Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Szigorított a kormány a hivatásos nevelőszülővé válás feltételein – jelentette be a kabinet csütörtöki ülését követően Natalia Intotero családügyi miniszter.
2024. augusztus 01., 15:582024. augusztus 01., 15:58
Sajtótájékoztatóján a tárcavezető ismertette a hivatásos nevelőszülővé válás feltételeit és új szabályait rögzítő sürgősségi kormányrendeletet. Mint elmondta,
A kormányrendelet a jelenlegi 18 évről 21 évre emeli a korhatárt azok számára, akik hivatásos nevelőszülői feladatra jelentkeznek. Megszabja továbbá, hogy legtöbb 47 év lehet a különbség a gondozásba vett gyermek és a nevelőszülő között, és azt is rögzíti, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után a nevelőszülő nem vehet gondozásba gyermeket.
Az Agerpres által ismertetett sürgősségi rendelet megszabja azt is, hogy a hivatásos nevelőszülő lakásának olyan településen kell lennie, ahol biztosítottak a megfelelő oktatási és egészségügyi szolgáltatások.
A hivatásos nevelőszülői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges felmérést kizárólag a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok szakemberei (pszichológusok és szociális munkások) végezhetik ezután. Ahhoz, hogy megszerezzék a tanúsítványt, a jelentkezőknek részt kell venniük egy összesen 80 órás képzésen, amelyből 50 órát az elméleti, 30 órát pedig a gyakorlati képzés tesz ki. A tanúsítvány megszerzését követően a hivatásos nevelőszülőknek legalább évente részt kell venniük egy 32 órás képzésen – részletezte az új előírásokat a minisztérium közleménye.
Szigorítják a hivatásos nevelőszülővé válás feltételeit, az alsó korhatárt 18-ról 21 évre emelik – jelentette be kedden Natalia Intotero család- és ifjúságügyi, esélyegyenlőségi miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás