Marad a bizonytalanság

A szenátor az RMDSZ jelöltlistája élén húzónévként szerepelt a november végi európai parlamenti választásokon, a sikeres megmérettetés után azonban visszalépett, és Winkler Gyula számára adta át mandátumát az EP-ben.

A szövetség állandó tanácsa (SZÁT) egy héttel ezelõtt azzal magyarázta a változást, hogy a szenátort „felkérték, vállalja el az Európa Tanács jogi bizottságának elnöki tisztét\". Kelemen Hunor ügyvezetõ elnök az ülés után azt ecsetelte, a Frundának felkínált strasbourgi tisztséggel az RMDSZ-nek „nem két, hanem három politikusa tölthet be tisztséget nemzetközi téren.\" Kelemen azt is elmondta, várhatóan már e hét keddjén megtörténik Frunda kinevezése.

A kijelentések pontatlanságára a Krónika figyelt fel, mely keddi lapszámában tisztázta, Frunda strasbourgi kinevezése teljesen bizonytalan. Kedden voltaképpen a néppárti frakcióelnökségnek kellett volna döntenie arról, hogy a frakció mely bizottságok elnöki tisztségéért száll versenybe. Frunda pedig akkor válhat bizottsági elnökké, ha ezek között a jogi bizottság elnöki tisztsége is szerepel. A jogi bizottság titkára és a néppárti frakció több tagja is azt nyilatkozta lapunknak, nem tudnak Frunda jelöltségérõl. Cezar Preda, a Demokrata Párt alelnöke egyenesen kitalációnak és átverésnek titulálta a szenátor magyarázatát.

„Cezar Predának nem volt honnan tudnia ezekrõl az egyeztetésekrõl – jelentette ki csütörtökön a Krónikának Frunda, aki torznak vélte a keddi lapszámunkban közölteket. – Ha ott lett volna az állandó bizottság november 23-i pozsonyi ülésén, akkor értesülhetett volna róla. De nem ment el.\" Frunda hangsúlyozta, nincs miért magyarázkodnia, mert valamennyi ezzel kapcsolatos kijelentése megfelelt a valóságnak.

A szenátor a keddi párizsi ülés történéseit összegezve elmondta, bizottsági elnöki esélyei attól függnek, hogy kit választ elnökévé januárban az ET parlamenti közgyûlése. Ha az algoritmus szerint történik a tisztségek elosztása, a konzervatív (Európai Demokrata) csoport állít házelnököt, a szocialistáké lenne a politikai bizottság, a néppárté pedig a jogi bizottság. Ez a változat lenne Frunda számára kedvezõ. A konzervatívok elsõ számú jelöltje, Mihail Margyelov azonban az orosz parlament képviselõje, Oroszország pedig nem túlságosan népszerû az ET-ben, mert nem ratifikált egy sor alapdokumentumot. Így megtörténhet, hogy borul az algoritmus, és a szocialisták vagy a liberálisok viszik el a házelnöki széket. Ez esetben a néppártiak a politikai bizottságot próbálnák megszerezni, a jogi bizottság pedig más frakciónak jutna. Megjegyezte, ha a néppártnak jut a jogi bizottság, akkor is elõfordulhat, hogy lesznek kihívói, általában azonban az nyeri a tisztséget, akit a frakcióvezetés jelöl. Õ pedig maga mellett tudja a frakció elnökségének a támogatását.

G. A.

Csetepaté a visszalépés körül

Frunda visszalépését magas labdaként csapta le az RMDSZ ellenzéke. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke sajtótájékoztatón jelentette ki, „világos, hogy az RMDSZ csaliként használta Frundát, hogy begyûjtse a szavazatokat\". Szilágyi úgy vélte, a szövetség becsapta a választóit. Állítását határozottan elutasította a szenátor. Kijelentette, szándékában állt elmenni a brüsszeli Európai Parlamentbe, de úgy ítélte meg, fontosabb a közösségnek egy bizottsági elnöki tisztség az ET-ben, mint egy sima mandátum az EP-ben.