Kelemen: Georgescu követői olyanok, mint egy szekta

Az RMDSZ elnöke úgy véli, hogy az orosz eszmék népszerűsítésével vádolt jelölt nem fogja megnyerni az elnökválasztás második fordulóját.

„Olyan időket élünk, amikor sokan nem mondják meg valójában, hogy mit akarnak. Azt mondják, amit szerintük elvárnak tőlük. És akkor félrevezetnek. Ki lehet találni mindenféle képleteket ennek az ellensúlyozásra, de nem igazán sikerül. (...) Ma a közvélemény-kutatásokról való beszélgetés nem old meg semmit. Jobb, ha az emberekről, a társadalomról beszélünk.

Ezért nem akarom túl sokat kommentálni a közvélemény-kutatásokat. Mert február elején a közvélemény-kutatások olyanok, amilyenek. Majd márciusban meglátjuk, majd áprilisban meglátjuk, és természetesen a választásokat meg kell nyerni” – mondta Kelemen.

„Nekik nem egymás ellen kell harcolniuk. Nem versenytársak abban az értelemben, hogy valakinek hármunk közül győznie kell. Nem. Ajánlatot kell tenniük, és remélem, hogy Antonescunak vonzóbb ajánlata lesz, mint Georgescunak a racionális emberek és azok számára, akik nem fogadják el ezt az új obskurantizmust” – tette hozzá Kelemen Hunor.

Azt is elárulta, hogy a koalícióban Theodor Paleologu volt művelődési miniszter, Daniel Funeriu, az oktatási tárca korábbi vezetője és Nicuşor Dan bukaresti főpolgármester neve is felmerült közös jelöltként, mielőtt Antonescu mellett döntöttek volna.

Arról is beszélt, hogy a kormánykoalíció és a közös elnökjelölt, Crin Antonescu számára az lett volna az ideális, ha Klaus Iohannis elnök lemondott a mandátuma lejárta után volna tisztségéről, és helyét Ilie Bolojan szenátusi elnök vette volna át.

„Eez lenne a helyes, korrekt megoldás ebben a pillanatban. Mindannyiunknak segítene” – mondta, hozzátéve, hogy a májusi elnökválasztásig állandó feszültség lesz a társadalomban.

Bolojan kapcsán egyébként kifejtette, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke, aki 20 év helyi politikában eltöltött idő után érkezett Bukarestbe, gyorsan alkalmazkodik az országos politikához.

„Jól együttműködünk a koalícióban, nem voltak konfliktusaink, nem voltak felesleges vitáink” – mondta, megjegyezve, hogy támogatja a Bolojan által elindított átszervezést a szenátusban.

Az őszi választási kampányban Kelemen Hunor még azt mondta, nem rajong Ilie Bolojanért, akit „Klaus Iohannis 2024”-nek tart.

A Nordis-botrányként ismertté vált ingatlanpanama kapcsán kifejtette: a Nordis-ügyről szóló információk és az a tény, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök a Nordis tulajdonosaival együtt repült egy magánrepülőgépen, hatással volt a tavaly év végi választásokra.

Kelemen Hunor úgy véli, hogy

„De sosem lehet tudni, hogy pontosan mi történik, mert ezek a választások egy ideje már az érzelmekről szólnak, nem pedig a racionális érvekről” – tette hozzá.

A Romániában az elmúlt 35 évben megfigyelhető jelenség, nevezetesen egyes hatalomra került emberek fényűzés iránti hajlama kapcsán megjegyezte: ez nem csak Romániára igaz, hanem általában véve a kommunizmust megélt országokra is. Úgy vélte, hogy a hatalmon lévők nem ismerik a gazdagság kultúráját, ezért parvenüként viselkednek.

Szóba került a hollandiai Drents Múzeumból ellopott dák műkincsek ügye is.

Mint ismeretes, a történelmi múzeum igazgatója volt az egyetlen, aki az állásával fizetett, miután a coțofenești-i dák sisakot ellopták.

„2010-ben én kértem fel, hogy legyen az Országos Történeti Múzeum igazgatója. Ő egy rendkívül komoly és nagyon jó szakember. Nem lehet mindenért őt felelőssé tenni” – mondta Kelemen Hunor.