32 fős frakciója lesz az RMDSZ-nek a parlament alsó- és felsőh ázá ban
Fotó: Presidency.ro
Akárcsak a szenátusban, a képviselőházban is eggyel több mandátumot szerzett a december elsejei parlamenti választáson a 2020-2024-es törvényhozási ciklushoz képest az RMDSZ. A 22. képviselői mandátum Maros megyében „hullott” az RMDSZ ölébe a szavazat-visszaosztás és a mandátumelosztás nyomán.
2024. december 10., 21:152024. december 10., 21:15
Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a parlamenti választás másnapján úgy nyilatkozott, hogy a szövetség várhatóan egy szenátori és egy képviselői mandátummal többet szerzett a törvényhozási megmérettetésen a négy évvel ezelőtti eredményéhez képest. Mindez azt jelenti, hogy 22 képviselője lesz az alsóházban és tíz szenátora a felsőházban. A szavazatok összeszámlálásának folyamata során azonban úgy tűnt, hogy a képviselőházban az eddigi 21 mandátummal marad az alakulat,
Megállapították többek között, hogy az RMDSZ elvitte az összes mandátumot két székelyföldi megyében (Hargitában 5 képviselői és 2 szenátori, míg Háromszéken 2-2 képviselői és szenátori helyet), továbbá Kántor Boglárka révén Vaslui megyében is mandátumot szereztek; egyébként a moldvai megyében a legutóbbi népszámláláson 28-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek.
Időközben napvilágot láttak olyan becslések is, miszerint az RMDSZ-nek mégis 22 képviselője lesz, ráadásul az egyiket a dobrudzsai Ialomița megyében oszthatják ki számára. Mindez nem lett volna véletlen, hiszen a parlamentbe be nem jutott pártokra, jelöltekre leadott szavazatokat bonyolult képlet alapján osztják újra a törvényhozásban képviselethez jutott alakulatoknak, és a mandátumok kiosztása.
Kolcsár Anquetil Károlynak (balról a második) az RMDSZ-es jelöltlista 4- helyéről sikerült újráznia
Fotó: Haáz Vince
ahol – Csép Andrea Éva, Vass Levente, valamint a szórványképviselőnek számító Markó Attila után – bejutott Kolcsár Anquetil Károly is, aki negyedik volt a jelöltlistán. Az 55 éves Kolcsár négy évvel ezelőtt nyert mandátumot először RMDSZ-színekben, a költségvetési, bank és pénzügyi, illetve ifjúsági szakbizottságban tevékenykedett.
Négytagúra bővült az RMDSZ Szatmár megyei honatyáinak száma, miután a december elsejei parlamenti választáson a szövetségnek sikerült kettőre növelnie szenátori mandátumainak számát.
Maros megyében egyébként az RMDSZ szerezte meg a szavazatok legtöbb, 40 százalékát a december elsejei megmérettetésen. A szenátusi és a képviselőházi tulipános jelöltlistára egyaránt 91 ezren ütötték a pecsétet (34 ezerrel többen, mint 2020-ban), ennél többen legutóbb 20 évvel ezelőtt támogatták a megyében az RMDSZ-t parlamenti választáson. Különben a most kezdődő ciklushoz képest legutóbb 2000-2004 között volt népesebb frakciója az RMDSZ-nek a bukaresti parlamentben: 24 évvel ezelőtt 12 magyar szenátor és 27 képviselő tevékenykedett a törvényhozásban.
