Katalán autonómiamodell Romániában? – szeminárium RMDSZ-es részvétellel

„Románia EU-csatlakozása igen fontos a nemzeti kisebbségek számára, mivel fokozza a különböző autonómiaformák megteremtésének lehetőségét” – hangsúlyozta a szemináriumon Markó Béla. Az RMDSZ elnöke előadásában arról beszélt, hogy noha az EU döntési mechanizmusait tekintve a centralizáció felé halad, ezzel párhuzamosan nő a régiók és önkormányzatok szerepe. „Az RMDSZ továbbra is optimista a programjában foglalt autonómiaformák megteremtése tekintetében, mivel a jövő Európája nem az egyszínűség, hanem helyi autonómiák szövetsége lesz” – jelentette ki Markó.
A kisebbségi törvény kapcsán a koalíciós partnerek „frusztrált adósként” viselkednek az RMDSZ-szel szemben, az utóbbi időszakban a szövetséget ért vádak pedig pusztán ürügyet jelentenek a kisebbségi törvény tervezetének elutasítására – mondta a szövetségi elnök.
Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a szövetség azt szeretné, hogy a kisebbségi törvény parlamenti elfogadása még az Európai Bizottság őszi országjelentése előtt megtörténjen, akár rendkívüli parlamenti ülésszakon. Előfordulhat, hogy a tervezet kapcsán ugyanaz történik, mint az aradi Szabadság-szobor vagy a parlamenti házszabályzatok esetében: hónapokon át húzódó vita után végül gyorsan elfogadják, tette hozzá Borbély László.
Frunda György szenátor véleménye szerint Romániában Katalónia autonómiamodelljét lehetne alkalmazni. „Spanyolország nem úgy oldotta meg a területi autonómia kérdését, hogy pozitív diszkriminációt alkalmazott a katalán kérdésben, hanem úgy, hogy az országot 18–20 régióra osztotta, amelyekben saját választott parlament és kormány működik. A spanyol parlament több hatáskört átruházott a regionális törvényhozásokra, a régiók kormányai pedig a regionális parlamenteknek és a központi kormánynak is alárendeltek. Ez az egyik modell, amelyet Románia esetében is alkalmazni lehetne” – fejtette ki Frunda. A szenátor azzal érvelt, hogy Romániában a megyék túl kicsik, a megyerendszer túl merev, és nem felel meg az EU elvárásainak, a fejlesztési régiók pedig nem képesek hatékonyan felhasználni az uniós alapokat.
Smaranda Enache előadásában kifogásolta, hogy a külügyminisztérium kisebbségügyi szakértőit arra használják, hogy külügyi síkon minimálisra csökkentsék a kisebbségi kérdés jelentőségét. A Pro Europa Liga társelnöke szerint a főbb romániai pártoknak „fogalmuk sincs a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi mércéről”, többen közülük nem is rendelkeznek kisebbségügyi szakértőkkel, noha az ország lakosságának több mint tíz százalékát kisebbségek alkotják. Enache aszszony azt szorgalmazta, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői szálljanak síkra egy kisebbségügyi kutatóintézet létrehozásáért, amely független szaktanácsadást biztosítana ezen a területen. Ennek kapcsán Borbély László elmondta, kérte Markó Attila államtitkárt, az etnikumközi kapcsolatok főosztályának vezetőjét, hogy júliusig intézkedjen a kisebbségügyi intézet létrehozása érdekében. A Pro Europa Liga vezetője azt is hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek fel kell készülnie arra, hogy regionális szerepet játszhat majd a régiók parlamentjeiben és kormányaiban. „Ha az RMDSZ nem lesz képes helyt állni ebben a szerepben, előfordulhat, hogy az esetleges előrehozott vagy a szokványos választásokon nem szerzi meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékot” – figyelmeztetett Smaranda Enache.
A szemináriumon előadást tartott továbbá Gabriel Andreescu politikai szakértő, aki azt taglalta, hogy a többség számára veszélyt jelent-e a kisebbségek autonómiája. Varga Attila képviselő a kisebbségi jogok modelljéről, Márton Árpád a kisebbségi törvényről beszélt, Markó Attila pedig a kisebbségi tanácsokat mutatta be. Krónika