Lényegétõl fosztották meg az ANI-törvényt

Miközben a képviselõház jogi bizottsága megszavazta az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) mûködését szabályozó törvénytervezetet, a Demokrata Párt (PD) honatyái szerint a jogszabályt gyakorlatilag megfosztották leglényegesebb elemeitõl. A PD azzal érvel, hogy a feddhetetlenségi ügynökség szerepkörét beszûkítették a képviselõk, így az ANI mûködése nemcsak fölöslegessé, hanem egyenesen költségessé válhat. Ezáltal létre kell majd hozni egy intézményt, amelynél 200 alkalmazott dolgozik, és amelynek egyedüli feladata, hogy jelezze az illetékes szerveknek a hivatali visszaéléseket és az érdekkonfliktusokat. A jogszabály jelenleg elfogadott verzióját a jogi bizottságban a PD-t leszámítva valamennyi párt támogatta, a legtöbb módosító javaslatot az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt képviselõi indítványozták.

2006. október 13., 00:002006. október 13., 00:00

A legfontosabb változás, hogy az ANI nem végezhet vagyonellenõrzést, csupán a vagyonnyilatkozatokat vizsgálhatja. A jogi bizottságban elfogadott módosítások értelmében az ANI hivatalból indíthat elõzetes vizsgálatot, késõbb azonban ezeket az ügyészség, illetve a rendõrség folytatja. Az ANI 200 fõs személyzetének tehát a mintegy 46 ezer választott tisztségviselõ, valamint a közhivatalnokok vagyon- és érdeknyilatkozatát kell ellenõriznie. A jogszabály értelmében létrehozzák az Országos Feddhetetlenségi Tanácsot (CNI), amely az ANI mûködésérõl dönt, és éves jelentéseket nyújt be a parlamentnek a feddhetetlenségi ügynökség tevékenységérõl. Jóllehet az eredeti tervezet szerint a CNI önálló intézmény lett volna, a jogi bizottságban hozott módosítás értelmében ezt alárendelik a parlamentnek. Törölték ugyanakkor azt a cikkelyt, amely szerint a CNI-ben a különbözõ minisztériumok szakemberein kívül helyet kaptak volna a civil szervezetek képviselõi. Az ANI elnökének és alelnökének személyét a CNI javaslatára a parlament fogadja el, holott az eredeti tervezet értelmében ez az államfõre vagy az igazságügyi miniszterre hárult volna.
A Monica Macovei igazságügyi miniszter által kezdeményezett jogszabály célja az lett volna, hogy a köztisztségviselõk vagyonát és vagyonnyilatkozatait ellenõrizze. A tervezet már korábban is rendkívül heves vitákat váltott ki: az RMDSZ és az ellenzéki pártok szerint ugyanis a jogszabály olyan cikkelyeket tartalmazott, amelyek túlzott hatáskörrel ruházták fel az ügynökséget, így pedig alapvetõ emberi jogokat sértett volna. Macovei számtalanszor vádolta az RMDSZ-t , hogy a törvénytervezet kapcsán tanúsított ellenállása révén szembemegy az európai uniós irányelvekkel. Az igazságügyi miniszter azzal is érvelt, hogy Franco Frattini, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa levelet küldött Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek, amelyben arra kérte, hogy támogassa a tervezetet annak eredeti formájában. Érvénybelépéséig a jogszabályt elõbb a képviselõház plénumának, majd a szenátusnak is el kell fogadnia.

-------