Jöhetnek a szekuslisták

A honatyák közül 277-en szavaztak az új csapat mellett, négyen pedig ellene. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a szenátus és képviselőház jogi bizottsága szerdán meghallgatta és elfogadta a CNSAS jelöltjeit. A plénum ülése azonban nem volt mentes a vitáktól: a nagy-romániás honatyák eljárási hiányosságokra hivatkozva azt nehezményezték, hogy a CNSAS működését eredetileg hat évre szabták meg, ennek meghosszabbítására újabb törvényre lett volt szükség, nem pedig arra a sürgősségi kormányrendeletre, amely újabb hatéves megbízatással ruházta fel a tanácsot. A nagy-romániások a vezetőtanács összetételét is kifogásolták, Lucian Bolcaº PRM-alelnök pedig nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróságon támadják meg a CNSAS létrehozását. A többi párt azonban teljes támogatásáról biztosította a Constantin Ticu-Dumitrescu vezette tanácsot. Frunda György RMDSZ-es szenátor a vizsgálatok megkezdését sürgeti. Frunda szerint a CNSAS-nak minél hamarabb közzé kell tennie a volt titkosszolgálat ügynökeinek névsorát, főleg azért, mert a jogi és az emberjogi bizottságok hamarosan elfogadják a lusztrációs törvényt is. Ennek elfogadása azonban nehézségekbe ütközik: alig néhány napja a szenátus jogi, emberjogi és esélyegyenlőségi bizottsága döntésképesség hiányában elnapolta a tervezet megvitatását. A jogszabály a volt kommunista államhatalom fizetett alkalmazottainak tiltaná meg, hogy közhivatali tisztségeket töltsenek be a törvény életbelépése után számított tízéves időszakban.
A CNSAS 1999-ben alakult, működését azonban feszültségek jellemezték. A legnagyobb vitát kiváltó eset Corneliu Vadim Tudor politikai múltjának kivizsgálása volt. Andrei Pleºu és Horia Roman Patapievici bizottsági tagok tiltakozásképpen lemondtak, miután a CNSAS vezetőtanácsa felmentette a Vadim Tudort a Szekuritátéval való együttműködés vádja alól. Mircea Dinescu reményét fejezte ki, hogy a jövőben sokkal több információ áll majd a CNSAS rendelkezésére. Barta Zoltán