Ioan Oltean, a PDL főtitkára pénteken arról beszélt, a nyolc régióval számoló törvényt a kormány már június végéig felelősségvállalással fogadtatná el, és bár erről végleges döntés egyelőre nem született a koalícióban, már tárgyalnak róla. A besztercei politikus szerint a nyolc régió székhelye Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Craiova, Konstanca, Iaşi, Ploieşti és Bukarest lenne.
Ioan Oltean szerint a Boc-kormány azt javasolja, hogy a jelenlegi 41 helyett csak nyolc, a mostani fejlesztési régiók határait követő megye létesüljön, mivel ezáltal sokkal jobb hatásfokkal lehet lehívni és hasznosítani az EU-alapokat. „Mi azt szeretnénk, ha a 2012-es helyhatósági választások már az új régiós felosztás szerint zajlanának. Amikor azt mondom, hogy »mi«, akkor a PDL-re és a jelenlegi kormányzati többségre gondolok” – fogalmazott Oltean. A PDL főtitkára annak ellenére nyilatkozott így, hogy az RMDSZ álláspontja nem egyezik a nagyobbik kormánypártéval az új közigazgatási felosztás kérdésében, ugyanis a szövetség tervezete szerint az országot fejlesztési és makrorégiókra osztanák fel. Így a jelenlegi nyolc helyett 16 fejlesztési régió jönne létre, valamint öt makrorégió. Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkotna és Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Máramaros, illetve Beszterce-Naszód megyével együtt alkotnák az ötös számú makrorégiót.
Markó Béla kormányfő-helyettes Oltean nyilatkozatára reagálva leszögezte, a nyolcrégiós tervezet csak a PDL szándékait tükrözi, amelyet az RMDSZ nem támogat, és amíg erről nem történik megállapodás a koalícióban, fölösleges felelősségvállalásról beszélni. Az RMDSZ korábbi elnöke közölte, egyeztetett az ügyben Emil Boc miniszterelnökkel, a PDL elnökével, aki elmondta, Oltean nem a demokraták, hanem csak személyes elképzelését vázolta a régióátszervezés mikéntjéről és menetrendjéről. Markó egyébként úgy véli, a nyolc fejlesztési régió túl nagy méretű ahhoz, hogy hatékony lehessen, mivel eddig sem bizonyultak működőképesnek, határaik műviek, és nem sikerült megfelelő gazdasági fejlesztési stratégiákkal sem előállniuk. „Az RMDSZ azzal sem ért egyet, hogy a jelenleg többségében magyarok lakta vidékek beleolvadjanak egy rendkívül nagy, román többségű régióba” – szögezte le a politikus.
Állásfoglalásban utasította el a PDL tervezetét a hét végén az RMDSZ Háromszéki területi szervezetének állandó tanácsa, amely szerint a demokraták elképzelése gyakorlatilag a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék beolvasztását jelentené. A testület úgy véli, Romániában szükség van a közigazgatási reformra, ezt azonban tárgyalásnak és széleskörű társadalmi konzultációnak kell megelőznie, az RMDSZ tervezete pedig a régiók történelmi, kulturális, társadalmi, szociális és gazdasági sajátosságait figyelembe véve javasolja az átszervezést. „Az egyetlen elfogadható változat, hogy Székelyföld Dél-Tirolhoz hasonlóan, speciális státussal rendelkező régiót alkosson, és a Partium és Szilágyság is egy entitás legyen” – szögezi le a háromszéki RMDSZ. Édler András Kovászna megyei parlamenti képviselő kerek-perec leszögezte: ha a PDL a nyolcrégiós közigazgatási törvénytervezetért vállalna felelősséget a parlamentben, akkor megszavazná az ellenzék bizalmatlansági indítványát.
A honatya azonban hozzátette: bízik abban, hogy sikerül kompromiszszumra jutni a koalícióban a kérdésben. Máté András kolozsvári képviselő, az RMDSZ alsóházi frakciójának vezetője ugyanakkor leszögezte: csak akkor értene egyet a PDL tervezetével, ha abban a dél-tirolihoz hasonló területi autonómiával ruháznák fel a Székelyföldet. Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnök eközben a Krónikának elmondta: ő sem ért egyet a PDL elképzelésével, hiszen ez lényegében felszámolná a jelenlegi megyéket, a fejlesztési régiókat pedig egyetlen hatalmas megyévé alakítaná. Eközben a szövetség megtartaná a megyefelosztást, mindössze a fejlesztési régiók számát növelné, így hasonló fejlettségű, gazdasági-kulturális jellemzőkkel rendelkező, kisebb és életképesebb közigazgatási egységek jönnének létre. Csehi szerint a demokraták terve nyomán a kisebb térségek elveszítenék identitásukat, továbbá a nagy megyéken belül a fejlettebb régiók még dinamikusabb fejlődésnek indulnának a kevésbé fejlettek rovására. „Az egyes megyéknek más-más irányt kell követniük.
