A daganatos betegségek kapcsán kulcsfontosságúak a megelőzés érdekében a szűrővizsgálatok
Fotó: Haáz Vince
Románia az Európai Unió egyik legkevesebbet költő országa a megelőző egészségügy terén: 2022-ben mindössze 24 eurót fordított az ország lakosonként erre a célra, miközben az uniós átlag 202 euró volt. Bár az utóbbi években több egészségügyi reform- és szűrőprogram indult, és egyre inkább téma lett kormányzati szinten is az egészségügyi megelőzés fontossága, az ország még mindig jelentős lemaradásban van. Ez különösen aggasztó, hiszen Romániában az egyik legmagasabb a megelőzhető betegségek miatti halálozási arány Európában.
2025. február 13., 14:022025. február 13., 14:02
A megelőző egészségügyi kiadások az Európai Unióban 2022-ben az egészségügyre fordított teljes kiadás 5,5 százalékát tették ki. Ez az arány tükrözi a COVID-19 világjárványra adott válaszként bevezetett, 2022-ben is érvényben lévő megelőző intézkedések hatását. Ennek eredményeként a megelőzésre fordított kiadások aránya a 2019-es 2,9 százalékról és a 2020-as 3,5 százalékról 2021-re 6,1 százalékra emelkedett.
2022-ben a legmagasabb arányokat Németországban (7,9%), Ausztriában (7,4%) és Finnországban (6,4%) regisztrálták. A legalacsonyabb arányt Málta (1,2%), Lengyelország (1,9%) és Szlovákia (2,0%) érte el.
Az EU-ban az egy főre jutó megelőző egészségügyi kiadások 2022-ben 202 eurót tettek ki, ami 6 százalékos csökkenést jelent a 2021-es 216 euróhoz képest (a csökkenés a világjárvány visszaszorulásával magyarázható).
őt követte Ausztria (411 euró) és Hollandia (312 euró) – olvasható az Eurostat frissen közölt statisztikájában.
A számok azt mutatják, hogy a listavezető Németország 19-szer többet költ állampolgáronként a megelőzésre, mint teszi azt Románia.
Romániában az utóbbi években számos kezdeményezés indult a megelőző egészségügyi ellátás fejlesztésére. 2023 júniusában elindult az ország legnagyobb egészségügyi programja, amely új kórházak, laboratóriumok és rehabilitációs központok építését, valamint a meglévő létesítmények korszerűsítését finanszírozza. A program célja, hogy ne csak városon, hanem vidéken is javítsa az egészségügyi ellátás minőségét, beleértve az iskolai rendelők felszerelését és új orvosi rendelők építését a falvakban. A program összköltségvetése 5,8 milliárd euró, amely uniós alapokból származik. Ez azért különösen fontos, mert nem csak a szűrőprogramokban szenved hiányt Románia, hanem szakemberek szerint a szűrést elvégző orvosok, intézmények terén is.
A szűrővizsgálatok terén Románia továbbra sem áll túl jól, az idei pénzügyi megszorítások nyomán pedig már van, aki megkongatta a vészharangot, hogy a megszorítások miatt szűrővizsgálatokra sem lesz elegendő forrás. Vass Levente cáfol.
2022 januárjában bemutatták a országos rákellenes tervet, amelynek célja a daganatos betegségek megelőzése és kezelése. A terv részeként országos szűrőprogramokat indítottak bizonyos ráktípusokra, ami különösen fontos, hiszen a Romániában igen magas a megelőzhető rákbetegségekben elhunytak aránya. A terv gyakorlatba ültetése azonban nehézségekbe, folyamatos halogatásokba ütközött.
a daganatos esetek aránya a férfiaknál 2 százalékkal, míg a nőknél 12 százalékkal volt alacsonyabb az EU-s átlagnál. Konkrét adatok szerint Romániában 100 ezer férfira 674 daganatos megbetegedés jutott, szemben az uniós átlag 684-es értékével. A nőknél ez az arány 100 ezer főre vetítve 428 volt Romániában, míg az EU-ban 488. Nem egyértelmű, hogy a kevesebb azonosított beteg a szűrések hiányából fakad-e, de mindenképp érdemes kulcstényezőként kezelni.
