Nyilvános az RMDSZ – USL-paktum

Kelemen rövid videóüzenetben közölte: ma is vállalja a megállapodás minden szavát, minden mondatát. „Meggyőződésem, hogy a romániai magyar nemzeti közösség szülőföldön való boldogulásához, közösségi jogainknak a kivívásához, jövőépítéséhez és biztonságához minél több politikai eszközt kell használnunk. Ezt fogjuk tenni 2013-ban is, a párbeszéd, az együttműködés keresésével” – mondta Kelemen Hunor.

Az október elsején aláírt dokumentum többek között rögzíti, hogy „amennyiben az USL megszerzi a mandátumok abszolút többségét, december 9-én este bejelenti az RMDSZ meghívását a parlamenti többség és a kormány megalakításához. Amennyiben az USL nem szerzi meg a mandátumok abszolút többségét, december 9-én este az RMDSZ bejelenti az USL-RMDSZ koalíciós kormány támogatását.”

Az RMDSZ számára parlamenti mandátumai arányában biztosították volna a részvételt a kormányban és a kormányzati struktúrákban. Közösen támogatták volna az alkotmánymódosítást, valamint az ország közigazgatási átszervezését, figyelembe véve a különböző régiók hagyományait, kultúráját és történelmét. Emellett a dokumentum ígéretet tesz a nemzeti kisebbségek kulturális jogainak rendezését szavatoló megfelelő törvénykezésre, a magyar nemzetiségű állampolgárok arányos képviseletének biztosítására a különböző állami intézményekben, megyei és helyi szintű dekoncentrált struktúrákban. Kitér a magyar oktatás kérdésének megoldására, külön karok létrehozásával a MOGYÉ-n. A felek azt is vállalták, hogy egyeztetnek minden olyan kérdésben, amely a magyar közösség kulturális, nyelvi identitására és oktatási kérdéseire vonatkozik.

Az RMDSZ és az USL közötti megállapodás letöltető az RMDSZ honlapjáról, ugyanott egy magyar nyelvű fordítás is elérhető.

Kelemen: nem volt titkos a dokumentum

Kelemen Hunor egyébként egy, a hvg.hu-n megjelent interjúban azt mondta: soha nem beszéltek arról, hogy titkos dokumentumról lenne szó. A megállapodásból két példány készült, egy az kolozsvári irodájába volt bezárva, a másik Victor Ponta szocialista vezér, jelenleg kormányfő tulajdonában van.

„A választásokat követően Bukarestben tartózkodtam, így technikai oka volt annak, hogy nem tettük azonnal közzé. Aztán jöttek az ünnepek, amikor nem lett volna szerencsés közzétenni. Január 3-án, 4-én, amikor beindul a közélet, mindenki számára elérhető lesz” – mondta Kelemen. Elmondta: a dokumentum elvi megállapodás a politikai együttműködésre, amit október elsején írtak alá.

„Nem választási koalícióról szól, hanem az ezt követő együttműködésről. Ebben az RMDSZ egyetlen dolgot vállal, hogy amennyiben ők nem szereznek 50 százalékot – amit aztán megszereztek – akkor koalíciót kötünk és együtt fogunk kormányozni. Ez a lehetőség azért volt valószínűsíthető, mert ha nem velünk, akkor a Diaconescu-féle szélsőségesen populista párttal kellett volna kormányra lépniük, ami nem lett volna vállalható. A megállapodásban az is szerepel, hogy ha 50 százalék feletti eredményt érnek el, akkor is meghívnak bennünket kormányozni. Ezen kívül vannak olyan kitételek, hogy csak közös megállapodással módosítunk alkotmányt, csak közös megállapodással szervezünk át gazdasági régiókat úgy, hogy figyelembe vesszük a gazdasági, történelmi és kulturális hagyományokat. Ugyanez vonatkozik a tanügyi törvényre, de szó van a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Kar magyar oktatási vonalának létrehozásáról is” – ecsetelte Kelemen.

