Kormánycsapda?

Az elnök temesvári látogatásán számolt be a döntésrõl, rámutatva: a kihirdetésre váró törvénytervezet 29. paragrafusa kapcsán kért alkotmányossági normakontrollt, mivel az szerinte az alaptörvény két cikkelyének is ellentmond. A 29-es cikkely írja elõ a mandátumok leosztásának második fázisát, amely szerint a megszerzett szavazatok számával arányosan elõbb megállapítást nyer, hogy hány mandátum jár a pártoknak, majd az eredménybõl levonják a már elnyert szavazatok számát, a maradékot pedig azon pártok jelöltjei kapják, amelyek a legtöbb szavazatot szerezték, de nem az elsõ helyen végeztek. Ez azt jelenti, hogy a maradék mandátumok leosztása olyan listák alapján történik, amelyre a választók nem szavaztak.

Az államfõ szerint „a demokrácia hiányosságának\" minõsül az, hogy a mandátumok felének elosztása nem egyéni választókerületes rendszer alapján történik. „A kormány törvénytervezete szerint a pártok olyan jelöltjei kerülnek majd be a törvényhozásba, akik legtöbb 16 százalékot érnek el a választásokon\" – vélte az államfõ. Bãsescu vitatta az ilyen honatyák mandátumának létjogosultságát, mivel távol állnak az ötvenszázalékos támogatottságtól. Emellett ezeket a képviselõket és szenátorokat senki nem választotta meg, ez pedig szöges ellentétben van az alkotmányos elõírásokkal, amelyek szerint a parlament tagjait általános, szabad, közvetlen és titkos szavazás útján kell kijelölni. A lista léte ellentmond annak az alkotmányos elõírásnak is, amely kimondja, hogy a szuverenitás elvét egyedül a román nép gyakorolhatja idõszakos szabad választások révén kijelölt képviseleti szervein keresztül. Az államfõ szerint a pártok, a kormány és a tervezetet eredetileg összeállító Pro Democratia Egyesület csapdába csalja a választókat ezzel a törvénytervezettel, a kabinet pedig egy hiányos jogszabályért vállalta a felelõsséget.

Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfõ szerint a törvénytervezet elleni alkotmányossági kifogás Bãsescu abbeli törekvését tükrözi, hogy elnöki „diktatúrát\" vezessen be, amelyet a Demokrata Párt (PD) segítségével gyakorolna.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a választási törvény nem alkotmányellenes, viszont az államfõnek jogában áll az alkotmánybírósághoz fordulni bármely, a parlament által jóváhagyott jogszabály ügyében. Cristian Pârvulescu, a Pro Democratia Egyesület elnöke hasonlóan vélekedett, hozzátéve: az államfõ ezen döntése néhány héttel elodázza az egyéni választókerületek bevezetését. Bogdan Olteanu, a képviselõház liberális elnöke szerint az államfõ megpróbálja megakadályozni a választási törvénytervezet hatályba lépését. A házelnök a saját álláspontját is el akarja juttatni az alkotmánybírósághoz.

Az alkotmánybíróság december 5-én dönt a Bãsescu által beterjesztett kifogás ügyében.