Parlamenti nagyüzem Európáért

Ezek között szerepel például a kisebbségi törvény, a feddhetetlenségi ügynökség létrehozására és működésére vonatkozó jogszabály, valamint a Számvevőszék működését szabályozó törvény.
Minthogy a kisebbségek jogállásáról rendelkező törvény elfogadását illetően egyelőre szkeptikusan nyilatkoznak maguk az RMDSZ-es honatyák is, a képviselőház jogi, emberi jogi és tanügyi bizottságaiban több hónapja megrekedt jogszabály elfogadása meglehetősen nehéznek ígérkezik. A kisebbségi törvény azonban az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának végét is jelentheti, ugyanis a szövetség több politikusa kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem sikerül elfogadtatni a törvényt, az RMDSZ kiléphet a kormányból. A jogszabály legnagyobb ellenzőjének eddig az ellenzéki pártokon kívül a Demokrata Párt és a Konzervatív Párt bizonyult.
Nem sokkal jobb a helyzet a köztisztviselők vagyon- és érdeknyilatkozatát ellenőrző feddhetetlenségi ügynökség létrehozására vonatkozó jogszabállyal sem. Miután több párt, főként az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai kifogásokat emeltek a törvény szerintük emberi jogokat sértő cikkelyei ellen, a kormánynak végül sikerült elfogadnia egy szelídített változatot. Ennek ellenére Monica Macovei igazságügyi miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy sikerül-e elfogadtatni a jogszabályt. Szerinte ugyanis a koalíciós pártok nem támogatják a jogszabály elfogadását. „Traian Bãsescu határozott felszólítása nélkül a jogszabályt máig sem fogadta volna el a kormány, habár az Európai Unió többször is sürgette ezt” tette hozzá Macovei. Az elnök és a parlament közötti konfliktust tovább mélyítheti a titkosszolgálatok a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőinek kinevezése. Mint ismeretes, a titkosszolgálati vezetők Omar Hajszam terrorizmussal gyanúsított szíriai üzletember szökése után mondtak le. Emiatt az államfőnek új személyeket kell javasolnia a titkosszolgálatok élére, a parlamentnek pedig jóvá kell hagynia az elnöki javaslatot. Csakhogy Traian Bãsescu a nemzetbiztonsági törvénycsomag elfogadásától tette függővé az új vezetők kinevezését. A nemzetbiztonsági törvénycsomag tartalmazza a hírszerző szolgálatok működésére és ellenőrzésére vonatkozó jogszabályt. A jogszabálycsomag már a koalícióban is heves vitákat váltott ki a demokraták és a liberálisok, valamint az RMDSZ között, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig a saját verziójának elkészítésén fáradozik. Várhatóan vitákat szül majd, hogy a kormány módosítaná a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) működését szabályozó törvényt. A liberális kezdeményezés célja, hogy a törvény szövegében egyértelműen rögzítsék a politikai rendőrségi tevékenység, valamint a Szekuritátéval való együttműködés fogalmát. A szenátusnak a Számvevőszék működését szabályozó törvényt is el kell fogadnia. A képviselőháznak pedig szeptemberben 14 olyan jogszabályt kell elfogadnia, amely az integráció szempontjából kulcsfontosságú. Ezek között van a pártfinanszírozási törvény és a pénzmosást megelőző és büntető jogszabály.
Eközben a belpolitikai csatározások miatt egyre nehezebbé válik a kormánykoalíció számára a kormányprogramba foglalt törvények elfogadása. Míg az RMDSZ a kisebbségi törvény elfogadásának akadályozása miatt elégedetlen, a Konzervatív Párt (PC) egyre gyakrabban fenyegetőzik a koalícióból való kilépéssel. Az átvilágítási folyamat egyébként azért is fontos a kormánykoalíció pártjai számára, mert előfordulhat, hogy a szenátusban amúgy is törékeny többség tovább fogy majd, jelentősen nehezítve a jogszabályok elfogadását.