Korrupció a siker kulcsa?

A vélemények az illetõk társadalmi hovatartozásától, életkorától és nemétõl függetlenül megegyeznek. Az érdem szerinti elõmenetelben legnagyobb számban a bukarestiek és a felsõoktatási képesítéssel rendelkezõk bíznak. Emellett a megkérdezettek mintegy 41 százaléka kijelentette, hogy már felajánlott „kisebb figyelmességeket” állami intézményekben. A „figyelmességek” gyakorisága nemtõl, lakhelytõl függetlenül megközelítõleg azonos mindenhol. A leggyakrabban viszont a középfokú végzettséggel rendelkezõk és 35–49 év közöttiek folyamodnak a „figyelmességek” felajánlásához. A felmérés adatai szerint az érvényesülés klasszikus, értékeken és a személyes képességeken alapuló formája már egyre kevésbé örvend sikernek Romániában.

Ugyanazon közvélemény-kutatás szerint a lakosság 80 százaléka úgy látja, hogy a korrupció szintje nõtt vagy nem változott Románia európai uniós csatlakozását követõen. A megkérdezettek 53 százaléka úgy véli, hogy a megvesztegethetõség ugyanazon a szinten maradt, 30 százalékuk szerint pedig nõtt. Az optimista vélekedõk, azaz a csökkenésében bízók nem érik el a 20 százalékos arányt. A korrupcióellenes harcért felelõs intézmények közül a legtöbben a Korrupcióellenes Ügyosztályt látják a leghatékonyabbnak, utána az igazságügyi tárca következik és az ítélõszékek. A korrupcióellenes harcban legkevésbé motivált intézmények a megkérdezettek szerint a helyi közigazgatási egységek és a Nép Ügyvédje.

Végül a felmérésbõl még kiderül, hogy a megkérdezettek jelentõs hányada úgy gondolja, az Államfõi Hivatal képviseli a leghatékonyabban a lakosság érdekeit, míg a másik véglet a parlament. Az államelnöki intézmény egyébként a második legismertebb a helyi közigazgatási hatóságok után. A jelentõs állami intézmények ismertsége megközelíti a 70 százalékot. A közvélemény-kutatást, amelyet 1226 alanyból álló mintán 40 megye 53 városában és 50 községében végeztek október 10–17 között a megkérdezettek lakhelyén, a Demokrácia Alkalmazásáért Egyesület rendelte meg.