Szervezett bûnözéssel vádolják a Gazeta-lapcsoport vezetõit

Kolozsvári újságírók az ügyészségen
 


Azzal gyanúsítják a Gazeta-lapcsoport hat vezetõjét, hogy Kolozs és Beszterce-Naszód megyei személyeket zsaroltak a tulajdonukban lévõ heti- és napilapjuk segítségével. Ugyancsak tegnap házkutatást hajtottak végre a kihallgatottak lakásán és a kiadócégek – az Exploziv Media és Loretto Pres – székhelyén. A kihallgatások nyomán Aurel Mureºant és Ioan Oþelt õrizetbe vették, az ügyészek elõzetes letartóztatásukat is indítványozták. Az ügyészségi dokumentum szerint a hat gyanúsított 2004-tõl több személyt is megzsarolt, a lapcsaláddal való reklámszerzõdésre kényszerítve õket, a bevétel jelentõs részét pedig saját hasznukra fordították.
A Gazeta sajtótrösztöt 2004-ben hozták létre, több mint tíz heti-, illetve napilappal rendelkezik. Közöttük található a Gazeta de Cluj, Ziarul de Mureº, Gazeta de Oradea, Gazeta de Maramureº, Gazeta de Bistriþa, Gazeta de Bucureºti és Gazeta de Hunedoara hetilap, valamint a kolozsvári Bunã ziua, Ardeal, a marosvásárhelyi Zi de Zi, és a Ziarul de Sibiu. A kiadványok fõleg tényfeltáró írásokat közöltek.
A tröszt vezetõinek törvénysértõ tevékenységét a múlt évben saját alkalmazottjuk, egy nagyváradi újságíró is a nyilvánosság elé tárta. Florin Cuc – aki éveken keresztül dolgozott tényfeltáró újságíróként a Gazeta de Oradea hetilapnál – nyílt levelében állította: a tulajdonosok rendszeresen védelmi pénzt követeltek üzletemberektõl és politikusoktól. Elmondása szerint az újságírókat utasították, hogy kiket kell célba venniük támadó hangvételû írásokkal, és kirõl nem szabad írniuk semmit. „Több mint hatvan sajtóper szakadt a nyakamba, mindegyikben milliárdos erkölcsi kártérítéseket követeltek”  – írja a hetilapnál felmondott nagyváradi újságíró. Bár fõnökei bátorították, támogatásukról biztosították, egy elveszített pert követõen a bíróság által kiszabott kártérítés összegébe – melyet a kiadóval közösen kellett kifizetnie – nem voltak hajlandóak betársulni, és szóba sem álltak vele. Ezt követõen mondott fel, ugyanis állítása szerint egy újabb perrel a lakása is könnyen elúszhatott volna az erkölcsi kártérítés kifizetésére.
Az újságíró állítása szerint a kivizsgálás alatt álló Adrian Avarvarei 1987 és 1989 között a Milícia tisztje volt Kolozsváron, majd a belügyminisztérium hírszerzõ osztályának Kolozs megyei vezetõjévé léptették elõ. Ezt követõen rövid ideig a közrendészet vezetõje volt.
A Gazeta lapcsoport tényfeltáró munkájának koordinálását egyébként az a Ioan Oþel vezette, aki 2004-ben még a kolozsvári rendõrség szervezettbûnözés-ellenes osztályának volt vezetõje. Az egykori ezredes az úgynevezett „Moonlight-botrányt” követõen távozott a rendõrség kötelékébõl, amikor 2004 nyarán egy rendõrségi vizsgálat során kiderült: Oþel rendszeresen látogatta a Moonlight nevû lokált, melynek tulajdonosa ellen lánykereskedelem gyanúja miatt emeltek vádat.