Fotó: Rostás Szabolcs
A kormánynak figyelembe kell vennie a helyi autonómia elvét – szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, miután kedden a parlamentben a kabinet által tervezett megszorító intézkedésekről egyeztetett Marcel Ciolacu miniszterelnökkel.
2023. szeptember 19., 14:112023. szeptember 19., 14:11
2023. szeptember 19., 16:332023. szeptember 19., 16:33
„Mindenek előtt figyelembe kell vennünk a helyi autonómia elvét. Nem lehet központi szintről beavatkozni, és megmondani, hogy a helyi önkormányzatok mit tehetnek és mit nem, mennyit költhetnek kultúrára, sportra, vallásra és így tovább. Ez tehát elfogadhatatlan” – szögezte le Kelemen, arra utalva, hogy a kabinet meg akarja szabni, hogy a helyi önkormányzatok a forrásaik csupán egy bizonyos hányadát – a korábban kiszivárgott tervek szerint 7,5 százalékát – fordíthatnák a kultúra, szabadidő, vallás és sport területén működő intézményekre.
Leszögezte:
Az RMDSZ elnökével és frakcióival találkozik kedden a parlamentben Marcel Ciolacu kormányfő.
„A választópolgárok reagálnak, és a helyi választott tisztségviselőket teszik felelőssé, nem pedig a pénzügyminisztériumot. Ezért nem határozhat meg a központi kormányzat teljesítmény-kritériumokat a helyi hatóságok, a helyi önkormányzati intézmények számára. A helyi választott tisztségviselők esetében semmiképpen nem lehet központi szintről kritériumokat megállapítani, és én azt mondtam, hogy ennek a rendelkezésnek el kell tűnnie a tervezetbő” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor szerint
„Ez azt jelentené, hogy önök nem értik a kultúrát, nem értik, hogyan működnek a kulturális intézmények, a megyei múzeumok, a helyi múzeumok, a színházak, a filharmóniák.
A kulturális intézményeket mentesíteni kell” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
A kulturális intézményeket érintő költségcsökkentő tervek elvetésére kérte Marcel Ciolacu kormányfőt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az RMDSZ elnöke szerint
A vezetői tisztségek számáról Kelemen kijelentette: ezek számát lehet akár 8, akár 10 százalékra korlátozni a közszférában, a lényeg, hogy a csökkentésük egységesen történjen. „Ne legyen az, hogy az egyik intézménynél 10, a másiknál 8 százalékra csökkentünk. Ez diszkrimináció, és elfogadhatatlan” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
„Most volt az első beszélgetésünk erről a törvénytervezetről, amely augusztus óta rengeteget változott, és improvizációkat látok benne. Az improvizációknak helyük van a művészetben, zenében, dzsesszben, de a politikában az improvizáció azt jelenti, hogy nem tudod, merre akarsz haladni, keresgéled az utat. Jelenleg nekem az a benyomásom, hogy a koalíció keresi az utat, fogalma sincs, hova akar eljutni, de keresgél és improvizál” – fogalmazott a szövetség elnöke.
Mint arról beszámoltunk, Kelemen már korábban is bírálta a kulturális intézményeket érintő terveket, mondván, azok súlyosabban érintik a magyar intézményeket, mint a románokat. Raluca Turcan művelődési miniszter ugyanakkor szeptember elején elmondta: sikerült elérnie, hogy letegyenek arról a tervről, hogy a helyi hatóságok alárendeltségében működő kulturális intézmények finanszírozását a saját bevétel által kitett százalékhoz kötik. Hozzátette, sikerült kieszközölnie, hogy a kulturális intézmények összevonása elől kivételt képezzenek az 50-nél kevesebb alkalmazottal működő intézmények. „Azokat a kulturális intézményeket, amelyeket a parlament törvény alapján létesített, vagy amelyek adományokból működnek, vagy a nemzeti identitást erősítik, mentesíteni kell az összevonás alól” – szögezte le a kulturális miniszter.
Raluca Turcan kulturális miniszter szombaton közölte, hogy a kulturális intézmények összevonásának határideje 2025. január elseje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Fokozódik a vita a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között Ilie Bolojan PNL-es miniszterelnök és a koalíciós együttműködés kapcsán.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
Cáfolta Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő lehet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) következő igazgatója.
Szemléletváltásra van szükség a politikai döntéshozatalban, különösen a stratégiai döntések tekintetében – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az energiaügyi miniszter szerint a fagyos időjárás miatt jelentősen megnőtt a gáz- és villamosenergia-fogyasztás Romániában, de nincs veszélyben az energiaellátás és az országos energiarendszer sem.
Január 29-én vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben a közigazgatási reformért és a gazdaságélénkítő intézkedésekért.
Nem zárta ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, hogy lecseréljék ilie Bolojan miniszterelnököt, miután a koalíció „csikorogva működik”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!