Őszre halasztották a közigazgatási átszervezést

Roberta Anastase képviselőházi elnök, a PDL első alelnöke a koalíciós egyeztetést követően közölte: a kormánypartnerek egy bizottság megalakításáról döntöttek, amely a régiós felosztás újragondolását kapja feladatul, egy olyan megoldás kidolgozását, amely mögé lehetséges a patralemnti többség megszerzése. Ezzel párhuzamosan a kormány folytatja decentralizációs tevékenységét.

Anastase elmondta: utóbbi a helyi decentralizációt jelenti. Közölte, az RMDSZ mind a bizottság, mind a decentralizáció ötletével egyetért. A koalíciós pártok várhatóan ma jelölik ki a bizottságban részt vevő képviselőiket. Közölte: az átszervezés határidejét őszig tolták ki. A koalíciós pártok várhatóan kedden jelölik ki a bizottságban részt vevő képviselőiket. Az átszervezés határidejét Anastase szerint őszig tolták ki, ezzel szemben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta, nem szabtak konkrét határidőt a közigazgatási átszervezés számára, ugyanakkor abban állapodtak meg, hogy „erős” decentralizációt valósítanak meg. Leszögezte, a régióátszervezés ötletét akkor veszik ismét napirendre, ha alapos vizsgálatot és egyeztetést követően sikerül olyan megoldást találni, amellyel mindegyik fél egyetért.

Băsescu: „fojtogató” ügynökségek

Traian Băsescu államfő tegnap parlamenti beszédében kifejtette: nem tekinti lefutott témának a régióátszervezés kérdését, ezért szerinte szeptemberig megoldást kell találni. „Mit tegyek, ha az RMDSZ nem akarja?” – tette fel a költői kérdést. Úgy vélte, a kormányügynökségek és a megyei tanácsok megfojtják a helyi önkormányzatokat. Szerinte az átszervezés nem népszerű téma, hiszen senki sem szeretné, ha felszámolnák a megyéjét – ugyanakkor azt javasolta, hogy ha a megyék meg is maradnak, a megyei tanácsokat „vegyék el tőlük”, ezek ugyanis politikailag megfojtják az önkormányzatokat. Szerinte az állam működésének szempontjából zsákutcás megoldás volt, hogy a húsz évvel ezelőttihez képest kétszer annyi különféle intézmény és kormányügynökség működik a megyékben, ezért ezek hatáskörét a helyi önkormányzatok kapják meg. Traian Igaş belügyminiszter mindezek kapcsán kijelentette: a régióátszervezésről a nyár folyamán is folytatódik majd a koalíciós egyeztetés. Emil Boc kormányfő elmondta, mivel a koalícióban nincs egységes álláspont az átszervezésről, a folyamatot egyes, minisztériumi alárendeltségbe tartozó intézmények hatásköreinek önkormányzatoknak történő átadásával kezdik. Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök, az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) társelnöke a hírre reagálva közölte: ha a kormány valóban beismeri vereségét, és letesz a közigazgatási átszervezés ötletéről, akkor az ellenzék is lemond a megyei népszavazásokról, amelyeken arról kérdezték volna meg a polgárokat, egyetértenek-e az átszervezéssel.

Elégedetlen székelyek

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke tegnap kifejtette: az összes régióátrajzolási tervet rossznak tartja, beleértve az RMDSZ-ét is, amely 16 régióval számol, amelyben Hargita, Kovászna és Maros megye egy közös székelyföldi régiót alkotna. Szerinte ez azért nem jó, mert Maros megyének csupán egy része, Marosszék tartozik a történelmi Székelyföldhöz, azaz a Mezőség, Segesvár és Dicsőszentmárton nem, ha pedig ezen területek is a székely régió részét képeznék, az csökkentené a magyarok arányát. Elena Udrea fejlesztési miniszter közben közölte, mivel nem sikerült az átszervezésről megállapodni, a közintézményeket szervezik át a jelenlegi nyolc fejlesztési régióra leosztva. Az Állami Építészeti Felügyelet 865 alkalmazottjából 125-öt bocsátanak el, ami 18 százalékos leépítést és 15 százalékos megtakarítást jelent.