A politikus egyben a román politika rákos daganatának nevezte, a konzervatív párt alapítóját, Dan Voiculescut, aki megakadályozta az RMDSZ kormányra lépését, azáltal, hogy ragaszkodott ahhoz, hogy a szövetség ismerje el az alkotmány első cikkelyét, amely nemzetállamként határozza meg Romániát.

„Találtak egy fogást rajtunk”

Az RMDSZ-elnök szerint amikor politikai egyezségekről, megállapodások esélylatolgatásáról van szó, a romániai magyar társadalom mindig élénken reagál. „Ha azokban, akik az RMDSZ-re szavaztak, a „titokzatos” dokumentum miatt kételyek fogalmazódtak meg, akkor ezeket úgy kell eloszlatni, hogy nyilvánosságra hozzuk ezt a megállapodást. Persze a téma kapóra jött politikai ellenfeleinknek, Tőkés Lászlónak és Toró T. Tibor EMNP-elnöknek. Találtak egy fogást rajtunk, amit egy darabig, gondolom megpróbálnak kiaknázni. Talán cinikusnak tűnik, de attól tartok, hogy, amennyiben az RMDSZ egy különös vírus által testületileg kipusztulna, az sem hozna megnyugvást Tőkés Lászlónak, mert még mindig ott a feltámadás elméleti lehetősége” – vélekedett Kelemen.

Egyszerűbb működés kell

Az RMDSZ elnöke szerint számolni kell azzal, hogy az RMDSZ-nek nagyon hamar meg kell hoznia néhány döntést, hogy fel tudjunk készülni a következő választásokra. Ezt azzal indokolta, hogy megváltozott a politizálás társadalmi kontextusa. „Magyarországi segédlettel, magyarországi támogatásból megjelentek a versenypártok. Ők nem belső választásokkal, nagy vitákat követően, több szintű egyeztetések után hozzák meg a döntéseket, hanem néhány ember dönt, leülnek és néhány óra alatt megvannak a döntések. Mi konzultálunk, összehívunk, körbejárunk ilyen vagy olyan testületeket. Ezért nyitottabbá kell válnunk, mindazok számára, akik a politikában, közéletben szerepet akarnak vállalni, másrészt rugalmasabbá, egyszerűbbé kell tennünk a működésünket, hogy ha valami nem működik, azon gyorsan és érdemben tudjunk változtatni” –mondta.

„Akik pártalapításokat támogatnak, a megosztottságot erősítik, ami kollektív kudarccal végződhet. Ugyanakkor van egy szükségszerűség is abban, hogy a mindenkori magyar kormánnyal legyen párbeszéd és együttműködés. Párbeszédről könnyebb ebben a pillanatban beszélni, mint együttműködésről. A mi esetünkben, ebben a pillanatban az együttműködés lehetőségei nagyon korlátozottak. Pedig lenne rá igény” – fogalmazott Kelemen. Az RMDSZ elnöke nem hiszi, hogy az RMDSZ-nek úgy kellene meghatároznia a politikai stratégiáját, hogy magyarországi politikai pártokra gyűjtsön szavazatokat. Azok az erdélyi emberek, akik kettős állampolgárságot kaptak, elég felnőttek ahhoz, hogy eldöntsék, akarnak-e szavazni, és ha igen, kire – vélekedett Kelemen Hunor.

Kövér Lászlóra, az Országgyűlés elnökére utalva megjegyezte: „folyamatosan el vagyunk számoltatva, ami egy magyarországi politikus részéről meglehetősen lényegvak hozzáállás. Mi sem kérjük számon azt, hogy hova lett Magyarország egykori tekintélye és nem kérünk számon számos olyan dolgot, amit szívünk szerint számon kérnénk. Nem tesszük, mert nem ez kellene, hogy meghatározza a viszonyunkat.”