Módosítanák a nemzetbiztonsági törvénycsomagot

A kormány várhatóan mai ülésén fogadja el a jogszabálycsomagot, miután a titkosszolgálatok vezetőinek lemondása után Traian Bãsescu államfő ennek elfogadásától tette függővé az új hírszerző parancsnokok kinevezését. A liberálisok mindenekelőtt azt szeretnék, hogy töröljék a törvényből azokat az előírásokat, amelyek értelmében a titkosszolgálatok sajtóorgánumokba építhetnek be titkosügynököket nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Jelenlegi formájában ugyanis a jogszabály nem tiltja, hogy a sajtóban beépített ügynökök segítségével szerezzenek információkat a hírszerző szolgálatok. A liberálisok szerint azonban ez az előírás elfogadhatatlan, mivel akadályozza a szabad véleménynyilvánítást. A jogszabály egyébként tiltja a beépített ügynökök segítségével történő hírszerzést az egyházak, a pártok és a szakszervezetek berkeiből.
Ugyancsak módosítana a jogszabályokon az Igazságügyi Minisztérium. A szaktárca egyébként nemrég végezte el az Európa más országaiban érvényben lévő nemzetbiztonsági törvények összehasonlító vizsgálatát, amelynek eredményeit a romániai jogszabályban is hasznosítanák. A minisztérium javasolja többek között, hogy a nemzetbiztonsági törvény az Európában létező három modell egyikét kövesse. Az egyik a brit modell, amelyben a titkosszolgálatok hírszerzéssel foglalkoznak, ám nemzetbiztonsági ügyekben végrehajtó hatalommal is rendelkeznek. A spanyol modell szerint a titkosszolgálatok kizárólagos feladata a hírszerzés, míg a dán titkosszolgálatok elsődleges feladatköre a kémelhárítás és a terrorizmus megelőzése, ám ugyanakkor a közösségi rendőrségéhez hasonló feladatokat is ellátnak. Az igazságügyi miniszter szerint jelenlegi formájában a nemzetbiztonsági törvénycsomag egymásnak ellentmondó cikkelyeket tartalmaz. Az információszerzésre vonatkozó törvényben például az áll, hogy a titkosszolgálatok ügynökei nem végezhetnek bűnügyi vizsgálatot, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) működését szabályozó jogszabály azonban megengedi, hogy az ügynökök kihallgassák a gyanúsítottakat, elkobozzanak dokumentumokat, holott mindez kizárólag az ügyészek hatáskörébe tartozna. A szaktárca szeretné, hogy a törvény egyértelműen rögzítse: amennyiben a hírszerző szolgálatok által szerzett információk azt bizonyítják, hogy bűntényről van szó, a vizsgálatot az ügyészség folytassa. Másik javaslata a minisztériumnak, hogy a hírszerző szolgálatok ügynökeit ki lehessen hallgatni parlamenti bizottságokban, sőt tanúként idézhessék be tárgyalásokra, jelenlegi formájában ugyanis a jogszabály tiltja az ügynököknek, hogy kiszolgáltassák a nemzetbiztonságot érintő információkat.
A sokat vitatott telefonlehallgatások ügyében a minisztérium azt szeretné, ha a jelenleg érvényben lévő perrendtartási törvénykönyv előírásait alkalmaznák, amelynek értelmében csak a bíró adhat ki erre vonatkozó engedélyt. A hírszerző szolgálatok fölötti kontroll kérdésében az igazságügyi tárca szorgalmazza, hogy a titkosszolgálatok finanszírozása és költségvetése nyilvános legyen.


Markó Béla helyet kér
a kisebbségeknek a CSAT-ben
Markó Béla RMDSZ-elnök tegnapi sajtótájékoztatóján azt szorgalmazta, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői is helyet kapjanak a hírszerző szolgálatokban és a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT). Markó ellenezte a titkosszolgálatok vezetőinek politikai alapon történő kinevezését.