben hallottunk, reményeim szerint most enyhülni fog, akár meg is szűnik. Ez nagyon fontos dolog, tudniillik, ez az itteni magyar közösséget nagyon jelentősen nyugtalanította és nyugtalanítja” – mondta a külügyminiszter.

Martonyi János tegnap Valeriu Zgoneával, a román képviselőház elnökével, Victor Ponta miniszterelnökkel és Crin Antonescu szenátusi elnökkel találkozott Bukarestben. A magyar diplomácia vezetője elmondta, a tegnapi találkozók közül a román kormányfővel folytatott megbeszélését tartja a legfontosabbnak, amelyen Titus Corlăţean külügyminiszter is jelen volt. „Azt hiszem, (Victor Ponta) maga is látja azt, hogy talán az utóbbi időben nem minden kijelentés hangzott el a legnagyobb megfontoltsággal. Ezt most már mindannyian látjuk, mindannyian tudjuk, csillapítani kell a kedélyeket” – mondta Martonyi János. Hozzátette: azt kérte tárgyaló partnereitől, próbálják nagyobb megértéssel és toleranciával kezelni a kisebbségi jelképhasználat ügyét.

Zgonea: zászlót csak törvényesen

A zászlók kitűzésekor tiszteletben kell tartani a román törvényeket – ezt tolmácsolta Valeriu Zgonea, a román képviselőház elnöke Martonyi János magyar külügyminiszternek, amikor a parlamentben fogadta tegnap a kétnapos romániai látogatáson tartózkodó tárcavezetőt. Zgonea elmondta: a találkozón a székelyzászló-botrány nyomán felerősödött feszültség enyhítésére Martonyi János azt javasolta, hogy mindkét félnek tartózkodnia kell a nyilatkozatpárbajoktól. A román házelnök közölte, a budapesti tárcavezetővel folytatott találkozón arra is kitért: azt elfogadhatónak tartja, hogy a „magyar etnikumú román politikusok” a kormányoldalétől eltérően vélekedjenek az alkotmánymódosításról, azt ugyanakkor nem, hogy a magyar állam képviselője fogalmazzon meg ajánlásokat ezzel kapcsolatosan. Zgonea szerint Martonyi látogatásának a célja az volt, hogy „lehűtse a kedélyeket a szomszédos ország egyes politikusainak túlzásai után”, mivel szerinte a magyar kormány egyes tagjainak nyilatkozatai túlléptek a diplomácia keretein. A házelnök egyúttal közölte: meghívta Bukarestbe Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnökét.

Martonyi János a nap folyamán Crin Antonescuval, a szenátus elnökével is találkozott. A tárgyalás végén Antonescu elmondta: a megbeszélések lényege az volt: mindkét fél arra törekszik, hogy megőrizzék és megerősítség, az elmúlt 23 év együttműködése során elért eredményeket.

Budapest támogatja az erdélyi magyarok igényeit

Martonyi János külügyminiszter Magyarország támogatásáról biztosította a romániai magyarságot, miután hétfőn este találkozott Bukarestben Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével. Az RMDSZ székházában tartott megbeszélést követően az RMDSZ elnöke elmondta: tájékoztatta a magyar külügyminisztert arról, hogy a következő időszakban milyen kihívásokkal kell szembenéznie a romániai magyarságnak, amelyek meghatározzák hosszú távon a sorsát. Az RMDSZ elnöke elsősorban a romániai közigazgatási régiók tervezett kialakítását, az alkotmánymódosítást, valamint az új restitúciós törvény kidolgozását nevezte meg. A régiók újrarajzolása ügyében Kelemen Hunor úgy vélte, fennáll annak a veszélye, hogy a romániai magyarságnak az önkormányzati döntéshozatalban való részvétele csökken. Leszögezte: az RMDSZ nem fogadhat el semmilyen visszalépést az anyanyelvhasználat és a közösségi jelképek használata tekintetében sem. Mint mondta, ehhez szükség van Magyarország támogatására, illetve arra, hogy az RMDSZ partnereket találjon a román politikában.  Martonyi János leszögezte, Budapestnek az a dolga, hogy segítse a romániai magyar közösséget, ami azt jelenti, hogy Magyarország támogatja a romániai magyarság különböző várakozásait és igényeit, legyen szó nyelvhasználatról, közösségi jelképek használatáról vagy közigazgatási reformról. A külügyminiszter megismételte, hogy a kisebbségi kérdés nem lehet belügy. Martonyi János reményét fejezte ki, hogy a székely zászló kapcsán felerősödött retorika véget ér. Úgy vélte, hogy Magyarország ezt nem viszonozta, és példaként említette, hogy a magyar miniszterelnök meg sem szólalt ebben a kérdésben.

Az EMNP-vezetőkkel is tárgyalt Martonyi

Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőivel is találkozott tegnap Martonyi János. A budapesti diplomácia vezetőjével Toró T. Tibor, a néppárt elnöke, valamint Papp Előd alelnök találkozott Bukarestben. A néppárti politikusok megköszönték a külügyminiszternek a támogatását, valamint a magyar diplomácia és Németh Zsolt külügyi államtitkár és Füzes Oszkár nagykövet kiállását az erdélyi magyar közösség autonómiája mellett, valamint a támogatást a székely zászló miatt kirobbantott botrány ügyében. Toró T. Tibor tájékoztatta Martonyi Jánost a néppárt javaslatairól a romániai régiók átrajzolása kérdésében, és elmondta, hogy a néppárt olyan megoldást tart elfogadhatónak, amely a regionális felosztást a történelmi régiók mentén hajtaná végre. A néppárt elnöke ismertette továbbá azon elképzeléseiket, amelyek szerint a közösségi autonómia különböző formái a nemzeti közösségek alkotmányos jogaként jeleníthetők meg. A magyar külügyminiszter az egyeztetés és a magyar–magyar párbeszéd fontosságát hangsúlyozta az ilyen jellegű nemzetpolitikai kérdésekben, és örömmel nyugtázta a néppárt vezetőinek erre irányuló erőfeszítéseit.