Megoszlanak a vélemények a rendőrőrsök átszervezéséről

A tanulmány szerint a vidéki rendőrségek jelenlegi formájukban képtelenek ellátni megfelelőképpen a bűnmegelőző szerepüket, hiszen a 2005–2010 közötti időszakban a munkavolumenük 50 százalékkal, a bűnözés mértéke 30 százalékkal növekedett. Buzsi Andrea, a Kovászna megyei rendőrség sajtószóvivője által bemutatott tanulmány szerint a községekben dolgozó rendőrök ugyanazt a papírmunkát kell hogy elvégezzék, mint a városiak, ezért kevés idejük marad a terepezésre. Növekedett ugyanakkor a rendőrök ellen elkövetett agresszió is, a felmérések szerint az esetek 38 százaléka falun történik. Az említett tanulmány arra is rámutat: az átszervezés során jelentősen növekedhetne vidéken a terepmunka hatékonysága. Az összevont központokban úgy osztják be a rendőrök munkaidejét, hogy állandó szolgálatot tudjanak biztosítani az irodákban és terepen. 

„Se veled, se nélküled” állapot

A Kovászna megyei vidéki rendőrség átszervezése révén a jelenleg működő negyven falusi rendőrőrs közül harmincnyolcat számolnak fel. Két községben tartják fenn továbbra is a jelenlegi állományt – Előpatakon a magas bűnözési arány miatt és Kommandón, a megye legmagasabban fekvő településén, mert nehezen megközelíthető. Az elképzelés szerint a jelenleg falvakon dolgozó 136 rendőrt áthelyezik a megye öt városába, ahol a vidéki közbiztonsággal megbízott központokat hoznak létre, és onnan éjjel-nappal járőröznének a megye 122 falujában. A vidéki rendőrségre vonatkozó tanulmány szerint Kovászna megye lakosságának 49,5 százaléka él falun, biztonságukra 163 rendőr vigyáz, tehát 684 vidéki lakosra jut egy rendőr. A negyven, vidéki székház közül 33 a belügyminisztérium tulajdonában van, hét ingatlanért bért fizetnek. Ezeket továbbra is fenntartják, mindegyikben egy alkalmazott teljesít majd szolgálatot. György Ervin Kovászna megyei prefektus arra hívta fel a figyelmet, hogy minden faluban marad egy rendőr, az őrsvezetői állást szüntetik meg. A háromszéki polgármesterek találkozóján, ahol az átszervezést ismertették, az elöljárók azt javasolták, kérjék ki a véleményüket, amikor az adott településen szolgálatot teljesítő rendőr személyét kiválasztják, és hogy a rendőrség segítsen a helyi rendőrség kiképzésében.

Nem különbözik az átszervezési projekt Hargita megyében sem, ahol az elképzelés szerint ötvennyolcról tizenkettőre csökken a rendőrőrsök száma – tájékoztatta a Krónikát tegnap Ladányi László Zsolt prefektus, kifejtve, hogy a tervnek nincs köze a rendőrállomány csökkentéséhez. Mint mondta, tegnap délelőtt a megyei rendőr-felügyelőségen vitatták meg a megye polgármestereivel az átszervezést, amellyel az elöljárók többsége egyetértett, csupán Gyergyóremete polgármestere kérte, hogy a település ne maradjon önálló őrs nélkül. „Félreeső település vagyunk, úgynevezett zsákfalu, amelyik megyehatáron is fekszik” – indokolta kérését Laczkó Albert Elemér remetei polgármester, aki szerint nemcsak a bűnmegelőzés szempontjából fontos a közösségnek az állandó rendőrségi jelenlét, hanem egyébként is, hiszen a belügyi alkalmazottak az élet számos területén segíthetnek. Mint mondta, sokakban ellenérzést vált ki a rendőrség emlegetése, és sokan örülnek az őrsök felszámolásának, de ez amolyan „se veled, se nélküled” állapot.
Hargita megyében hat központi egység maradna: kettő Csíkszeredában, kettő Székelyudvarhelyen, egy Gyergyószentmiklóson és egy Maroshévízen fog működni. A falvak rendőrőrseit azonban átszervezik, csupán azokban a községekben hagyják meg, amelyek távol eső helyeken fekszenek, illetve nagy kiterjedésűek, így Bélborban, Varságon, Etéden, Kászonaltízen és Gyimesközéplokon, illetve Parajdon, ahol a turizmus indokolja az állandó rendőri jelenlétet. „A többi községben megmaradnak a rendőrségi épületek, ahol egy rendőr napi nyolc órában teljesít szolgálatot” – magyarázta a prefektus, kifejtve, hogy a többi rendőrt átirányítják járőrözni, így növelve a közbiztonságot.