RMDSZ-es képviselők a 2024-2028-as ciklusban, alsóház:
Szabó Ödön (Bihar)
Biró Rozália (Bihar)
Kelemen Hunor (Hargita)
Hajdu Gábor (Hargita)
Bende Sándor (Hargita)
Ladányi László-Zsolt (Hargita)
Zakariás Zoltán (Hargita)
Csoma Botond (Kolozs)
Miklós Zoltán (Kovászna)
Gál Károly (Kovászna)
Kulcsár-Terza József-György (Kovászna)
Könczei Csaba (Kovászna)
Csép Éva Andrea (Maros)
Vass Levente (Maros)
Markó Attila Gábor (Maros/Szórvány)
Kolcsár Anquetil-Károly (Maros)
Zahoránszki Brigitta-Éva (Máramaros)
Magyar Lóránd Bálint (Szatmár)
Nagy Szabolcs (Szatmár)
Seres Dénes (Szilágy)
Molnár András (Temes)
Kántor Boglárka (Vaslui)
RMDSZ-es szenátorok:
1. Cseke Attila (Bihar)
2. Tánczos Barna (Hargita)
3. Antal Lóránt (Hargita)
4. Tasnádi István Szilárd (Kolozs)
5. Fejér László Ödön (Kovászna)
6. Kondor Ágota (Kovászna)
7. Novák Levente (Maros)
8. Császár Károly Zsolt (Maros)
9. Turos Lóránd (Szatmár)
10. Kovács Máté (Szatmár)
Az új parlamentnek 465 tagja lesz, 364 férfi és 101 nő
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) kedden ismertette az új parlament összetételét; a leendő parlament 465 törvényhozója közül 364 férfi és 101 nő. Huszonkilencen közülük 34 évesnél fiatalabbak, harminchárman pedig 65 évesnél idősebbek. A képviselők és szenátorok zöme tehát a 45 és 64 év közötti korosztályhoz tartozik. A frakciók nemek szerinti összetétele a következő:
A Szociáldemokrata Párt (PSD) 122 mandátumot kapott, 36-ot a szenátusban és 86-ot a képviselőházban; 93 törvényhozója férfi, 29 nő. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 91 helyet foglal el az új parlamentben, ebből 28-at a szenátusban és 63-at a képviselőházban; törvényhozói közül 71-en férfiak, 20-an nők. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) 71 mandátumot kapott, szenátusi frakciója 22, képviselőházi frakciója 49 tagú lesz; 62 törvényhozója férfi, 9 nő. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 59 helyet tudhat magáénak, 19-et a szenátusban, 40-et a képviselőházban; frakcióiban 45 férfi és 14 nő lesz. Az SOS Románia 40 mandátumot szerzett meg, 12 helyet foglal el a szenátusban és 28-at a képviselőházban; törvényhozói közül 27-en férfiak, 13-an nők. Az RMDSZ-frakciók összesen 32 tagot számlálnak, a szövetség szenátusi frakciója 10, a képviselőházi frakciója 22 tagú; nemek szerinti megoszlás: 27 férfi és 5 nő. A Fiatal Emberek Pártja (POT) 31 mandátumot kapott, 7 szenátora és 24 képviselője lesz; törvényhozói közül 21 férfi és 10 nő. A magyartól eltérő nemzeti kisebbségek képviselői 19 helyet foglalnak el az alsóházban. Közöttük egyetlen nő van, 18-an férfiak.
Megerősödött frakciókkal kezdjük a parlamenti mandátumot – szögezi le az RMDSZ keddi közleménye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti időközi főpolgármester-választáson induló jelöltek közül a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjének, Daniel Băluțának a legnagyobb a támogatottsága a CURS legfrissebb közvélemény-kutatásának szombaton ismertetett eredményei szerint.
A klinika elismerte, hogy több újonnan kialakított helyiség engedélyezése még folyamatban van, ugyanakkor azt állítják, hogy a mélyaltatást végző egység rendelkezett a szükséges engedélyekkel.
Ahogy beköszönt a hideg idő, egyre többen próbálnak olcsó és gyors megoldásokat találni otthonuk felfűtésére. Sokan ilyenkor a konyhai gáztűzhelyet vagy sütőt használják hőforrásként – ez azonban súlyos, akár halálos következményekkel is járhat.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter szerint az altatásos fogászati beavatkozásokat az állami kórházak fogászati rendelőiben kellene elvégezni.
Bekérették a bukaresti külügyminisztériumba pénteken a bukaresti orosz nagykövetet, miután az ukrán célpontok ellen november 10-én indított támadás során egy orosz drón behatolt Románia légterébe.
Akciónk nem minősül az igazságszolgáltatási rendszer vagy az összes bíró és ügyész elleni támadásnak – szögezték le a bukaresti legfelsőbb bíróság elnökének lemondását követelő civilek. Számos bíró virulens támadást intézett a bukaresti szervezetek ellen.
Ma már a kiváltságok „szülőatyja”, Valeriu Stoica egykori igazságügyi miniszter is elismeri: hiba volt előjogokat adni bizonyos „szakmai köröknek”. Összeállításunkban a speciális nyugdíjak kronológiáját foglaljuk össze.
Nyomásgyakorlásra készül a Declic civil szervezet annak érdekében, hogy Nicușor Dan román államfő támogassa a különleges nyugdíjak reformjáról szóló népszavazási kezdeményezésüket.
Az ügyészek állítása szerint a boncolás eredményei azt mutatják, hogy a kétéves kislány halála krónikus betegsége miatt következett be a fogászati kezelése során.
A kormány jövő héten közvitára bocsátja a közigazgatási reform tervezetét – jelentette ki csütörtök este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!