Segély a károsultaknak

Cristian David belügyminiszter tegnapi tájékoztatása szerint összesen 5595 lakóházat és több mint 21 ezer embert érintett valamilyen módon a természeti csapás. Az épületek közül 3900-on kisebb javításokat kell végezni, ezekre a kormány családonként 2500 lej segélyt utal ki. 203 házon jelentősebb javítási munkálatokat kell végezni, ezekre házanként ötezer lejt és építési anyagokat biztosít a kabinet. Teljesen 1492 házat kell újjáépíteni, erre házanként tízezer lejt, valamint az újjáépítéshez szükséges építőanyagot bocsátják a károsultak rendelkezésére. A miniszter hangsúlyozta: a helyi önkormányzatok csak árvízvédett helyeken engedélyezhetik az újjáépítést.
Azok, akiknek otthonát elmosta az áradat, ideiglenes szállást igényelhetnek, amelyet vagy iskola- és óvodaépületekben, vagy konténerházakban biztosítanak számukra. Közben folytatódik az árvízkárosultak számára meghirdetett gyűjtési akció, amelyhez egyre többen – köztük cégek is – csatlakoznak. Az E.ON földgázszolgáltató részéről bejelentették, 500 ezer eurót adományoznak a Suceava és Botoşani megyei árvízkárosultak számára. Frank Hajdinjak, az E.ON Gaz Románia igazgatótanácsának elnöke közölte, a cég elsősorban az érintett megyék iskola-, óvoda- és orvosirendelő-épületeinek felújítására szánja a félmillió eurót. Emellett a cég alkalmazottai is gyűjtést hirdettek, a gázszolgáltató pedig minden egyes, az alkalmazottai által felajánlott összeget megkétszerez.
Paul Păcuraru munkaügyi miniszter bejelentette, arra kérte a tárca munkatársait, hogy augusztusi prémiumuk felét ajánlják fel a károsultak javára.
Folytatódott a vita arról, hogy az ukrán vízügyi hatóságok mennyiben felelősek azért, hogy a román illetékeseket felkészületlenül érte az árvíz. Mint ismeretes, Cristian David a múlt héten az ukrán hatóságokat tette felelőssé, amiért szerinte késve értesítették Romániát a közelgő árhullámról. Ukrajna viszont azt állítja, időben értesítette a román felet, és ezért már akkor maga a belügyminiszter mondott köszönetet. A környezetvédelmi tárca tegnap megerősítette: az ukrán hatóságok ugyan valóban jelezték az árvizet, de az általuk nyújtott információk gyakran hiányosak voltak, vagy késve érkeztek. „Nem mondhatjuk, hogy nem kaptunk figyelmeztetést, de az hiányos volt, mivel kizárólag a vízmennyiségre, nem pedig a hozamra vonatkozott. Példaként: ha azt mondom, hogy holnap esni fog, akkor annyit tudnak majd, hogy esernyővel kell otthonról elindulni. Ha azonban olyan árvíz keletkezik, amely elmossa a házukat, akkor nem biztos, hogy elegendő az esőre vonatkozó információ” – mutatott rá Marie-Jane Adler, a tárca katasztrófahelyzetekért felelős munkatársa. Ennek nyomán rámutatott: a két ország között fejleszteni kell az előrejelzési rendszer hatékonyságát.
Folytatta az árvíz sújtotta térségben tett látogatását az államfő: Traian Băsescu tegnap a Máramaros megyei Havasmező településen járt, hogy az árvíz utáni helyzetről tájékozódjon. A helybéliek szóvá tették, hogy a hatóságoknak a helyreállítás során a település mellett elhaladó folyó töltéseit is meg kell erősíteniük. Emellett az árvizek egyik okaként az erdőirtásokat nevezték meg.