Előfordulási aránya Romániában majdnem háromszorosa (100 ezer emberre 33 eset jut) az EU-s átlagnak (12 eset). Annak ellenére, hogy léteznek szűrőprogramok, a részvételi arány alacsony (bár az utóbbi időben enyhén növekedett), és a programok nem mindig érnek el minden társadalmi réteget. Az emlőrák szűrésére irányuló programok szintén egyre inkább elérhetőek országszerte, de a lefedettség és a részvételi arányok még mindig nem érik el az optimális szintet, illetve azt is meg kell említeni, hogy a programok általában csak a 50 - 69 év közötti nőket célozzák, ami bár tényleg a legveszélyezettebb korcsoport, nem kizárólagos.
Fotó: Haáz Vince
Bár a prosztatarák a férfiak körében az egyik leggyakoribb daganattípus Romániában, szervezett prosztatarák szűrési program jelenleg nem működik. Egyes helyi kezdeményezések, például Szatmár megyében, mobil laboratóriumok segítségével végeznek szűréseket, amelyek a prosztatarák korai felismerésére is kiterjednek.
Számos európai országban működnek olyan átfogó és jól szervezett szűrőprogramok, amelyek Romániában jelenleg nem vagy csak korlátozottan elérhetők.
Romániában jelenleg nincs ilyen átfogó program, bár egyes helyi kezdeményezések léteznek. Továbbá néhány európai országban, például Hollandiában, bevezették az alacsony dózisú CT-vizsgálatokat a magas kockázatú, hosszú ideje dohányzó egyének tüdőrák szűrésére. Romániában ilyen program jelenleg nem érhető el. A skandináv országokban, például Svédországban, szervezett prosztatarák szűrőprogramok működnek, amelyek PSA-tesztelést és szükség esetén további vizsgálatokat kínálnak a férfiaknak.
A rákszűréseken túl fontos megemlíteni, hogy néhány országban, például Olaszországban, az újszülöttek széles körű szűréseket kapnak különböző anyagcsere- és genetikai betegségekre.
A szülők önköltség ellenében természetesen kérhetik a kiterjesztett szűrést.
Szintén érdemes megemlíteni, hogy Németországban évtizedek óta működik a BabyCare-Projekt nevű országos program, amely a koraszülések gyakoriságának csökkentését tűzte ki célul. A program nem orvosi jellegű intervenciókra összpontosít, mint például a kockázati tényezőkről szóló tájékoztatás és az életmódbeli tanácsadás. Az értékelések szerint a program alkalmazásával a koraszülések gyakorisága közel 20 százalékkal csökkent.
Naponta 153 személy hal meg Romániában daganatos betegségek okozta szövődményekben. A Declic civil szervezet aláírásgyűjtéssel akar nyomást gyakorolni az egészségügyi minisztériumra az országos rákellenes terv gyakorlatba ültetése érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több ezren tüntettek péntek este a bukaresti Victoriei téren a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit feltáró dokumentumfilmje nyomán.
Kihirdette pénteken Nicușor Dan államfő a törvénymódosítást, amelynek értelmében családon belüli erőszak esetében az ideiglenes távoltartási parancs hatálya automatikusan meghosszabbodik az alapfokú bírósági végzés meghozataláig.
Bár joggal döbbentett meg sokakat a csütörtök esti hír, hogy Kolozsvárott egy masszázsszalon ázsiai alkalmazottai körében leprás megbetegedést diagnosztizáltak, éppen Románia az az ország, ahol a mai napig működik lepratelep.
Sokak fejében él az a kép, hogy Romániában Kolozsvár – és vele együtt Kolozs megye – jelenti az albérletek csúcsát, ahol a legnehezebb megfizetni a lakhatást.
Az Európai Unióban 2024-ben elsősorban a vezetői, a gyártáshoz kapcsolódó és az adminisztratív munkakörökben volt a legnehezebb betölteni az üres álláshelyeket.
A szólásszabadság elleni támadásként értékelte a CNA alelnöke a bukaresti ítélőtábla elnökének kijelentését, miszerint az, hogy a TVR levetítette a Recorder dokumentumfilmjét az igazságügy visszásságairól, az alkotmányos rend elleni uszítás.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenza variáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Elfogadhatatlan azon bírák és ügyészek bármilyen formájú üldözése, akik a munkájuk során felmerülő rendellenességeket vagy visszaéléseket jelentenek – szögezte le Radu Marinescu igazságügyi miniszter.
Nem jár katonai tiszteletadás annak, aki holokauszttagadó állításokat tett – szögezte le a román védelmi minisztérium Radu Theodoru nyugalmazott vezérőrnagy halála kapcsán.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!