Éjjel gyorsabb a mozgó járőr

A belügyminisztérium vidéki rendőrszolgálatok átszervezésére vonatkozó kezdeményezését vegyes érzelmekkel fogadják a Szatmár megyei polgármesterek is. Ezzel kapcsolatban tájékoztatót tartott számukra Radu Giurcă prefektus, valamint Constantin Taloş, a megyei rendőrség felügyelője. Utóbbi elmondta: azt tervezik, hogy kilenc körzeti központot alakítanak ki, melyek egyenként legalább öt jelenlegi községi őrsöt magukba olvasztanának. Ezeknek a központoknak legalább 18 munkatársuk lenne. Emellett három községben megmaradnának az őrsök, a megyehatáron fekvő Bogdándon, Hadadon, valamint Csaholyban, ezek a települések ugyanis túlságosan messze lennének a központi egységektől. Azt tervezik továbbá, hogy mindegyik körzetben két-két rendőr egy autóval 24 órából 24-et járőrözne. A felügyelő szerint ily módon az esetek 70 százalékában 15 percen belül tudnának a helyszínre érni, ha a 112-es sürgősségi hívószámon riasztják őket. Elmondta továbbá: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, amennyiben a riasztás éjszaka történik, hamarabb ér a helyszínre egy mozgó járőr, mint amennyi idő alatt a helyi rendőr felöltözik, és begyújtja az autóját. Taloş szerint az új rendszer megoldást jelentene a szabadságolások alkalmával is, mivel jobban be tudnák osztani az alkalmazottak szolgálati idejét. „Nekünk elsősorban a roma lakossággal vannak gondjaink, akiknek viselkedésére jó hatással van az, hogy helyben lakik a rendőr – mondta a Krónika érdeklődésére Gyákon Viktor túrterebesi alpolgármester. – Ha viszont jól szervezik a munkát, szerintem eredményesek lesznek. Magyarországon is hasonló rendszert alkalmaznak, és ott elég jól működik a szolgálat.” Fézer Gábor mezőteremi polgármester viszont úgy véli: bármilyen változtatást léptetnek életbe a járőrözéssel kapcsolatban, nem oldódnak meg a problémák, ugyanis a rendőröknek túlságosan szűk a hatáskörük. Szatmár megyében jelenleg 59 vidéki őrs működik, ahol 173 rendőrt foglalkoztatnak.

Elavult a rendszer

A vidéki rendőrségek több mint negyven évvel ezelőtt, még az akkori milícia megalakulását követően elfogadott organigramma szerint dolgoznak, ezért Arad megyében is rendkívül sürgőssé vált az átszervezés – nyilatkozta Laurenţiu Călin Bibarţ prefektus. A készülő terv szerint itt is regionális központokat hoznának létre a települések adminisztratív területének, a lakosok számának, a földrajzi adottságoknak a figyelembevételével úgy, hogy 5–10 község tartozna egy központhoz. 

