Kézbe veszi a magyar feliratok ügyét a BKB

Ultimátum a BBTE-nek


Kovács szerint a többnyelvû feliratok elhelyezésére az egyetem szenátusa már tavaly májusban elfogadott egy határozatot, melyet máig sem alkalmazott. A rektor legutóbb azzal utasította el a konkrét idõpont megjelölését, hogy a feliratokat egy történészekbõl álló bizottságnak is véleményeznie kell. „Az egyetem 21 karának összes épületében körülbelül kétezer táblácskára van szükség – magyarázta a BKB vezetõségi tagja. – Mi egyelõre azt térképeztük fel, hogy a fõépületen milyen feliratokra van szükség, és szándékunkban áll ezeket ki is tenni.”
Nicolae Bocºan, a BBTE rektora csupán rövid nyilatkozatban reagált a BKB kijelentéseire. Véleménye szerint a kérdéses szenátusi határozat „a szimbolisztikára utal”, és a BBTE ennek eleget is tett azzal, hogy több termet elnevezett magyar személyiségekrõl, továbbá az épületben felállították az intézet egykori magyar rektorának, Farkas Gyulának a mellszobrát. „Ami a feliratokat illeti, meg kell vizsgálni, hogy ezt mennyire engedik meg a román törvények – fejtette ki Nicolae Bocºan, a Babeº–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora. – Az egyetem döntése nélkül senki nem tehet ki semmilyen feliratot az épületben.”
A Bolyai Kezdeményezõ Bizottság (BKB) viszont ragaszkodik elképzeléséhez. Annál is inkább, mivel a hétvégén tartott, Kisebbségi Egyetemek Konferenciáján részt vevõ intézetek képviselõi – Kovács Lehel szerint – értetlenkedve fogadták, hogy míg a BBTE külföldön terjesztett reklámanyagai multikulturális egyetemként tüntetik fel az intézményt, az egyetem épületében egyetlen magyar felirattal sem találkoztak. A résztvevõk egy nyilatkozatot is elfogadtak a romániai magyar felsõoktatás helyzetérõl. Az aláírók eszerint megütközéssel tapasztalják, hogy a romániai magyar kisebbség nem rendelkezik sem önálló állami anyanyelvû egyetemmel, sem pedig kulturális autonómiával. A dokumentum felhívja a figyelmet arra: Európában ma már gyakorlat, hogy az állam biztosítja a jelentõs lélekszámú, hagyományos nemzeti kisebbségek, nemzeti közösségek számára az anyanyelvi felsõoktatáshoz való jogot. „Mi, Európa jobb helyzetben levõ kisebbségeinek képviselõi szolidaritást vállalunk a sok tekintetben jogfosztott erdélyi magyarsággal – áll az elfogadott nyilatkozatban. – Velük együtt valljuk, hogy jogos igényük a kommunista diktatúra idejében megszüntetett, magyar tannyelvû Bolyai Egyetem újraindítása, biztosítani kell számukra az anyanyelvi felsõoktatási intézményekhez való jogot. Ez közös európai érdek, senki nem kerülhet anyanyelve miatt hátrányos helyzetbe.”