2012. április 19., 12:282012. április 19., 12:28
A meghallgatáson a dandártábornoknak azt kellett vázolnia, mire használná fel az általa vezetett hivatal a 2013-as költségvetésére kért 7,75 milliárd dollárt. O\'Reilly közölte, a hadsereg tervei között szerepel a módosított, eredetileg hajókról kilőhető elfogórakéták közép-európai szárazföldi telepítése. Azt is elmondta, hogy már azokat a helyszíneket is kijelölték, ahova a rakétavédelmi rendszer elemeit telepíteni kívánják, sőt a román és a lengyel kormánnyal már az erre vonatkozó szerződést is aláírták.
A Romániába telepítendő elfogórakéta-ütegeket 2015-ben, a lengyelországiakat pedig 2018-ban állítják hadrendbe.
O\'Reilly szerint az Aegis Ashore rendkívül költséghatékony megoldást jelent, hiszen a tengeren már bizonyított rendszert telepjtik szárazföldi körülmények közé. Így a rakéták kilövőrendszerét hordozó hadihajók 270 fős személyzete helyett a szárazföldön csupán 35 katonára van szükség a rendszer működtetésére. „Regionális rendszereink közül az Aegis Ashore rendelkezik a legnagyobb hatótávolsággal, így bővíti a szárazföldi rakétavédelmi lehetőségeket” – ecsetelte a dandártábornok. Így az Aegis Ashore, a THAAD, a Patriot és egyéb regionális rendszerek összehangolásával fokozni lehet a védelmi potenciál hatékonyságát – tette hozzá. Annak kapcsán, hogy Ellen Tauscher, a rakétavédelmi programért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes nemrég írásos garanciákat jgért Oroszországnak arról, hogy a rakétapajzs nem az orosz nukleáris potenciál ellen irányul, O\'Reilly leszögezte: nincs napirenden az ügy különleges vonzataival.
Mint arról beszámoltunk, a rakétavédelmi rendszer romániai elemeit az Olt megyei Deveselu légi támaszpontra telepítik. Teodor Baconschi akkori román és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter tavaly szeptember közepén, Washingtonban írta alá az egyezményt, amely a rakétapajzs egyes elemeinek Romániába telepítését rögzíti. A dokumentum értelmében SM-3 típusú elfogórakéta-ütegeket telepítenek majd Romániába. A bázison Románia törvényei érvényesek, az amerikai katonáknak is ezeknek kell alávetniük magukat.
A szerződés külön kitér arra, hogy a romániai támaszpontra telepített elfogórakétákat nem lehet nukleáris robbanófejjel felszerelni. A támaszpont minden épülete - beleértve az amerikai hadsereg által épített vagy átalakított építményeket is - Románia tulajdonában marad. A megállapodás szerint a támaszpont amerikai - katonai és civil - személyzetének száma összesen legfeljebb 500 lehet, de a szerződés azt is leszögezi, hogy normális körülmények között 150-nél több amerikai katona és civil nem fog Deveselun tartózkodni.
A rakétarendszer fenntartását és működtetését az amerikai fél finanszírozza. Az Egyesült Államok becslése szerint a légibázis kialakítása 400 millió dollárba kerül, működésének éves költségei pedig elérik a 40 millió dollárt.
Oroszország a rakétavédelmi rendszer kiépítése kapcsán többször jelezte aggodalmát, hogy az az orosz nukleáris elrettentő potenciál csökkentésére irányul. Washington szerint azonban az egy esetlegesen a Közel-Keletről - feltehetően Iránból - indított rakétatámadás kivédésére szolgál. Oroszországot azonban ez nem nyugtatja meg, és úgy véli, az amerikai jóhiszeműséget az bizonyítaná, ha a NATO Oroszországgal közösen építene ki egy európai rakétapajzsot. Moszkva válaszlépéseket is kilátásba helyezett, ha ez nem valósul meg, például egy Voronyezs típusú radarállomás kiépítését Transznisztriában, illetve Iszkander típusú rakétaütegek telepítését Oroszország nyugati részében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt napokban 23 megye 172 településén és Bukarestben okozott károkat a kedvezőtlen időjárás – közölte csütörtökön a belügyminisztérium.
Nem fognak csökkenni a katonai nyugdíjak, mint ahogyan a katonák fizetése és egyéb juttatásaik sem – jelentette ki szerda este Radu Miruță védelmi miniszter.
Egyelőre kétséges, átutalja-e az Európai Bizottság azt a 231 millió eurónyi támogatást Romániának, amelynek kifizetését a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának rendezéséhez kötöttek.
Továbbra is napirenden van, hogy a bukaresti koalíciós pártok közül a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
A bírói és ügyészi különnyugdíjak alkotmánybíróság által is jóváhagyott reformja az első lépés az emberek állam iránti bizalmát gyengítő méltánytalanságok felszámolása felé – jelentette ki egy szerdai videóüzenetben Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjai közül elsőként Alin Ene reagált a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényről hozott alkotmánybírósági döntésre. „Meghalt a demokrácia”.
Üdvözölte az államfő, a miniszterelnök és a bukaresti koalíciót alkotó pártok vezetői az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről.
A fejlesztési minisztérium közzétette honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag utolsó, a kormánykoalíció által elfogadott változatát – tájékoztatott szerdán az RMDSZ sajtóirodája.
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
Látogatottsági adatok