Reform helyett szigor

Míg Seres Dénesképviselő, az alapszabályzat-módosítóbizottság elnöke a döntéshozatalmobilitásának növelését, illetve afelelősségre vonás keretének kidolgozásáttartja a tervezett módosítások legfőbbkövetkezményeinek, az RMDSZ belső ellenzéke acentralizálási törekvést és apártfegyelem szigorítását vélifelfedezni az előterjesztendő alapszabályban.
A legjelentősebb tervezett módosításokközé tartozik a Szövetségi Egyeztető Tanács(SZET) megszüntetése, és – ennek helyében– a Kulturális Autonómia Tanács (KAT)létrehozása. Újdonságnak számíta Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT)létrehozása is, amely a kongresszus és az RMDSZminiparlamentjének számító SzövetségiKépviselők Tanácsa mellett a szervezet döntéshozótestületei közé tartozna. A szankcióktekintetében az RMDSZ újabb formát készülbeiktatni az alapszabályzatba: a politikai bizalommegvonást.Szigorodnak a tagfelvétel feltételei is, ugyanakkor aszövetség színeiben különbözőtisztségekért versenybe szálló jelöltekpolitikai tevékenységét is alaposabbanellenőrzik a jövőben.
Seres Dénes, azalapszabályzat-módosító bizottságelnöke a Krónikának elmondta: a módosításokhárom csoportba sorolhatók. Az első kategóriábaa szövetség strukturális felépítésérevonatkozó cikkelyek tartoznak, a másodikba a választásiprocedúrára vonatkozók, a harmadikba pedig afelelősségre vonásról, valamint a szankciókrólrendelkező módosítások.

SZÁT: a döntéshozófórum

A legfontosabb változtatásegyikeként Seres a Szövetségi ÁllandóTanács létrehozását említette,amely az operatív tanács helyett működne, denagyobb hatáskörrel és több taggal. A SZÁTdöntéshozó szerepkörrel rendelkezne: kétSZKT-ülés között ugyanis ennek a testületnekkell határozatokat hoznia a szövetség működéséreés szervezésére vonatkozó olyankérdésekben, amelyek nem igényelnekalapszabály-módosítást. A 14 fősirányító testületben helyet kap aszövetségi elnök, az ügyvezető elnök, aképviselőházi, illetve a szenátusifrakcióvezetők, az SZKT elnöke, a KulturálisAutonómia Tanács elnöke, az RMDSZ-szelegyüttműködő Országos IfjúságiEgyeztető Tanács képviselője, a háromregionális területi elnök (partiumi, székelyföldiés belső-erdélyi), valamint több ügyvezetőalelnök. A testületnek havonta legalább egyalkalommal üléseznie kell. Seres szerint a döntéshozatalmobilitását növeli, hogy a kongresszust ezentúlnem négyévente, hanem kétévente hívjákössze, tisztújításra azonban továbbrais csak négyévente kerül sor.

KAT: nem politikai rációszerint

Az RMDSZ strukturálisfelépítését érintő másikváltozás, hogy megszűnik a SzövetségiEgyeztető Tanács, helyét a Kulturális AutonómiaTanács foglalja el. A KAT – amely a kisebbségitörvénytervezetben is szerepel – szövetségenbelüli létrehozását eredetileg SzékelyIstván, a Magyar Kisebbség főszerkesztője javasolta.Székelynek a Krónikában tavaly közzétetttervezete szerint a kulturális tanács magábanfoglalta volna az RMDSZ ügyvezető elnökségénekművelődési és oktatási főosztályaitis, a szakmai szervezetek és az egyházak képviselőinekbevonásával pedig olyan „kooperációsfelületet” hozott volna létre, „ahol a szakmaiszervezetek, egyházak és az RMDSZ nem politikai rációszerinti része újraköthetné azokat aszálakat, amelyeket a politika professzionalizálódásakiszorított az RMDSZ-ből”.
Az Aradon előterjesztendőalapszabályt módosító tervezetben azonbana KAT gyakorlatilag azonos hatáskörrel rendelkezik, mintelődje, a SZET. Akárcsak a SZET, a KAT különbözőtudományos, művészeti, művelődési ésszakmai szervezetek, illetve rétegszervezetek képviseleti,érdekegyeztető, tanácsadó és döntéshozófórumként határozza meg önmagát,amely a romániai magyar nemzeti közösségérték- és érdekpluralizmusátjeleníti meg. A SZET és a KAT közöttikülönbség, hogy a különbözőkulturális, tudományos, oktatási szervezetek,valamint az egyházak képviselői mellett a KAT-banhelyet kap 75 megyei vagy területi szervezetek általmegválasztott képviselő. A SZET-hez hasonlóan aKAT is javasolhat személyeket közpénzekfelhasználásáról döntőtestületekbe.

Beleszólás a helyilistákba

A módosítójavaslatok másik kategóriája a tagfelvételre,illetve a jelöltállításra vonatkozik. Atervezett módosítások szerint a jövőben„nem lehet RMDSZ-jelölt az a tag, aki más szervezetjelöltjeként az elmúlt négy évbenRMDSZ-szel rivális politikai, civil szervezet színeibenindult a helyhatósági, illetve parlamentiválasztásokon”. Ugyancsak tiltják azRMDSZ-jelöltként való indulást aválasztásokon azon szövetségi színekbenmegválasztott tisztségviselőknek, akiktől az RMDSZ azelmúlt nyolc évben megvonta a politikai bizalmat.Fontos módosítás, hogy a SZÁT beleszólásilehetőséget kaphat a parlamenti jelöltek állításába:a megyei szenátusi és képviselőházilisták második helyén szereplő személyeketugyanis ez a testület javasolja.
Toró T. Tibor képviselő,az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjakéntszámon tartott politikus élesen bíráltaaz alapszabály-tervezetet. „A nyitás és areform jegyében állt össze az alapszabályzatotmódosító bizottság, az eredményenazonban sem a nyitás, sem a reform nem látszik” –összegezte véleményét a Krónikánaknyilatkozó Toró. A politikus a centralizációstörekvést véli felfedezni a SZÁThatáskörének megállapításában,amely lehetővé teszi, hogy a központi vezetés amegyei jelöltek listájának összeállításábais beleszólást nyerjen. Toró szerint acentralizációs szándék áll aszankciók szigorítása mögött is,amelynek eredménye a pártfegyelem erősödéselesz. A Kulturális Autonómia Tanács létrehozásaToró szerint egyszerű nyelvpolitikai fogás, amely azthivatott leplezni, hogy a szövetség nem tud konkréteredményeket felmutatni a kulturális autonómiaterületén.