Szatmárnak például élnie kell az abból adódó lehetőségekkel, hogy határ menti megye, ha viszont a székhelye átkerülne Kolozsvárra, nem biztos, hogy kellő hangsúlyt fektetnének a határon átívelő kezdeményezésekre. Mindemellett igen megnehezítené az emberek dolgát, ha problémáikat Szatmárnémeti helyett Kolozsváron kellene intézniük” – állapította meg lapunknak Csehi. Elutasítja a PDL elképzeléseit Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke is, aki szerint a jelenlegi, Brassó-központú, hat megyéből álló 7-es fejlesztési régió túl nagy és működésképtelen. Hangsúlyozta: több európai projekt megvalósítási kísérlete során bebizonyosodott, hogy a hat megye nem tud együttműködni. Az RMDSZ-es tisztségviselő szerint ehelyett jóval megfelelőbb lenne egy kisebb régió, amelyet Maros, Kovászna és Hargita megye alkotna, központja pedig Marosvásárhely lenne.
Eközben a Székely Nemzeti Tanács szerint a román kormánynak az ország regionális felosztására vonatkozó elképzelése antidemokratikus, ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, sérti a Székelyföld lakóinak akaratát és érdekeit, és egyértelműen a nemzetiségi arányok erőszakos megváltoztatását célozza. Izsák Balázs elnök közölte: a Székelyföld minden polgárának, a székely önkormányzatoknak a leghatározottabban tiltakozniuk kell, és fel kell készülniük akár az állampolgári engedetlenségre, utcai tüntetésekre is az új régiós felosztás ellen. Ezzel egy időben az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) a hét végén „rálicitált” a kormánypártokra, és bemutatta önálló régióátszervezési projektjét. A balliberális pártszövetség ugyancsak a jelenlegi nyolc fejlesztési régióból hozná létre az új közigazgatási egységeket, amelyeket a kormány által kinevezett prefektusok irányítanának.
Victor Ponta szociáldemokrata elnök közölte, 2012 és 2016 között régiótanácsok jönnének létre, amelynek elnökét közvetlenül választanák meg az ott élő választópolgárok, a régiós testületek pedig önálló költségvetéssel és végrehajtói hatáskörrel rendelkeznének. Az USL másik társelnöke, Crin Antonescu liberális pártelnök meglebegtette: ha a Boc-kormány a PDL által előterjesztett formában, lakossági konzultáció nélkül fogadja el az új közigazgatási határokat, az ellenzék utcára hívja a polgárokat, hogy így tiltakozzanak a tervezet ellen. Traian Băsescu államfő egyébként június 21-ére konzultációra hívta a parlamenti pártokat Románia közigazgatási-területi átszervezése tárgyában. n
| Bocsánatkérésre szólította fel Dorin Floreát Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere amiatt, hogy Marosvásárhely PDL-s elöljárója azt mondta: Kovászna és Hargita megyével ugyanabba a régióba tartozni olyan, mintha „két fogyatékossal látnál munkához”. Antal szerint az amúgy Kovászna megyei születésű Florea valótlanságokat állít, hiszen Maros megyében az egy főre eső össztermék (GDP) nem magasabb, mint Hargita és Kovászna megyében, ugyanakkor ha a viszonylag szegény Maros a gazdagabb Brassóval és Szebennel tömörülne régióba, akkor az egy főre eső GDP magasabb lesz, emiatt a régió kevesebb támogatást kapna az EU-tól. „Ha Dorin Florea elég információval rendelkezne az uniós támogatási rendszerről, akkor éppen azért szállna síkra, hogy Maros megye két olyan megyével alkosson egy régiót, amelyekkel nemcsak kulturális és történelmi szempontból tartoznak együvé, hanem gazdasági fejlettség szempontjából is egy szinten vannak, mert így sokkal több pénzt tud lehívni” – szögezte le Sepsiszentgyörgy polgármestere. Bíró Blanka |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Nem duplázódik meg az ingatlanadójuk, és tízszeres illetéket sem kell fizetniük azoknak, akik engedély nélkül építették be az erkélyüket – öntött tiszta vizet a pohárba Marcel-Alexandru Stoica fejlesztési miniszter.
A kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét kéri az 1989. December 21. Egyesület a Nicușor Dan államfőhöz intézett nyílt levelében.
A romániai polgárok derűlátóak a független Luca Niculescu vezette, zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló, de párton kívüli szakértőket is felvonultató kormányban – derül ki egy friss felmérésből.
Újabb online csalási módszerre figyelmeztetett csütörtökön az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a csalók a legtöbb előfizetővel rendelkező streamingszolgáltató nevében küldenek hamis üzeneteket.
Több európai ország – köztük Románia, Franciaország, Belgium, Bulgária, Ausztria és Olaszország – hatóságai kényszerültek csütörtökön sürgős fellépésre bombafenyegetések miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!