Lemondott Ioan Rus és Victor Paul Dobre

„Számtalan irányból gyakoroltak nyomást rám és a tárcára, számtalan minősítés hangzott el több politikus részéről is, Traian Băsescutól Crin Antonescu ügyvivő államfőig. Álláspontunk szerint ez elfogadhatatlan, ezérz ma benyújtottam a lemondásomat” – közölte hétfőn Rus. Azt is elmondta, hogy Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter is visszadta mandátumát. Dobre később személyesen is megerősítette, hogy ő is benyújtotta lemondását, indokként pedig személyes okokra hivatkozott.

Ioan Rus úgy vélte, a népszavazást elég jól, sőt jól sikerült megszervezni, magát pedig becsületes, korrekt politikusként határozta meg. Rámutatott: a referendum előtt a választói névjegyzékben 18315000 személy szerepelt, ezt még a népszavazás előtt átvizsgálták, és mintegy 21 ezer, választói joggal nem rendelkező személy nevét húzták ki róla. Hozzátette: az alkotmánybíróságnak küldött utólagos értesítést, miszerint a választói névjegyzék pontosságáért a belügyi tárca nem tud teljes mértékben felelősséget vállalni, nem a döntés lassítása vagy akadályozása céljával fogalmazták meg, csupán jelezni akarták, hogy vannak bizonyos nehézségek a pontos lista kidolgozásában.

Crin Antonescu ideiglenes államfő hétfőn cáfolta, hogy nyomást gyakorolt volna a belügyminiszterre. Mint mondta: sem hivatalosan, sem orivát keretek között nem beszélt Ioan Russal a népszavazás ügyében. Azt viszont elismerte, hogy Rusnak elegendő oka volt a lemondásra, ezek az okok pedig azzal kapcsolatosak, ahogy a minisztérium szerepet vállalt a referendum lebonyolításában.

Az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) elnöke, Vasile Blaga korábbi belügyminiszter szerint Rus és Dobre jól döntött, mivel nem akarták, hogy a belügyminisztérium továbbra is részese legyen a politikai botránynak. A PDL egyébként a referendum érvényessége és a választói névjegyzők körüli hercehurca miatt az elmúlt napokban valóságos össztüzet zúdított Rusra. Legutóbb, vasárnap Cezar Preda, a PDL első alelnöke követelte a belügyminiszter távozását a káosz és a mininépszavazás megszervezése körüli bizonytalanság és nem megfelelő kommunikáció miatt.

Az alkotmánybíróság eközben hétfőn újabb átiratot küldött a kormánynak, amelyben pontosítja, mit is kér. Az Augustin Zegrean, a taláros testület elnöke által aláírt dokumentum leszögezi: az alkotmánybírák azon, aktualizált választói névjegyzéket kérik, amely alapján a július 29-i népszavazást megszervezték, nem egy újonnan naprakésszé tett listát.

Az állandó választási névjegyzékek körüli botránynak nagy a tétje, mivel a listákon szereplő választópolgárok számától függhet, hogy az alkotmánybíróság érvényessé, vagy érvénytelenné nyilvánítja a Traian Băsescu államfő leváltásáról július 29-én tartott népszavazást.

Mint ismeretes, az alkotmánybíróság a belügyminisztériumtól kérte a választási névjegyzékeket, a szaktárca pedig néhány óra múlva közölte a szavazópolgárok pontos számát. Másnap a belügy újabb jegyzékben jelezte: nem tudja garantálni, hogy az általa közölt adatok megfelelnek-e a valóságnak.

Az alkotmánybíróság ezt követően szeptember 12-re halasztotta a döntését, majd augusztus 31-re módosította az időpontot. A testület azt reméli, hogy addig a kormány szállítani tudja a választói névjegyzékekkel kapcsoltos pontos adatokat.

A kormány egyébként pénteken elhatározta, mininépszámlálás keretében veszik számba az országban élő választópolgárokat, hogy kiderüljön, összesen hány, szavazójoggal rendelkező személy van.