A Maros megyei rendőrség tervei szerint az átszervezés következtében 77 községi rendőrőrs helyett 14 úgynevezett központot hoznának létre. Valentin Pescari, a megyei rendőrség főfelügyelője tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a vidéki rendőrség hatékonyságának növelése érdekében az újonnan létrehozandó úgynevezett regionális rendőrőrsök közül öt a marosvásárhelyi, négy a segesvári, kettő a marosludasi és egy a szovátai rendőrséghez fog tartozni. A megyei rendőrség ugyanakkor úgy döntött, a bátosi és csatófalvi őrsök továbbra is megmaradnak, mert egyrészt a két település nehezen megközelíthető, másrészt távol esnének a létrehozandó központoktól. Valentin Pescari elmondta továbbá, a vidéki rendőrség eddig is nehezen tudott működni, mivel 91 községi rendőrőrsöt kellett működtessen úgy, hogy azok alkalmazottai összesen 486 faluban is járőröztek. A vidéki rendőrőrsök egyébként Maros megyében eddig összesen 275 alkalmazottal működtek – az intézmény felmérései szerint 1013 lakosra jut egy rendőr, míg az országos átlag 970 körül mozog –, az új átszervezéssel pedig azt remélik, hogy a vidéki rendőrök munkája szervezettebbé, és ezáltal hatékonyabbá válik. A főfelügyelő ugyanakkor megjegyezte: szó sincs létszámcsökkentésről, az átszervezés célja a hatékony bűnmegelőzés, a kornak megfelelő rendőrség kialakítása, a közbiztonság javítása mellett a kiadások 30–40 százalékos csökkentése. Az átszervezésről egyébként a napokban széleskörű konzultációt szervez a prefektúra a vidéki önkormányzatokkal.
A Szilágy megyében a jelenleg működő 57 községi rendőrőrs az átszervezés révén nyolc központhoz fog tartozni, ahonnan a rendőrök éjjel-nappal járőröznek majd a megye vidéki településein.

Állománycsökkentésről a prefektúra sajtóközleménye szerint egyelőre Szilágy megyében sincs szó. Hasonló terv szerint javítanák a vidéki közbiztonságot Beszterce-Naszód megyében is. Ioan Ovidiu Mureşan, a megyei rendőrség főfelügyelője szerint itt hét regionális egység alakul, az említett 57 községi rendőrőrsön pedig a lakosság létszámától és az adott településen megállapított bűnözési aránytól függően 1-2 alkalmazott fog nyolc órás szolgálatot biztosítani. A Kolozs megyei rendőr-főkapitányság írásban kérte a Krónika kérdéseit, lapzártánkig azonban nem kaptunk rá válaszokat. 

Bihar megye: marad a régi rend

Bihar megyében szó sincs arról, hogy vidéki rendőrőrsöket zárnának be – jelentette ki lapunk megkeresésére Florin Băran, a prefektúra munkatársa. Elmagyarázta, a tervek szerint az őrsökön az eddigi 2-3 rendőr helyett az átszervezés után valószínűleg csak egy-egy teljesít majd szolgálatot, de a többiek sem kerülnek utcára, hanem a környéken járőrözhetnek majd, az eddiginél nagyobb területet ellenőrizve. Florin Băran szerint nem a falvakban szolgáló rendfenntartók száma lényeges, hanem az, hogy a helyiek jól ismerjék az ott dolgozó rendőrt, és bizalommal forduljanak hozzá. Ha konkréttá válik az átszervezés, a településenként egyetlen helyben maradó rendőr reggel nyolctól délután négyig lesz majd jelen az őrsön, de egész nap szolgálatra készen kell lennie, így ha baj van, a helyiek akár otthonában is felkereshetik. A vidéki őrsöktől senkit nem bocsátanak el. Alina Dinu, a Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője is úgy tudja, csak kacsa a vidéki őrsök bezárása, de azt mondja, lehetséges, hogy a megyei rendőrség kötelékéből mintegy negyven személyt valóban elbocsátanak. Azt azonban még nem tudta megmondani, melyek azok a települések, amelyek hamarosan egyetlen rendőrrel maradhatnak.

Átszervezések az ANAF-nál is

Az Országos Adó- és Pénzügyi Hivatalnál (ANAF) tervezett nagyszabású átszervezések miatt az adóhivatalokban szombaton és vasárnap (július 2-án és 3-án) sem szünetel az ügyfélfogadás – jelentette be tegnap közleményében az intézmény. Az átszervezés révén a hivatal 2000 alkalmazottat bocsát el, ebből 1200-an 60 napon belül távoznak – jelentette be Sorin Blejnar intézményvezető. Az Országos Vámhatóságtól az átszervezés révén 600, a pénzügyőrségtől pedig 200 személy távozik. Az elbocsátásokkal párhuzamosan a hivatal több mint 550 vezetői tisztséget is megszüntet azzal a céllal, hogy legtöbb 12 főnök jusson 100 alkalmazottra. Az ANAF átszervezése egyike a feltételeknek, amelyeket a román hatóságoknak teljesíteniük kellett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás szerint.