Optimista. Nicușor Dan a koalíciós pártok közös felelősségéről beszélt a konfliktusok kapcsán
Fotó: Presidency
A nyugatbarát koalíciós pártok felelősséget viselnek a stabilitás megteremtésében, és érezhető a „közös vágy”, hogy együtt folytassák a kormányzást – jelentette ki Nicușor Dan román államfő.
2026. január 23., 08:502026. január 23., 08:50
Nicușor Dan péntek hajnalban, a brüsszeli európai uniós csúcstalálkozó után beszélt a koalíciós konfliktusokról, azon híresztelésekről, amelyek szerint a kormánykoalíció felbomolhat, illetve hogy feladhatják a miniszterelnökök rotációs rendszerét.
„Tekintettel azokra az érzelmekre, amelyeket mindannyian átéltünk 2024 végén, úgy gondolom, hogy a románok által adott megbízatás az volt, hogy Románia továbbra is a nyugat-barát, Európa-barát, transzatlanti irányvonalat kövesse” – mondta Nicușor Dan.
Az elnök rámutatott, hogy minden párt, amely ezt az irányt választotta, egyértelmű felelősséggel tartozik a kapott szavazatokért, és hogy jelenleg közös vágyat lát a kormányzás folytatására.
– mondta.
Nicușor Dan összehasonlította a helyzetet a néhány hónappal ezelőtti állapotokkal, amikor a pénzügyi és fiskális helyzet miatti aggodalom volt a meghatározó Románia kapcsán.
„Hét-nyolc hónappal ezelőtt, amikor a pénzügyi szektor képviselőivel, Romániának hitelt nyújtó cégekkel és befektetési alapokkal beszéltem, aggodalmuk a fiskális oldalhoz, ahhoz a kockázathoz kapcsolódott, hogy Románia olyan kamatlábspirálba kerül, amelyből nem tud majd kilábalni. Jelenleg már nem élnek ebben a félelemben. Románia fiskális szempontból bizonyos mértékig stabilizálódott” – magyarázta az államfő.
Ugyanakkor
„Aggódnak a stabilitás miatt. Ebből a szempontból a koalíció kissé rosszabb helyzetben van, mint 6-7 hónappal ezelőtt” – mondta Nicușor Dan.
A román elnök azonban optimista volt a jelenlegi koalíció fennmaradását illetően, mivel számol a kormánypártok politikai felelősségérzettel.
„Optimista vagyok, hogy felelősségteljesen folytatni fogják” – zárta szavait.
Mint arról beszámoltunk, a legnagyobb frakcióval rendelkező, de a miniszterelnöki tisztséget a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) átadó Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormány megalakulása óta egyfajta belső ellenzékként viselkedik, és folyamatosan bírálja azon kormány intézkedéseit, amelynek maga is tagja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormánykoalíció tagja akar maradni, de nem bólogató Jánosként – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Egyes értesülések szerint a PNL-en belül is vannak olyan politikusok, akik a PSD-hez hasonlóan szívesen látnák Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását.
A PSD-nek nem csupán Ilie Bolojannal van konfliktusa, hanem a szintén koalíciós partner Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) is, amelyet szeretne kiszorítani a koalícióból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elektromos kerítéseket telepítenek azokon a településeken, amelyek a leginkább szenvednek a medvék jelentette problémától – jelentette be Fiana Buzoianu.
Románia ma politikailag súlytalan, csak sodródik az áralakuló világrend történései közepette – állapította meg Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Közvitára bocsátja a szaktárca az egészségügyi rendszer digitalizációs stratégiáját – jelentette be csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Hevesen bírálta Marcel Ciolacu volt miniszterelnök Ilie Bolojan jelenlegi kormányfőt, mondván, hogy az „csak a megszorítások híve, aki kétségbeesetten próbálja leplezni saját kudarcát”.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) prioritása a minőségi munkavégzés, nem pedig imázskampány folytatása – jelentette ki Marius Voineag, a DNA főügyésze.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormánykoalíció tagja akar maradni, de nem bólogató Jánosként – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!